SZTE Info

eli_es_szte_sajtotajekoztato_kiemelt

Összenő, ami összetartozik – együttműködési megállapodást kötött az ELI és az SZTE

A szerződést 2014. július 7-én az SZTE Rektori Hivatal épületében írta alá Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora és Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Mérföldkő az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont beruházásában a Szegedi Tudományegyetemmel kötött együttműködési megállapodás – jelentette ki Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A szerződés értelmében a Szegedi Tudományegyetem és az ELI-HU Nonprofit Kft. munkatársai közösen vesznek részt egyebek mellett tudományos projektekben, kutatási és képzési programokon. Lehrner Lóránt azt mondta, az ELI-nek szüksége van az olyan nagy múltú egyetemekkel való szoros kapcsolatra, mint az SZTE, mely ráadásul résztulajdonosa is a lézeres nagyprojektnek. Leszögezte, ez a kapcsolat mostantól egyértelműen partneri viszonyt öltött. A kutatóközpont pedig rengeteget profitálhat a kutatás és a képzés terén az egyetem partnerségéből.

 

– Összenő, ami összetartozik – kezdte beszédét Szabó Gábor rektor. Az akadémikus pontokra bontotta, miben látja az ELI és az SZTE együttműködésének lényegét. – A lézeres kutatóközpontnak komoly szakmai-tudományos háttérrel kell rendelkeznie, mivel felhasználói közösséget szolgál ki. Az ott működő csúcstechnológiai eszköz használata, a kutatások elvégzése, értelmezése komoly szakmai hátteret feltételez. Az egyetem széles tudományos-kutatási spektrumával segíthet összekapcsolni a lézereket és például a biológus kutatókat. Az SZTE szakmai sokszínűsége a kulcs ahhoz, hogy a lézerfizikai központban majdan folyó kutatások több tudományterületen is áttörést hozzanak. Ebből a szempontból előremutató, hogy az ELI tudományos csapatában máris megtalálható egy szegedi onkológus kollegina, az eredmények hosszú távon a terápiában is megjelenhetnek – folytatta.


ELI_es_SZTE_sajtotajekoztato_Rektori_hivatal_2014._julius_07_galeria
Összenő, ami összetartozik – együttműködési megállapodást kötött az ELI és az SZTE - GALÉRIA

 

Másodikként azt emelte ki, az ELI és az SZTE közös felelőssége, hogy a kutatóközpont tudományos és gazdasági értelemben se szigetként működjön Szegeden, hanem a körülötte létesülő science park adjon lendületet a régió gazdaságának. Ennek jelentőségével a rektor szerint mindenki tisztában is van. – Mindemellett a szakember-utánpótlásban is egymásra vagyunk utalva. Az ELI szakemberek nélkül nem működik, nem a pénz és az infrastruktúra csinálja a tudományt, habár természetesen szükséges feltételei. Bár a lézeres kutatóközpont vezető tudósait Európából toborozzák, a fiatal magyar tudósoknak is komoly szerep és lehetőség jut majd itt. Már keresik például azokat a doktoranduszokat, akiknek az ELI ad munkát, akiket külföldi partnereihez, stratégiai tudományos beszállítóihoz küld dolgozni, ám tudományos fokozatukat az SZTE Fizikai Doktori Iskolájában szerzik meg – árulta el.

 

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ELI-ALPS fejlesztés várhatóan számos kutatási és üzleti beruházást vonz a világ minden részéről Szeged térségébe. A lézeres kutatóközpont első megvalósítási fázisa 36,9 milliárd forint támogatási összeggel bír, melynek 85 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.


SZTEinfo

fotó: Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.