A messze látó tudományról szól 2014-ben a Magyar Tudomány Ünnepe

„Messze látó tudomány – felelős válaszok a jövőnek” ez a Magyar Tudomány Ünnepe mottója 2014-ben. Az egészen 2014. november 30-áig tartó, több mint kétszáz rendezvényt felölelő programsorozatot 2014. november 3-án nyitja meg a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Lovász László, az MTA elnöke. Ez alkalomból adják át a 2014. évi Eötvös József-koszorúkat és az MTA 2014. évi tudományos díjait, majd A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy címmel tart tudományos előadást Csépe Valéria, az MTA levelező tagja. A Magyar Tudományos Akadémia által tizenegy éve minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződik. Ezúttal elsősorban a jövőnket alakító technológiák és tudományos kutatások számára kínál bemutatkozási lehetőséget az országos eseményfolyam.

– A felfedező kíváncsiságával és kitartásával dolgozó kutató jövőnket formálja. Fáradhatatlanul kérdez, és elődei tudására alapozva, de új utak után kutatva keresi a válaszokat. Hiszen amit ma még kétkedve fogadunk, rövid időn belül új alapokra helyezheti az életünket. Így tett Neumann János, a számítástechnika úttörője vagy – évszázadokkal korábban – Galileo Galilei, a távcső tökéletesítője, aki szó szerint is „messze látóvá” tette a tudományt. Ez a szenvedélyes érdeklődés vezeti ma is az agykutatás, a csillagászat, a genetika, az informatika és még számos egyéb tudományág képviselőit. A felfedezések eredményeiben bízva a következő évtizedek kihívásaira és a hétköznapok nehézségeire egyaránt megoldásokat várunk. A fiatalok tudomány iránti érdeklődésének felkeltésével nemcsak a kíváncsiságukat, hanem a környezetünk és közösségünk ügyei iránti felelősségérzetüket is fel akarjuk ébreszteni. A mai tudományos kutatások sikerétől függ, tudunk-e válaszolni a jövő környezeti kihívásaira, megértjük-e a társadalmi változásokat. Az idei Magyar Tudomány Ünnepe programjai a tudomány messze látó képességét helyezik a középpontba. A jövővel kapcsolatos válaszok keresésére buzdítják a résztvevőket, akik ezúttal a tudomány szerteágazó szempontjaiból ismerhetik meg a természeti és társadalmi folyamatokat – fűzött magyarázatot a 2014-es esztendő mottójához Lovász László, az Akadémia elnöke.

A Magyar Tudományünnepéhez – mint minden esztendőben – Szeged is csatlakozik az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont számos programjával. A nyitó plenáris ülést 2014. november 10-én 14 órakor tartják a SZAB-székházban (Szeged, Somogyi u. 7.). Itt beszédet mond Fülöp Ferenc, az MTA rendes tagja, a SZAB elnöke, Szabó Gábor, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere. Az informatikai rendszerek gyors terjedésében rejlő lehetőségek és veszélyek címmel hallgathatják meg a résztvevők Gyimóthy Tibor, az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Szoftverfejlesztés Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára tudományos előadását, majd 15 órakor kezdődik az V. Dél-alföldi Innovációs Díj díjkiosztó ünnepsége, végül a nyertes pályázatot mutatják be részletesen.

November folyamán a Szegedi Akadémiai Bizottság szak-, illetve munkabizottságai, valamint a Szegedi Tudományegyetem tudományos műhelyei is számos izgalmas tudományos rendezvénnyel, konferenciával, előadással várják az érdeklődőket, valamint a szakmai közönséget. Az első eseményre már a hivatalos szegedi megnyitó előtt sor kerül, 2014. november 5-én 14 órakor Molekuláris célzott kezelések az onkológiai gyakorlatban címmel tartanak tudományos ülést SZAB Orvostudományi Szakbizottság Onkológiai Munkabizottság szervezésében a SZAB-székházban. Szemezgetve a bőséges és színes kínálatból: 2014. november 11-én A tehetségfejlesztés új horizontjai címmel lesz előadás a SZAB-székházban. November 12-én az Innováció a testnevelés, sport és rekreáció területén című tudományos ülésre látogathatunk el az SZTE JGYPK Hattyas sori Panoráma termébe. November 13-án külön emlékülést szentelnek a 100 éve született Budó Ágoston fizikusprofesszor munkásságának a SZAB-székházban, és ugyanezen a napon ugyanitt az ápolói hivatás pályalélektani aspektusairól is hallhatunk. November 14-én az SZTE hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kara ad otthont A ma tudománya a jövő vidékéért című konferenciának. November 17-én a gombafertőzések diagnosztikájáról és a kezeléséről tájékozódhatunk az SZTE ÁOK Szemészeti Klinikáján. November 21-én az Eszményektől a kompetenciák felé címmel az ifjúság, az ifjúságügy új kihívásairól és válaszairól rendeznek konferenciát a SZAB-székházban. November 27-28-án kétnapos tudományos seregszemlével emlékeznek három szegedi jogtörténészre, Bónis Györgyre születésének 100; Both Ödönre születésének 90. és Iványi Bélára halálának 50. évfordulóján a SZAB-székházban. November 28-án a Globális gazdaság – Univerzális jog? című előadás zárja a szegedi programokat az SZTE jogi karán.

Ami a további kiemelt egyetemi rendezvényeket illeti, 2014. november 12-én az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon a szegedi szociális munkás képzés elinídtásának 25. évfordulója alkalmából szerveznek nagyszabású rendezvényt, mely az elméleti oktatók és gyakorlati szakemberek közötti párbeszéddel járul hozzá a képzés fejlesztéséhez. Az áttekintést alumnibeszámolók és jógyakorlat-ismertetések segítetik.

„Gazdasági és társadalmi elemzések és fejlesztési lehetőségek. Az ELI társadalmi, gazdasági megalapozása és multiplikátor hatása” címmel rendez konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának Gazdaságtudományi Szakbizottsága 2014. november 13-án és 14-én. A helyszín az SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged, Kálvária sgt 1.). A konferencia plenáris előadói (az első napon 10 órai kezdettel) Rechnitzer János professzor, a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője és Szabó Gábor professzor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A tudományos seregszemle fontosabb témakörei: a pénzügyi kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, vállalkozói kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, statisztikai kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, szervezetek együttműködési lehetőségei, humánerőforrás és karriertervezés, tudományos beruházások társadalmi és gazdasági hatásai, K+F és innováció, társadalmi, gazdasági, üzleti, statisztikai elemzések, előrejelzések, hatástanulmányok, társadalmi, gazdasági, üzleti elemzések, előrejelzések módszertani problémái, mérési és modellezési problémák, klaszterezés, területi elemzések, marketing és menedzsment kihívások, intelligens szakosodás.

Kari Tudományos Napon mutatkoznak be az SZTE BTK újonnan kinevezett egyetemi tanárai 2014. november 20-án 14 és 17 óra között az SZTE BTK Auditórium Maximumában (Szeged, Egyetem u. 2.). Az érdeklődők a következő előadásokat hallgathatják meg: Papp Sándor (Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék): A „Szultánok levelezése” című 16. századi oszmán levélgyűjtemény és magyar vonatkozásai; Deák Ágnes (Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék): „Nyugalom, Biztonság és Rend”. Államrendőrségi megfigyelés Magyarországon, 1849-1867; Koszta László (Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék): Kelet-Magyarország egyházi igazgatásának kialakulása a 11. században; Monok István (Kulturális Örökség és Humán Informatikai Tanszék): A humanizmus jellegzetességei a Magyar Királyságban és Erdélyben.

A IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciát „Tudományoktól a döntéshozatalig”

címmel 2014. november 20. és 22. között rendezik meg az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (Szeged, Ady tér 10.). A szervezők a Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztálya, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Természetvédelmi és Ökológiai Munkabizottsága és a Society for Conservation Biology Hungarian Chapter. A konferencia ezúttal a természetvédelmi kutatások (és egyéb tudásrendszerek) döntéshozatalhoz, azaz a gyakorlati természetvédelemhez való hozzájárulási lehetőségeinek bemutatását tűzte ki célul. Központi témája, hogy milyen tudományos és egyéb tudásra van szükség a természet hatékony védelméhez, hol áll ezen tudás(ok) feltárásában a hazai tudományos közösség, és milyen formában tudja befolyásolni a döntéshozatalt a hazai kutatói, illetve gyakorlati szektor? A IX. MTBK továbbra is kiemelt küldetésének tekinti a magyar természetvédelemben részt vevő felek közötti párbeszéd és eszmecsere elősegítését, így a rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak határainkon innen és túlról egyaránt. A részletes program megtalálható a http://www.mtbk.hu/mtbk09/?page=reszletes_csut, a http://www.mtbk.hu/mtbk09/?page=reszletes_pentek és http://www.mtbk.hu/mtbk09/?page=reszletes_szombat címen.

A Magyar Tudomány Ünnepét egyébként még 2003-ban foglalták törvénybe. Az Országgyűlés ekkor kimondta: a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja. Ezért november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. Azóta minden esztendőben egész hónapos rendezvénysorozattal tisztelegnek az ünnepen a hazai kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, tudományos műhelyek. A cél, hogy népszerűsítsék a tudomány és a kutatómunka jelentőségét hazánkban, bemutassák a magyar tudományos kutatások eredményeit, s mindenki számára közérthetővé tegyék a tudomány és kutatás jelentőségét az oktatásban, valamint az oktatás jelentőségét a tudományban és a kutatásban.

Valamennyi program részletesen megtekinthető a www.mta.hu honlapon a Magyar Tudomány Ünnepe eseménynaptárában! A SZAB-székházbeli programokat összefoglaló füzet itt elérhető.

SZTEinfo