Az uniós Horizon 2020 programról tájékoztattak az SZTE-n

A szakmai program megnyitóján Kemény Lajos, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta: a Szegedi Tudományegyetem kutatóegyetemként az eddiginél is nagyobb figyelmet kell, hogy fordítson a pályázatokra, hiszen forrás nélkül nem tudnak a kutatók dolgozni. A Kutatásfejlesztési és Innovációs Igazgatóság célul tűzte ki, hogy az európai uniós forrásokhoz az eddigieknél jobban hozzásegíti a szegedi egyetem kutatóit, egy olyan hátteret biztosítva, melyhez bátran fordulhatnak segítségért a pályázók. Köszöntőjében Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora kiemelte: sokat hallottunk már a Horizon 2020 programról, ugyanakkor érdemi információt keveset tudunk, pedig ezek az információk a következő években kulcsfontosságúvá válnak. – Remélem, ez a rendezvény egyike azoknak a programoknak, melyek az egyetem kutatóit érdemi információkkal segítik a pályázásban – fogalmazott.

A European Research Council (ERC) alprogram

Kulcsár Ágnes, a European Research Council (ERC) munkatársa, a Horizon 2020 európai uniós kutatás-fejlesztési program European Research Council alprogramját ismertette. Az ERC program egyéni kutatókra szabott pályázati lehetőség, mely a kiválósági kutatást támogatja. Pályázni bármilyen tudományágban, bármilyen kutatási témában lehet, a felhívásokat a 22 tagból álló Tudományos Tanács írja ki. Pályázatot beadni több kategóriában lehet: „starting”, vagyis fiatal kutatóként a PhD-fokozat megszerzése utáni 2-7 évtől, „consolidator” kategóriában a PhD megszerzése utáni 7-12 évben lehet, illetve a tapasztalat kutatók „advanced” kategóriában. A pályázatok elbírálásánál a kiválóság az egyetlen értékelési szempont, de prioritást élveznek a szokatlan és innovatív tevékenységek – tudtuk meg. A jelenleg aktív „starting” felhívásokra 2015. február 3-ig, a „consolidator” pályázatokra március 12-ig lehet pályázni. Két fő rész van: az adminisztratív felület és maga a tulajdonképpeni pályázat, mely további két részre tagolódik; egy 5 oldalas rövid pályázatra, mely többek között az életrajzot és a szinapszist is tartalmazza és egy 15 oldalas úgynevezett hosszú pályázatra. A pályázatok értékelése két lépcsőben zajlik; az első körben úgynevezett panel tagok értékelik a rövid pályázatot. Az „A” minősítést kapott pályázatokat a második körben újra bírálják, valamint közeli szakemberek bevonásával a hosszú pályázatot is értékelik. Kulcsár Ágnes előadásában hasznos tanácsokkal is ellátta a kutatókat; ne az utolsó pillanatban pályázzunk, tartsuk be a formai előírásokat, többször ellenőrizzük le a benyújtott dokumentumokat, olvassuk el a segítő mellékleteket, úttörő ugyanakkor megvalósítható kutatással pályázzunk, fordítsunk fokozott figyelmet a plagizálásra – javasolja. Kiemelte: érdemes jól meggondolni, hogy mikor pályázunk, mivel a nem megfelelő minősítésnek következményei vannak; a „B” minősítést elérőknek 1, míg a „C” minősítésben részesülőknek 2 évet kell várni az újrapályázásig. A kutatók a pályázatokkal kapcsolatos további információért a Nemzeti Kapcsolattartó Pontokon, valamint a Szegedi Tudományegyetemen Sárközi Johannához fordulhatnak. Kulcsár Ágnes rámutatott arra is, hogy az ERC pályázatokban Magyarország jóval átlagon felül teljesít az új EU13 tagországokhoz képest. Eddig hazánkból 36 nyertes pályázó volt, akik közül négyen a Szegedi Tudományegyetem, ketten a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai.

Miért érdemes ERC programra pályázni?

Kondorosi Éva, az ERC Tudományos Tanácsának tagja előadásából megtudtuk, hogy érdemes ERC programra pályázni, hiszen a kutató saját álmait tudja megvalósítani, pénzügyi szempontból egyfajta autonómiát biztosít 5 éven keresztül, a kutató megválaszthatja csoporttársait, egyezkedhet a befogadó intézménnyel a munkakörülményekről, ugyanakkor a sikeres pályázókkal a befogadó intézmény is megújíthatja kutatási tevékenységét, nem utolsósorban pedig nemzetközi elismerést ad az ERC program. A Horizon 2020 program keretében 13 milliárd euró támogatás jut az ERC alprogramra, vagyis az előző évekhez képest megnőtt a támogatási összeg, ugyanakkor a pályázatok száma is megemelkedett, így a kiosztható összegből nem tudnak több pályázatot támogatni. Míg a nyugat-európai országokban nő, addig a kelet-európai országokban csökken a beadott pályázatok száma – tudtuk meg. Kondorosi Éva előadásában arra is rámutatott, hogy az ERC alprogram számos problémát is felvet, melyre igyekeznek megoldást találni. Az „A” besorolást elnyert kutatók körében egy kérdőívet töltettek ki, a magyarországi pályázók szerint problémát jelent, hogy az intézményekben hiányzik az aktív tudományos élet, nincs lehetőség nagy horderejű kutatásokra, hiányzik a megfelelő intézményi infrastruktúra, alacsonyok a kutatói fizetések, valamint nem találnak megfelelő adminisztrációs segítséget a pályázatokhoz.

Az uniós Horizon 2020 programról tájékoztattak az SZTE-n - GALÉRIA

Egy ERC bírálói tapasztalatai

Ormos Pál, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója mint pályázati bíráló beszélt személyes tapasztalatairól. A főigazgató „advanced grant” bíráló tagként biofizika, esetenként élettudományi témájú pályázatokat értékel. A pályamunkák első fordulójában a rövid pályázati részt legalább három személy véleményezi, majd tanácskozás után a paneltagok közösen döntenek a minősítésről. A második fordulóban a hosszú pályázati rész értékelésekor minden pályázatot egyesével értélnek paneltagok és külső szakértők is – tudtuk meg. Az értékelésnél ugyan a pályázat eredetisége a döntő, de nagyon nehéz ebben a kategóriában nyertest hirdetni, hiszen kiváló pályamunkák közül kell választani – fogalmazott Ormos Pál.

Közös panelbeszélgetés

Az ERC alprogramot bemutató első szakasz panelbeszélgetéssel zárult, melyen Bőhm Gergely Horizon 2020 ERC nemzeti kapcsolattartó moderálásával Kondorosi Éva kutatóprofesszor, Ormos Pál akadémikus, Totik Vilmos ERC Advanced Grant nyertes egyetemi tanár, Tamás Gábor ERC Advanced Grant nyertes egyetemi tanár, valamint Pál Csaba, az SZBK tudományos főmunkatársa, ERC Advanced Grant nyertes beszélgetett az ERC nyújtotta lehetőségekről, problémákról. Miben rejlik az ERC sikere? Kondorosi Éva szerint a program sikerét nagyban befolyásolják, hogy Európa egyes országaiban hogyan alakulnak a kutatási pályázatok. Ormos Pál hozzátette: a program sikere abban rejlik, hogy csak a tudományos kiválóság számít semmi más. A nyugat-európai országokban tudják, hogy a gazdasági siker egyik kulcsa a kutatói tevékenység, ezért jobban megbecsülik a tudományt, nagyobb az ERC elismertsége is. Miért jó ERC Grant nyertesnek lenni? Függetlenséget és szabadságot jelent. Az ERC szabadabb, könnyebb elkészíteni, mint az OTKA pályázatokat, és viszonylag kevés adminisztrációt igényel – válaszolta Totik Vilmos. Tamás Gábor szerint bármilyen ötlet megvalósításra lehetőséget ad az ERC, ugyanakkor a pályázat lefolyása alatt is figyelemmel kísérik a kutató munkáját, hogy teljesíti e a vállalt mérföldköveket. Ez a program nem azt méri, hogy mennyi tudományos publikációval rendelkezik a pályázó, hanem azt, hogy mennyire minőségorientált a kutatás. Hogyan lehet felkészülni a pályázatokra, és milyen a jó pályázat? Tamás Gábor a kérdésre elmondta, hogy vannak olyan országok, ahol nemzeti felkészítő szervezetek segítik a kutatót nemcsak az adminisztrációs részben, hanem senior kutatók bevonásával próbainterjún is részt vehetnek. Pál Csaba hozzátette: a felkészülésben nagyon jó minőségű kutatásra és megalapozott munkára van szükség, hiszen folyóirat-publikációk is szükségesek egy sikeres pályázathoz. Emellett eredetinek és megvalósíthatónak kell lenni a kutatásnak. Ormos Pál kiemelte: ugyan számít az elbírálásnál az előélet, a korábbi tudományos tevékenység, de fontosabb az, hogy milyen célt kíván a kutató a pályázatában elérni.

Bölcsészet- és társadalomtudományok a Horizon 2020 programban

Csiszár Anita, a Nemzeti Innovációs Hivatal vezető tanácsosa a Horizon 2020 programban megjelenő bölcsészettudományi és társadalomtudományi lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A Horizon 2020 három prioritási területe (kiváló tudomány, ipari vezető szerep és társadalmi kihívások) közül a harmadik pillérben kapnak helyet a bölcsészettudományi és társadalomtudományi pályázatok, melyekre 1,3 milliárd euró költségvetés áll rendelkezésre. A programban közel 200, társadalomtudományokkal releváns felhívást tettek közzé öt témakörben. „EURO-CALL”- ra a gazdasági krízishez kapcsolódó társadalmi problémákat kutató témákban lehet pályázni, a „YOUNG-CALL” pályázatok az ifjúságszociológiai vizsgálatoknak adnak helyet. A „REFLECTIVE-CALL” kiírásokra tudománytörténeti kutatásokkal, az „INT-CALL” pályázatokra pilot együttműködések, közös kutatási platformok létrehozásának céljából lehet pályázni. Az „INSO-CALL” kiírás támogatásával az ICT releváns felhívásokkal, műszaki tudáshoz kapcsolódó témákban kutathatnak a pályázók – tudtuk meg. Csiszár Anita kiemelte: a még aktuális felhívásokra 2015. májusig lehet pályázni.

A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság oldalán megtalálhatóak az egyes pályázati kiírások, alapvető információk, különböző formanyomtatványok, beadási határidők, pénzügyi segédletek és egy szabad szavas keresőrendszer is, mely segíti a tájékozódást. (elérhetőség: E-mail cím: inno@rekt.szte.hu, telefonszám: 06-62/546-702).

A Maria Skłodowska-Curie Akciók

Kápli Balázs István, a Nemzeti Innovációs Hivatal munkatársa előadásában a Maria Skłodowska-Curie Akciókat ismertette. A kiváló tudományterületen belül elhelyezkedő program fő célja a képzés és a kutatás támogatása kiváló és innovatív projekteken keresztül. A program 7 éves periódusban 6162 millió euró támogatást biztosít. A pályázat „bottom up” megközelítése minden tudományterület felé nyitott, és két fő pályázási folyamat során igényelhető. Az egyéni pályázatokban a kutató választja ki azt a fogadóintézményt, ahol kutatási tevékenységét szeretné végezni, míg a fogadó-intézményi pályázatok esetében az intézmények konzorciuma ad be pályázatot bizonyos számú kutató fogadására. A Maria Skłodowska-Curie Akciókra kezdő és tapasztal

t kutatók négy kategóriában pályázhatnak: innovatív képzési hálózatok kialakítása, egyéni ösztöndíjak, illetve a kutatási és innovációs kutatócsereprogram és az úgynevezett „cofund” program – hangzott el.

A hatékony egészségmegőrzés támogatása

Szenes Áron, a Nemzeti Innovációs Hivatal Health Nemzeti Kapcsolattartója a Horizon 2020 Health & wellbeing alprogramját ismertette. A Health program hét fő területre fókuszál: az öregedés és a betegségmechanizmusok megértése, a hatékony egészségmegőrzés, betegségmegelőzés és szűrés, a diagnosztikai eljárások fejlesztése, az innovatív terápiás módszerek és technológiák, az aktív és egészséges időskor elősegítése, az integrált, fenntartható, állampolgár-központú ellátás, valamint az egészségügyi tájékoztatás fejlesztése, a meglévő ismeretek, adatok hatékony kiaknázása és az egészségügyi szabályozó rendszer megalapozott fejlesztése – ismertette.

A Horizont 2020 programról további információ itt elérhető.

Az Osztrák–Magyar Monarchia projekt

2014. november 26-án délután „Az Osztrák–Magyar Monarchia szellemi vizsgálata és kutatási témái a Szegedi Tudományegyetemen” címmel szakmai tanácskozást tartottak a SZAB-székházban. A rendezvény kapcsán Pál József, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese elmondta, a két program kapcsolódási pontja, hogy a Horizon 2020 és a délelőtt során ismertetett pályázati lehetőségek tulajdonképpen azt az esélyt biztosítják, amelyet ez a kutatási projekt a későbbiek során alkalmazni tud. – Szeretnénk tájékozottak lenni, hogyan és miként pályázzunk ezzel a kutatási témával az európai uniós támogatásra – fogalmazott. Az Osztrák–Magyar Monarchia témájának vizsgálata három egyetemi kar, a bölcsészet-, a jog- és a gazdaságtudományi fakultás együttműködésében valósul meg. – Úgy gondolom, ha egy egységes koncepció alapján tudunk pályázatot benyújtani, akkor az sikeres lesz. Arról, hogy mindezt miként, hogyan, mik a legjobb pályázati stratégiák, arról a ma délelőtti rendezvényen mindent megtudhattunk – tette hozzá.

2014. október 1-től a Szegedi Tudományegyetemen a Horizon 2020 keretprogram pályázatait a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság koordinálja.

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Edelmayer Zsolt