Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem ismét jól szerepelt több nemzetközi világrangsorban. A rangsorok összeállítói számos szempontot figyelembe vesznek, például az oktatás minőségét, az oktatói kiválóságot, esetenként a korábbi hallgatók és oktatók által elnyert kiemelkedően rangos szakmai és tudományos elismerések számát is.
Nyolc szempont alapján rangsorolja a világ felsőoktatási intézményeit a Center for World University Rankings (CWUR). A legfrissebb, idei rangsor a világ legjobb ezer egyetemét listázza, itt a Szegedi Tudományegyetem a 712. helyezést szerezte meg.
A most publikált rangsorban egyebek mellett az oktatás minősége – ezt az intézmény korábbi hallgatói által elnyert nemzetközi díjak alapján állapítják meg –, az egyetemen diplomázott hallgatók elhelyezkedése, az idézési arány, az oktatók kiválósága, valamint a szabadalmak és publikációk száma is a rangsorolási szempontok között van.
A 712. helyezést elért Szegedi Tudományegyetem mellett öt másik magyar felsőoktatási intézmény is szerepel a rangos listán: az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 371., a Semmelweis Egyetem az 598., a Debreceni Egyetem a 673., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 811., a Pécsi Tudományegyetem pedig a 862. helyre került.
A szegedi universitas más listákon is kiemelten jó helyen szerepelt, a 2014-es QS World University Rankings by Subject rangsorában az bölcsészettudományi karának modern filológia képzése elérte az igen rangos 101-150. pozíciót – ezzel elérve minden idők legjobb magyar listás helyezését.
A leideni egyetem listáját is a napokban publikálták: a Centre for Science and Technology Studies 2007 óta hozza nyilvánosságra évről évre azt a rangsort, amelynek összeállításakor eddig 500, idén viszont már 750 egyetemet és főiskolát vizsgáltak.
A leideni listán a Szegedi Tudományegyetem a 707. helyen szerepel, ezen kívül még további négy hazai intézmény kapott helyet a rangos listán: az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 540., a Semmelweis Egyetem az 541., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 561., a Debreceni Egyetem a 698. helyen szerepel.
A Centre for Science and Technology Studies a lista összeállításakor több szempontot vesz figyelembe, ők viszont nem a hallgatói, hanem az oktatók kutatói tevékenysége alapján vizsgálja, valamint figyelembe veszi a publikációik számát és az idézettséget is. Szempont az is, hogy a publikációk közül melyek a legidézettebbek, vagyis az adott szakterületen belül benne vannak-e a legtöbbet idézett tíz százalékéban.
A legjobb ötszáz közé került a szegedi egyetem a kínai Academic Ranking of World Universities (ARWU) 2013-es rangsorában, csak úgy, mint az egy évvel korábbiban: a 401-500. helyezettek között listázták. A sanghaji ARWU első listáját egyébként 2003-ban publikálták, és készítői szerint ez a leginkább objektív mutatókon nyugvó egyetemi kiválósági rangsor, amely többek között figyelembe veszi az magas rangú szakmai elismerést – köztük a Nobel-díjat – elnyert egykori oktatók és hallgatók számát, a tudományos munkák idézettségének mutatóit és a publikációk számát is sok más egyéb szempont mellett.
Most frissült a Webometrics nevű egyetemi ragsor is, amely más listáktól eltérően egészen sajátos szempontok alapján méri a felsőoktatási intézményeket világszerte. A Webometrics-listát a legnagyobb spanyol kutatóintézet, a Spanyol Nemzeti Kutatótanácsnak (CSIC) egyik szervezete, a Cybermetrics Lab készíti, amely több mint 22 ezer intézmény webes megjelenését vizsgálja évente két alkalommal. A Webometrics listát 2004 óta minden évben közzéteszik.
A Cybermetrics Lab szakértői azt elemzik, hogy mennyire „látható” az adott felsőoktatási intézmény az interneten. Az összpontszám 50 százaléka abból tevődik össze, hogy az adott intézmény különböző oldalait hányan linkelik be, de a pontozásba beleszámít az is, hogy hány, a felsőoktatási intézményhez kapcsolódó oldalt, aloldalt és külső hivatkozást, és dokumentumot talál a Google keresőmotor és a Google Scholar. A lista összeállításakor azt is figyelembe veszik, hogy az adott intézmény kutatóinak és oktatóinak hány publikációja jelentik meg a legfontosabb tudományos folyóiratok internetes oldalán.
Ez a lista egyébként azért érdekes, mert bár az internetet ma már mindenki megkerülhetetlennek tartja, mégis az derül ki a listából, hogy számos olyan intézmény, amely egyébként minőségi oktatást nyújt és eredményei kiemelkedőek, rosszul állnak a webes láthatóság terén.
A Webometrics legfrissebb listájára, amelyet 2014 júliusában publikáltak, hat magyar felsőoktatási intézmény került be, a világ legjobbai között, az első ezerben szerepel a Szegedi Tudományegyetem, a magyar intézmények közül az első ezerbe került még be az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Közép-európai Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is.
SZTEinfo
Korábban írtuk:
Újabb világrangsorban szerepel a Szegedi Tudományegyetem
Újabb nemzetközi ranglistán jeleskedett az SZTE
Az SZTE a „legzöldebb” magyar és 35. a Zöld egyetemek toplistáján
