A július 24-én este közzétett ponthatárokat követően a legtöbb SZTE-s kar elégedetten nyugtázta a felvett hallgatók számát. Összességében minimálisan csökkent csak a bejutottak száma, az SZTE megőrizte vidéki első helyét, miközben továbbra is érezhető, hogy a rendszer némiképp preferálja a fővárosi intézményeket. Egyes SZTE-s karokon még javult is a helyzet 2007-hez képest, ám akadtak olyanok is, akik kevésbé tudták feltölteni kapacitásukat. A létszámokon még nyilvánvalóan alakítani fog az augusztusi pótfelvételi – erre augusztus 13-áig lehet jelentkezni az egyes karokon.
Országos szinten tavalyhoz képest több mint 10 százalékkal csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Elsőízben vizsgázott a 480 pontos új pontozási rendszer, melynek lényege, hogy a felvételiző tanulmányi és érettségi pontjai alapján maximum 400 pontot kaphat, és ehhez járul még plusz maximum 80 pont, amelyet például nyelvvizsgáért, tanulmányi versenyen elért helyezésért, illetve hátrányos helyzet miatt kaphatnak a diákok. „Az a tapasztalat, hogy az új pontrendszer differenciáltabbá teszi a hallgatók között a pontszám szerinti különbségtételt. Így jobbára orvosolva látszik az a korábbi jelenség, hogy nagy tömbök alakultak ki, vagyis azonos pontszámmal rendelkező hallgatók nagy tömege vagy bekerült, alkalmasint túlfeszítve a kapacitási kereteket, vagy éppen lemaradt” – magyarázta Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese.
A vidéki egyetemek körében első lett az SZTE
Az SZTE az államilag finanszírozott képzéseire bejutott – a Felvi.hu adatai szerint – 4597 hallgatójával országosan az ELTE (4921) után a második, a vidéken az első helyen áll, csakúgy, mint 2007-ben.
14 145 jelentkezőből összesen 6321 hallgatót vettek fel az SZTE különböző képzéseire – így az összlétszámot tekintve az ELTE (7024) mellett Pécs (6356) előzi még meg Szegedet. Tavaly első körben több mint 6556-an kerültek be az SZTE-re, az összlétszámot tekintve nem változott a rangsor.
Az a jelenség, hogy korábban fel nem vett hallgatók tömegei jöttek be a felsőoktatásba, elleplezte azt a tényt, hogy demográfiai csökkenés tapasztalható Magyarországon, még akkor is, ha a csökkenés üteme lassul – ezzel is magyarázhatók a jelenlegi számok Pukánszky Béla szerint.
Alkalmazkodni kell a piaci igényehez
Az SZTE jelenlegi helyzetét kedvezőnek tartja, ugyanakkor hozzáteszi: „A túlságosan szétaprózott magyar felsőoktatási rendszer, úgy tűnik, túl nagy arra a mennyiségű hallgatói jelentkezőre, akik a következő években-évtizedekben felvételiznek. Ezért aztán a piac mechanizmusai még jobban érvényesülnek, így jól felfogott érdekünk, hogy egyrészt az idegen nyelvű képzéseket minél nagyobb számban indítsunk – ezekre az orvosi és jogi karon vannak már jó hagyományaink –, másrészt pedig a karok közötti kooperációt erősítsük. Az volna ugyanis a tizenkét karúság egyik nagy előnye, hogy több kar, intézet, tanszék indít egy adott képzést – erre is van már némi kezedményezés. Ezt a fajta képzési kínálatot még tudatosabban és még intenzívebb PR-munkával kell a hallgatók számára ismertté tenni” – véli a rektorhelyettes. A tanárszakokat és egyéb mesterszakokat illetően a szegedi egyetem igen jól áll – tette hozzá.
Tendencia, hogy kevesebb helyet kap a klasszikus bölcsész terület, a műszaki értelmiségi pályára való felkészítés viszont a prioritások homlokterébe került. Az egyetemnek juttatott 6,4 milliárdos fejlesztési forrás is javarészt a mérnöki, műszaki és természettudományos terület megújulására fog irányulni – tudtuk meg Pukánszky Bélától.
Kari körkép: az elégedettségtől az óvatos bizakodásig
A rektorhelyettes nem kívánt nyilatkozni abban a kérdésben, az egyes karok közül idén ki hogyan jött ki a vonalhúzásból: magukhoz a karokhoz irányított bennünket.
Körképünkből kiderült: elégedett lehet a jogi kar, mert tavalyhoz képest nem csökkent a felvettek száma. Szabó Imre, a kar dékánja úgy fogalmazott, a felvételi jelentkezéseket illetően teljesen elégedettek voltak, ugyanis a tavalyi adatokhoz képest nem csökkent a létszám – 350 fő került be államilag finanszírozott képzésre –, ugyanakkor, mint elmondta, a felvételi eredményeket illetően továbbra is elégedetlen a jelenlegi felvételi rendszerrel, amely az ország adottságaiból kifolyóan a Budapest-székhelyű egyetemeket és karokat preferálja.
A TTIK-n tavalyhoz képest enyhén elmarad a most államilag finanszírozott képzésre felvettek száma, 1550 hallgató helyett 1439 gólyát számlál a kar. Összességében azonban 10 százalék alatt van a csökkenés, és minden induló szakon van elegendő hallgató, a legkisebb szak is 40 fővel számolhat – tájékoztatott Mucsi László oktatási dékánhelyettes, akitől azt is megtudtuk, főként a matematika, környezettan és biológia szakok hallgatói létszámában következett be némi csökkenés.
A bölcsészkaron a nappali tagozaton enyhén, a levelezőn jelentősebben nőtt tavalyhoz képest az államilag finanszírozott képzésre bekerültek száma, az 1190 felvételt nyert hallgatóból 677-en tanulhatnak állami finanszírozásban. Csernus Sándor bölcsészkari dékán elmondta: a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számának országos szintű csökkenése és a tavalyi rekordértékű felvételizőszám ellenére a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara tartja a tavalyi szintet, illetve egy kis relatív emelkedés is tapasztalható. Továbbra is népszerű a kommunikáció és médiatudomány szak, a pszichológia és a történelem-régészet – e szakokon nem is hirdetnek már pótfelvételit. Bölcsész területen nem jelentkeztek kirívóan a főváros és a vidék ellentétei, s most a germanisztika és a francia alapszak is javított: előbbire 44, utóbbira az előző év létszámának duplája, 14 fő jutott be, vagyis tavalyhoz képest megfigyelhető a kiegyensúlyozódás. Mindez „óvatos bizakodásra” ad okot – mondta a dékán.
Elkelt és még üres helyek
Az államilag finanszírozott helyeket „-tól -ig” szám jelölte idén is a felvételi tájékoztatóban, tavaly ugyanis bevezették a kapacitásszám fogalmát, mely azt adja meg, hogy az adott felsőoktatási intézmény hány hallgatót képes oktatni. Ezen belül azonban nem határozták meg előre, mennyi lesz az államilag támogatottak és a költségtérítésesek létszáma. És ahová a legtöbb jó teljesítményű felvételiző jelentkezett, oda kerül a legtöbb államilag finanszírozott hallgató.
Magyarországon rossz a mezőgazdasági képzés fejkvótája és a finanszírozása – mondta Pukánszky Béla, ez is magyarázza, hogy a 210 fős kapacitású Mezőgazdasági Karra 91 főt vettek fel, ebből 54 államilag finanszírozott; remélik, a pótfelvételi emeli a létszámot.
Az Általános Orvostudományi Karon az összesen 200 felvettből 184 hallgató jutott be államilag finanszírozott helyekre, a Fogorvostudományi Karon ez az arány 42 és 28. A Gazdaságtudományi Karon 678 felvettből 512 fő vehet részt államilag támogatott képzésen. Csökkenés figyelhető meg a Gyógyszerésztudományi Kar, ahol 75 államilag finanszírozott a tavalyi 105-höz képest. Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon szintén enyhén csökkent a létszám, 315 felvettből 275 államilag finanszírozott. Javított viszont a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar 1203 felvett hallgatóval, akik közül 854-en tanulhatnak államilag finanszírozott renszerben. A Mérnöki Karon 178 felvettből 101 államilag támogatott, Zeneművészeti Karon 50-ből 44.
Megkérdeztük Török Márk EHÖK-elnököt is a felvételivel kapcsolatos érzéseiről. A hallgatói vezető elmondta, örül, hogy a szegedi egyetem megtartotta országos népszerűségében is a második helyet. Az előzetes hírekkel szemben nem találta olyan drasztikusan magasnak a ponthatárokat. Ami a helyeket illeti, úgy véli, hogy bizonyos karoknak, így például a BTK-nak, a TTIK-nak vannak még olyan tartalékai, amiket ki lehet aknázni a jövőben.
„Bőven vannak még kapacitásaink, több száz hely, várjuk szeretettel a nyári pótjelentkezésre a hallgatójelölteket” – összegzett Pukánszky Béla. Az idén felvételt nem nyert vagy nem is jelentkezett diákok augusztus 13-ig adhatják be a pótfelvételire a jelentkezési lapokat, amelyeket a kiválasztott képzés gazdakarának tanulmányi osztályán lehet beszerezni és ugyanott leadni. Csak egy helyre lehet jelentkezni. Mesterszakon lehet még államilag finanszírozott képzést is választani, az alapszakokon viszont már nem.
SZEGY-összeállítás
