SZTE Info

Szeged élen jár a nanotechnológiai kutatások területén

Hatodik alkalommal rendezték meg Szegeden a nanotudománnyal foglalkozó nemzetközi kutatók találkozóját, a SIWAN konferenciát. A nagyszabású rendezvényhez a „TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047 Új funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok” című projekt vezető kutatói is csatlakoztak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2014. október 15–18. között a szegedi Forrás Hotel ad otthont a hatodik SIWAN (Szeged International Workshop on Advances in Nanoscience) konferenciának. A Szegeden zajló nanotechnológiai kutatásokat sajtótájékoztatón ismertette Kónya Zoltán professzor, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője. A tanácskozást első alkalommal 2003-ban rendezték meg, azóta a konferencia kinőtte magát, több mint 30 országból több mint 130 nanotechnológiai kutatással foglalkozó kutató vett részt a 2014-es kongresszuson. A konferencia lehetőséget biztosít a nanotechnológiai kutatások nemzetközi eredményeinek összevetésére, a kutatás további irányainak meghatározására és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére, együttműködések kialakítására.


Az eseményen hangsúlyosan megjelentek a TÁMOP által támogatott projekt kutatási eredményei; a projektben részt vevő kutatók előadásokat tartottak, posztereket állítottak ki, és külön szekcióülésen ismertették a projekt kutatási témáit és eredményeit – tudtuk meg. A szakmai vezető hozzátette: az Európai Unió és a magyar kormány támogatásának köszönhetően a „TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047 Új funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok” című projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói több éve foglalkoznak nanotechnológiai kutatásokkal. A projekt célja a kutatások összefogása, melynek eredményeként a világon egyedülálló nanotechnológiai anyagtár jöhet létre. Ez a nanoanyagokat olyan rendszerbe csoportosítja, melyből a jövőben a részecskék tulajdonságaira vonatkozó következtetéseket lehet levonni. Kiemelte: a támogatás segítségével a projektben dolgozó kutatók a nanostruktúrák komplex vizsgálatát fizikai, kémiai és biológiai megközelítésben végzik. A projekt négy altémában zajlik; 100 nm alatti méretű részecskék előállítása, ezzel párhuzamosan azok detektálásának és modellezésének, valamint az élő környezetre irányuló hatásainak vizsgálata. A közös munkában több mint 40, az MTA doktori címét viselő és több mint 100 fiatal kutató vesz részt, valamint a projekt során több magyar céggel alakítottak ki külső kutatási tevékenységet.


Nanotech
Szeged élen jár a nanotechnológiai kutatások területén - GALÉRIA


Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója elmondta: annak ellenére, hogy a kutatóközpont szervezetileg független a Szegedi Tudományegyetemtől, rendkívül sok szálon és intenzíven működnek együtt, a nanokutatások területén is. A biológiában a nanotechnológia természetesen megjelenő irányzat, nanotechnológiai eljárásokkal újfajta biológia szenzorokat lehet kidolgozni, a nanorészecskék és a biológiai anyagok kölcsönhatását lehet vizsgálni. Ezeken a területeken jelenleg is aktív kutatómunkát végeznek Szegeden – fogalmazott. A központ kutatói a TÁMOP által támogatott projektben a nanorészecskék élő környezetre irányuló hatásait vizsgálják. A projektben arany és ezüst nanorészecskék által keltett elektromos terekkel végeznek spektroszkópiai méréseket, nanorészecskékből álló aktív rétegeket dolgoznak ki, kutatják a nanorészecskék biokompatibilitását, valamint azt is vizsgálják, hogy bizonyos baktériumok stresszérzékenységét hogyan befolyásolják a nanorészecskék – tudtuk meg tájékoztatójából.


A SIWAN konferenciáról további információ: SIWAN


A „TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047 Új funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok” című projektről további információ a projekt honlapján.

 

SZTEinfo Gajzer Erzsébet

fotók: Herner Donát


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.