Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, az akác térbeli jelenlétét bemutató digitális térkép előállítását kezdték el a Szegedi Tudományegyetem geográfusai, geoinformatikusai, ökológusai és az Agrártudományi Kutatóközpont szakemberei. Az inváziós növényfajok visszaszorítását célzó információk összegyűjtésben a természetjárók, a természetvédelmi civil szervezetek segítségére is számítanak a tudósok.
A magyar természetvédelem jelenlegi legnagyobb kihívása a biológiai invázió. Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása. A zömében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az inváziós növények elszaporodása az utóbbi években fokozódott az árterekben, s ennek következtében erősödött az árvizek kockázata.
A biológiai invázió rendkívül gyors folyamat. E rendkívül súlyos környezet- és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esélyük a természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakembereknek, ha tisztán láthatják Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékét, annak aktuális térbeli jellemzőit, ha azonosítani tudják a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait. Ennek az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisának a kialakítása az egyik célja a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével 2020 szeptemberében létrejött kutatócsoportnak. A geográfus, geoinformatikus, ökológus, valamint talajtanos és agrárszakemberek másik célja az összegyűjtött adatok közzététele. E webtérkép segítené az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezést, továbbá a lakosság felvilágosítását, illetve javítaná a környezettudatosságot, felhívná a figyelmet a probléma fontosságára.
A Plants nevű tudományos folyóiratban jelent meg az SZTE-kutatók publikációja: meghatározták a Dél-Alföldön a selyemkóró terjedését befolyásoló földrajzi tényezők körét, az inváziót okozó környezeti változók súlyát. Országos fedettségben évente kb. 5000 földfelszíni pont fertőzöttségét elemezték az EU LUCAS felszínborítási adatbázisának földfelszíni fényképfelvételei alapján.
A kutatócsoport tagjai megkezdték a hat legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj – a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, az akác – térbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását. A földfelszíni adatokat műholdas és távérzékelési adatokkal, drónfelvételek térinformatikai elemzésével is kiegészítik. Emellett a természetjárókkal, és természetvédelmi civil szervezetekkel együttműködve közösségi – mobil applikációval – gyűjtött terepi adatokra is számítanak. Az SZTE és Agrártudományi Kutatóközpont szakemberi a vizsgált növényfajok elterjedését webtérképeken teszik majd elérhetővé minden érdeklődő számára.
A kutatók eddigi eredményeikről a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának holnapjáról https://tab.mta.hu/szegedi-teruleti-bizottsag elérhető online előadásban számolnak majd be 2020. november 12-én 18.10-18.30 óra között. Az előadás beharangozó, kedvcsináló előzetese az alábbi linkről érhető el: https://youtu.be/nWUvOJtNwpE
