SZTE Info

A jubileumra készülve

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Immár kilencedik alkalommal tartották meg a Magyar Növénybiológiai Társaság kongresszusát, melynek nemrégiben a Szegedi Tudományegyetem adott otthont. A július 7-9. közötti rendezvényen a genetikailag módosított növények, valamint a növények stresszválaszai voltak a központi témák.
A Magyar Növénybiológiai Társaság háromévente szervez kongresszust, melyek célja a hazai növénybiológiai kutatások újabb eredményeinek bemutatása. A 80-120 főt számláló rendezvényen idén előtérbe került a genetikailag módosított növények kérdése, a témában a szekcióülés mellett egy kerekasztal-beszélgetést is tartottak. A legnagyobb számú előadás és poszter mégis a növények stresszválaszainak témájában született.
 
A kongresszus történetéről
 
A kongresszusok szervezésében 1981 óta vesz részt az idei házigazda, Erdei László, az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. „Az első alkalmat Farkas Gábor professzorral szerveztük, azután rendszeressé váltak a kongresszusok” – emlékszik vissza a professzor a kezdetekre.
1981-ben alakult egy akadémiai bizottság, a Növényélettani Nemzeti Bizottság, ami belépett a Federation of European Societies of Plant Physiologyba (FESPP, ma Federation of European Societies of Plant Biology, FESPB). 1991-ben alapították meg a Magyar Növényélettani Társaságot Erdei László elnökletével, majd 2005-ben, a VIII. kongresszus alkalmából Györgyey Jánost választották elnöknek, a szervezet titkáraként pedig Tari Irma docens dolgozik. A tudományterületen végbemenő szemléletváltozás hatására, mely a diszciplínák összetartását hangsúlyozza, a VIII. kongresszuson átalakult a társaság neve Magyar Növénybiológiai Társasággá.
 
„Stresszes” növények
 
A Növénybiológiai Tanszéken főként a szárazságstresszel foglalkoznak – tudjuk meg Erdei Lászlótól. Stresszornak nevezünk bármely szélsőséges tényezőt, ami lehet szervetlen – tudományos nyelven szólva abiotikus, mint a felmelegedés, a szárazság, a szélsőséges, váltakozó időjárások, kémiai szennyezések –, illetve szerves, vagyis biotikus, mint a kártevők, baktériumos vagy vírusfertőzések, rovarrágás. A növény számára mindegyik típus egy bizonyos jelként funkcionál, ami elindít valamilyen válaszreakciót. A jel végül bekerül a sejtmagba, ahol gének aktiválódnak, és megfelelő fehérjék, proteinek szintetizálódnak. „Mindez az akklimatizáció jelenségéhez vezet: például az úgynevezett hősokkproteinek a növény hőtűrését fokozzák. A folyamat végül azt eredményezi, hogy a növény jobban alkalmazkodik a környezetéhez, tehát például nagyobb hőtűrő, sótűrő stb. képessége lesz” – magyarázza a tanszékvezető.
A kongresszuson főleg az abiotikus stresszorok kerültek elő. Minden stresszornak természetesen megvan a maga specifikus hatása, de ugyanakkor rendelkeznek egy fontos közös vonással is, hogy úgynevezett oxidatív stresszt idéznek elő. Az említett szélsőséges körülmények között végbemenő folyamatoknál ugyanis az oxigénnek nagyon reaktív formái keletkeznek, például olyanok is, amelyeket gyököknek nevezünk. A növény a fotoszintézis során egyfajta „fényreaktorként” működik, és a nagy fényintezitáson kifejezetten nagyon sok reaktív oxigén keletkezik, ezek ellen pedig különböző védőmechanizmusok lépnek fel, mint például az olyan molekulák termelődése,  amelyek ezeket a reaktív gyököket elfogják és megsemmisítik, mint például az aszkorbinsav vagy a karotinoidok – sorolja Erdei László.
 
„Génes” kérdések
 
A génkezelés esetében arról van szó, hogy a növénybe olyan géneket visznek be, amelyek annak ellenálló képességét megnövelik. Gyakorlatilag a hagyományos nemesítés is ezen alapul – mondja a professzor. Ismert a közvélemény szkepticizmusa a génmanipulált növényekkel szemben. Amitől tartani szoktak, hogy a beavatkozást végzők a génszabályozás bonyolultsága miatt nem tudják irányítani, hogy pontosan hová épülnek be a gének. „A szóját szokták felhozni példaként, hogy ma már csak transzgenikus szója van, amelyről azt tartják, hogy a szteroidtartalma magasabb, mint természetes őséé volt. Nehéz megmondani, hogy van-e ezeknek konkrétan káros hatása” – mondja a tanszékvezető, és tanácsul hozzáteszi: jól meg kell vizsgálni minden ilyen kibocsátott terméket, de pánikra semmi okunk.
Van egy új módja is a genetikailag módosított növényeknek. A transzgenikus növény azt jelenti, hogy egy idegen fajból veszünk egy jól működő gént, és azt beépítjük egy másik növénybe, másik fajba. Manapság viszont terjedőben van a ciszgenikus eljárás, ami a faj saját génjét viszi be, például egy szárazságtűrő búzafaj – melynek alacsony a terméshozama – génjeit ha beviszik egy jó terméshozamú búzába. Ez talán kevésbé riasztó a közvélemény számára – véli a professzor.
„1995-ben kapcsolatba kerültünk az Acta Biologica Szegediensis című kiadvánnyal, és a kongresszusi anyagokat ebben közöljük, az első kiadvány 2002-ben jelent meg” – mondja Erdei László, aki most azon munkálkodik, hogy ez évente kétszer rendszeresen megjelenjen, és szeretné elérni, hogy impakt faktor szempontjából is számon tartsák – ez, árulja el, nagy segítség lenne a fiataloknak.
2011-ben kétszeresen is jubilál a neves kongresszus: a tizedik alkalom következik, és a tíz kongresszus pontosan harminc év munkáját öleli fel.
Arany Mihály
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.