Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A nyolckötetes Szegedi Egyetemi Tudástár szerzőivel és szerkesztőivel – Szabó Gáborral, Laczkó Sándorral, Hannus Istvánnal és Vajda Tamással – beszélgetett Sipos Júlia a a kötetek születéséről és a tudománynépszerűsítés jövőjéről.
2015. június 5., 16 óra 30 perc, Lobby Café különterme:
Az egyetem tudománytörténetét bemutató kiadvány ötlete a Szent-Györgyi emlékév kapcsán merült fel, mesélte Újszászi Ilona, és az erre elnyert Támop-pályázat, a szerkesztőbizottság inspiratív munkálkodása biztosította a terv megvalósulását.
Érdekes kell beszélni a tudományról
A Szegedi Egyetemi Tudástárban két szándék fonódik össze: bemutatni Szent-Györgyi Albertet, az ő örökségét, az egyetemi tradíciót, valamint betekintést engedni a múltbeli és napjainkban folyó egyetemi kutatásokba. Ez utóbbi jelenti a nagyobb kihívást Szabó Gábor akadémikus szerint, mert meg kell ragadni a figyelmet, érdekesen kell beszélni a tudományról. A természettudományok esetében már csak azért is nehéz dolga van a tudósnak, mert a kutatás vagy felfedezés szaknyelven elmagyarázott jelentőségét igen kevesen értik meg. A közérthető szintre való leegyszerűsítés művészet, amelyhez olyan átfogó és mély szakmai tudás szükséges, mint például Szent-Györgyi Alberté.
A médiszemélyiséggé lett kutató
Szent-Györgyi Albert a tudományos eredményei mellett közéleti jelentőségre is szert tett, a mai értelemben vett médiaszemélyiség volt. A Délmagyarországban megjelent cikkekben megjelenik Szent-Györgyi mint például a sakkegyesület elnöke, a New York Timesba olvasói leveleket ír, vélemény megírására kérik, az utókor örömére pedig rengeteg fénykép marad fenn róla. Ám az ő népszerűségének, gyakori médiaszereplésének az oka nemcsak a szakértelmében és az egyszerűsítés művészetében keresendő. Szükséges hozzá az egyedisége, hogy a hallgatói úgy emlékezzenek rá, mint arra a fiatal oktatóra, aki nem átallt motorral járni a tanszékre.
A médiaszemélyiség szó bír egy olyan kicsengéssel, mely pont a tudományosságot és a visszafogottságot vitatja el a sokat szereplő szakértőtől. Nem lesz ez sok? - kérdezhetnénk, nem lenne jobb publikálni és könyvet írni, muszáj újságcikkben, képernyőn is bólogatni hozzá? A mai helyzet az, hogy nem a tudomány nyomtatott szakirodalma fogja megragadni a fiatalságot. De felesleges a „mai” szó: már Szent-Györgyi Albert is valami olyasmit mondott a vaskosan tartalmas könyvekről: az a baj, hogy azokat nem olvassa senki...
 |
| 86. Ünnepi Könyvhét: Utcára vitt tudomány –Szent-Györgyi öröksége - GALÉRIA |
A tájékozatlanság ön- és közveszélyes
Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora szerint ahhoz, hogy a tudományt „emészthető” módon tárják a közönség elé, a kutatói szférának együtt kell működnie a közmédiával. Ezáltal hiteles, tudományos igényű egyszerűsítéseket tudnak prezentálni, amely széles körű tájékozottságot biztosít, és kiszorítja az áltudományos magyarázatokat; hiszen a tájékozatlanság ön- és közveszélyes.
A média és a reklámozás logikáját felhasználva Szent-Györgyi Albertből lehetne brandet, arcot formálni, mivel az ő egyedi szellemi öröksége, munkássága nemcsak a nyolc kötetet, hanem az egész szegedi egyetemet áthatja. Sipos Júlia felvetésével Hannus István és Szabó Gábor is egyetértett; van is erre törekvés. A kérdés az, hogy Szent-Györgyi mint reklámarc tud-e akkora érdeklődést kelteni a szobrával pózoló turistában, hogy a tudományos tevékenységeinek is utánanézzen? A cél tehát inkább az, hogy aktív tudást, ismeretterjesztést végezzen az egyetem, például a Szent-Györgyi emlékversenyek és más, hozzá kapcsolódó programok keretében.
A kultúraváltás finom átmeneteivel a tudománynak, az egyetemnek is lépést kell tartania, mert ma már nem elég, hogy egy színes és grandiózus nyolckötetes kiadvány megjelenik, hanem a közösségi médiában fiatalos és könnyen befogadható módon el kell juttatni a most még zsenge új generációhoz az ebben összegyűjtött tudást.
*
A Szegedi Egyetemi Tudástár kötetei elektronikus formában is elérhetőek lesznek az SZTE honlapján.
További információ: SZTE Média Centrum szerkesztősége, Szeged, Honvéd tér 6., telefonszám: +36 62 546-778, +36 70 333 86 54.
SZTEinfo - Szalai Anna
Fotó: Herner Donát
A 8 kötetes Szegedi Egyetemi Tudástár könyvheti bemutatása kapcsán a tudománynépszerűsítés problémakörét boncolgató beszélgetés itt meghallgatható:
Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:
86. Ünnepi Könyvhét: Az idő kereke
86. Ünnepi Könyvhét: „Én itt vagyok” - irodalmi megemlékezés Baka Istvánról
86. Ünnepi Könyvhét: Egy csodálatos utazás
86. Ünnepi Könyvhét: Merőleges viszonyok – El Kazovszkij művészete
86. Ünnepi Könyvhét: „Az SZTE utcára viszi a tudományt” – akadémikus, professzor a kutatásról86. Ünnepi Könyvhét: Idegenfelfogás az első ezredforduló korában
86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról
„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején
