Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor november végén Vilniusban a keleti partnerségi csúcstalálkozón írják alá Ukrajna és az Európai Unió társulási és szabad kereskedelmi megállapodását. Ennek apropóján tartott előadást november 14-én Jurij Muska, Ukrajna magyarországi nagykövete az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete által szervezett Integrációs Klub rendezvényen.
Ukrajna mindenkori vezetését – az elmúlt 20 évben – gyakran érte az a vád, miszerint lavírozni próbál az EU és Oroszország között. Nevén nevezve: hintapolitikát folytat. Jurij Muska előadásának első gondolatmenetében rögtön rácáfolt minderre. – 1993 óta törvénybe van foglalva a cél. A cél pedig nem más, mint hogy az Európai Unió tagjai legyünk – mondta a nagykövet.
– 1995 óta az Európai Tanács tagja Ukrajna, ez megadta azt a jogi bázist, amin keresztül az Európai Unió felé haladtunk, haladunk. Az ukrán emberek osztják az európai értékeket, és földrajzilag is az egyesült Európához szeretnének tartozni. Meglátásom szerint az Európai Unió jelenleg hiányos, hiszen Európa legnagyobb kiterjedésű országa – itt természetesen Ukrajnára gondolok, és nem Oroszországra – nincs a tagállamok között – fogalmazott a diplomata.
Vizsgáljuk meg, miről is szól az európai uniós tagság egyik lépcsőfokának számító társulási megállapodás! A közel ezeroldalas dokumentum öt fő célt fogalmaz meg: Ukrajna lépcsőzetes bevonása az EU különböző programjaiba; a megfelelő politikai diskurzus kialakítása; a béke megőrzése és fenntartása a régióban; kereskedelmi együttműködés kialakítása; az igazságügyi rendszer modernizálása és jogharmonizáció.
A nagykövet elmondta: az ország nyugati részén élő fiatal, jellemzően nyelveket beszélő nemzedék Európában képzeli el a jövőjét, míg a keleti felén lakó, még a Szovjetunióban szocializálódott idősebb generáció inkább Oroszország felé húz. Mindezzel együtt országos szinten 65-70 százalék körüli az EU támogatottsága.
Az előadó kitért Ukrajna és Oroszország kapcsolatára is. – Teljesen természetes módon próbálunk jó viszonyt ápolni a szomszédainkkal. Vannak hagyományaink, vannak kapcsolataink és közös történelmünk. Mi nem valaki kárára vagy valaki ellen írnánk alá az egyezményt, hanem nemzeti érdekünk miatt. Politikai hisztériakeltés folyik akkor, amikor egyesek – köztük magas rangú orosz politikusok is – azt állítják, hogy Oroszország ellenében teszünk lépéseket.
Jurij Muska megjegyezte: Ukrajna rengeteget tett az elmúlt években a szerződés létrejöttéért. Három nagy szférában zajlottak a reformok. Egyrészt jogi téren – többek közt új büntető törvénykönyvet és új adatvédelmi törvényt fogadtak el. Másrészt a gazdasági és kereskedelmi szektorban, ahol lefektették a szabad kereskedelem, valamint a vámunió alapjait. Végül „humanitárius” területen. Itt bevezették a biometrikus útlevelet, ami a vízummentesség egyik előfeltétele.
A november 28-29-i konvenció útjába állhat Julia Timosenko exminiszterelnök ügye, aki 2011 óta tölti hétéves börtönbüntetését. Az ítélet szerint előnytelen szerződéseket (gázmegállapodás) kötött Oroszországgal miniszterelnöksége idején. Erre mondják Brüsszelben, hogy ez nem éppen politikamentes ítélet volt. A napokban Timosenko elengedésén vitázik az ukrán parlament, a keleti partnerségi csúcstalálkozó tükrében kíváncsian várjuk a fejleményeket.
Göblyös Sára
 |
| Az eseményen készült képek itt megtekinthetők |
