SZTE Info
_MG_1484_2

Sajtóközlemény - Webtérképet készítenek az agresszíven terjedő inváziós növényfajokról az SZTE kutatói

A selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, az akác térbeli jelenlétét bemutató digitális térkép előállítását kezdték el a Szegedi Tudományegyetem geográfusai, geoinformatikusai, ökológusai és az Agrártudományi Kutatóközpont szakemberei. Az inváziós növényfajok visszaszorítását célzó információk összegyűjtésben a természetjárók, a természetvédelmi civil szervezetek segítségére is számítanak a tudósok.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A magyar természetvédelem jelenlegi legnagyobb kihívása a biológiai invázió. Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása. A zömében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az inváziós növények elszaporodása az utóbbi években fokozódott az árterekben, s ennek következtében erősödött az árvizek kockázata.

 

A biológiai invázió rendkívül gyors folyamat. E rendkívül súlyos környezet- és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esélyük a természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakembereknek, ha tisztán láthatják Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékét, annak aktuális térbeli jellemzőit, ha azonosítani tudják a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait. Ennek az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisának a kialakítása az egyik célja a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével 2020 szeptemberében létrejött kutatócsoportnak. A geográfus, geoinformatikus, ökológus, valamint talajtanos és agrárszakemberek másik célja az összegyűjtött adatok közzététele. E webtérkép segítené az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezést, továbbá a lakosság felvilágosítását, illetve javítaná a környezettudatosságot, felhívná a figyelmet a probléma fontosságára.

 

A Plants nevű tudományos folyóiratban jelent meg az SZTE-kutatók publikációja: meghatározták a Dél-Alföldön a selyemkóró terjedését befolyásoló földrajzi tényezők körét, az inváziót okozó környezeti változók súlyát. Országos fedettségben évente kb. 5000 földfelszíni pont fertőzöttségét elemezték az EU LUCAS felszínborítási adatbázisának földfelszíni fényképfelvételei alapján.

 

A kutatócsoport tagjai megkezdték a hat legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj – a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, az akác – térbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását. A földfelszíni adatokat műholdas és távérzékelési adatokkal, drónfelvételek térinformatikai elemzésével is kiegészítik. Emellett a természetjárókkal, és természetvédelmi civil szervezetekkel együttműködve közösségi – mobil applikációval – gyűjtött terepi adatokra is számítanak. Az SZTE és Agrártudományi Kutatóközpont szakemberi a vizsgált növényfajok elterjedését webtérképeken teszik majd elérhetővé minden érdeklődő számára.

 

A kutatók eddigi eredményeikről a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának holnapjáról https://tab.mta.hu/szegedi-teruleti-bizottsag elérhető online előadásban számolnak majd be 2020. november 12-én 18.10-18.30 óra között. Az előadás beharangozó, kedvcsináló előzetese az alábbi linkről érhető el: https://youtu.be/nWUvOJtNwpE


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.