SZTE Info

konyvhet_lobby_kiemelt_nagy

86. Ünnepi Könyvhét: Utcára vitt tudomány –Szent-Györgyi öröksége

A nyolckötetes Szegedi Egyetemi Tudástár szerzőivel és szerkesztőivel – Szabó Gáborral, Laczkó Sándorral, Hannus Istvánnal és Vajda Tamással – beszélgetett Sipos Júlia a a kötetek születéséről és a tudománynépszerűsítés jövőjéről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. június 5., 16 óra 30 perc, Lobby Café különterme:

 

Az egyetem tudománytörténetét bemutató kiadvány ötlete a Szent-Györgyi emlékév kapcsán merült fel, mesélte Újszászi Ilona, és az erre elnyert Támop-pályázat, a szerkesztőbizottság inspiratív munkálkodása biztosította a terv megvalósulását.

 


Érdekes kell beszélni a tudományról


A Szegedi Egyetemi Tudástárban két szándék fonódik össze: bemutatni Szent-Györgyi Albertet, az ő örökségét, az egyetemi tradíciót, valamint betekintést engedni a múltbeli és napjainkban folyó egyetemi kutatásokba. Ez utóbbi jelenti a nagyobb kihívást Szabó Gábor akadémikus szerint, mert meg kell ragadni a figyelmet, érdekesen kell beszélni a tudományról. A természettudományok esetében már csak azért is nehéz dolga van a tudósnak, mert a kutatás vagy felfedezés szaknyelven elmagyarázott jelentőségét igen kevesen értik meg. A közérthető szintre való leegyszerűsítés művészet, amelyhez olyan átfogó és mély szakmai tudás szükséges, mint például Szent-Györgyi Alberté.

 

 

A médiszemélyiséggé lett kutató


Szent-Györgyi Albert a tudományos eredményei mellett közéleti jelentőségre is szert tett, a mai értelemben vett médiaszemélyiség volt. A Délmagyarországban megjelent cikkekben megjelenik Szent-Györgyi mint például a sakkegyesület elnöke, a New York Timesba olvasói leveleket ír, vélemény megírására kérik, az utókor örömére pedig rengeteg fénykép marad fenn róla. Ám az ő népszerűségének, gyakori médiaszereplésének az oka nemcsak a szakértelmében és az egyszerűsítés művészetében keresendő. Szükséges hozzá az egyedisége, hogy a hallgatói úgy emlékezzenek rá, mint arra a fiatal oktatóra, aki nem átallt motorral járni a tanszékre.


A médiaszemélyiség szó bír egy olyan kicsengéssel, mely pont a tudományosságot és a visszafogottságot vitatja el a sokat szereplő szakértőtől. Nem lesz ez sok? - kérdezhetnénk, nem lenne jobb publikálni és könyvet írni, muszáj újságcikkben, képernyőn is bólogatni hozzá? A mai helyzet az, hogy nem a tudomány nyomtatott szakirodalma fogja megragadni a fiatalságot. De felesleges a „mai” szó: már Szent-Györgyi Albert is valami olyasmit mondott a vaskosan tartalmas könyvekről: az a baj, hogy azokat nem olvassa senki...

 

5._nap_-_Lobby_kavezo__rektor_HD
86. Ünnepi Könyvhét: Utcára vitt tudomány –Szent-Györgyi öröksége - GALÉRIA

 

A tájékozatlanság ön- és közveszélyes


Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora szerint ahhoz, hogy a tudományt „emészthető” módon tárják a közönség elé, a kutatói szférának együtt kell működnie a közmédiával. Ezáltal hiteles, tudományos igényű egyszerűsítéseket tudnak prezentálni, amely széles körű tájékozottságot biztosít, és kiszorítja az áltudományos magyarázatokat; hiszen a tájékozatlanság ön- és közveszélyes.


A média és a reklámozás logikáját felhasználva Szent-Györgyi Albertből lehetne brandet, arcot formálni, mivel az ő egyedi szellemi öröksége, munkássága nemcsak a nyolc kötetet, hanem az egész szegedi egyetemet áthatja. Sipos Júlia felvetésével Hannus István és Szabó Gábor is egyetértett; van is erre törekvés. A kérdés az, hogy Szent-Györgyi mint reklámarc tud-e akkora érdeklődést kelteni a szobrával pózoló turistában, hogy a tudományos tevékenységeinek is utánanézzen? A cél tehát inkább az, hogy aktív tudást, ismeretterjesztést végezzen az egyetem, például a Szent-Györgyi emlékversenyek és más, hozzá kapcsolódó programok keretében.


A kultúraváltás finom átmeneteivel a tudománynak, az egyetemnek is lépést kell tartania, mert ma már nem elég, hogy egy színes és grandiózus nyolckötetes kiadvány megjelenik, hanem a közösségi médiában fiatalos és könnyen befogadható módon el kell juttatni a most még zsenge új generációhoz az ebben összegyűjtött tudást.



*


A Szegedi Egyetemi Tudástár kötetei elektronikus formában is elérhetőek lesznek az SZTE honlapján.

További információ: SZTE Média Centrum szerkesztősége, Szeged, Honvéd tér 6., telefonszám: +36 62 546-778, +36 70 333 86 54.

 

SZTEinfo - Szalai Anna

Fotó: Herner Donát

 

A 8 kötetes Szegedi Egyetemi Tudástár könyvheti bemutatása kapcsán a tudománynépszerűsítés problémakörét boncolgató beszélgetés itt meghallgatható:

 


Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:

86. Ünnepi Könyvhét: Az idő kereke

86. Ünnepi Könyvhét: „Én itt vagyok” - irodalmi megemlékezés Baka Istvánról

86. Ünnepi Könyvhét: Egy csodálatos utazás

86. Ünnepi Könyvhét: Merőleges viszonyok – El Kazovszkij művészete

86. Ünnepi Könyvhét: „Az SZTE utcára viszi a tudományt” – akadémikus, professzor a kutatásról
86. Ünnepi Könyvhét: Hivatalos megnyitó és SZTE-s programok
86. Ünnepi Könyvhét: Szegedi hadi diadal
86. Ünnepi Könyvhét: Ígéretes kiadványok

86. Ünnepi Könyvhét: Idegenfelfogás az első ezredforduló korában

86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról

„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.