Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Conchita Rábago de Jiménez Díaz Alapítvány 1969 óta minden esztendőben megszervezi a Jiménez Díaz-emlékelőadást, átadja az ehhez kapcsolódó díjat, valamint a Jiménez Díaz Alapítvány kutatási ösztöndíjakat. Idén, az 54. ünnepségen Karikó Katalin, a világhírű mRNS-kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora kapta meg a Jiménez Díaz Díjat. Milyen üzeneteket rejt az alapító portréjával díszített aranyérem?
Az orvosbiológiai kutatás a gyógyításhoz szükséges ismeretek fejlesztése és megosztása a célja a Jiménez Díaz Alapítványnak.
– Mára Madrid egyik legnagyobb kórházává nőtte ki magát az orvos Jiménez Díaz egykori klinikája es kutatóintézete. A Fundación Jiménez Díaz épületében, az Aula Magnában tartott mesterkurzus témái a Covid-19 pandémiához kötődtek – osztotta meg velünk élményeit Karikó Katalin. Az mRNS molekulával kapcsolatos felfedezései révén a Covid-19 világjárvány idején világhírűvé lett biokémikus tartotta a 2023. május 18-i szimpóziumon az „54. Jiménez Díaz díszelőadást”.
Paradigmaváltást hozott a Covid-19 a globális tudományos kutatásban. Szó esett a koronavírus változékonyságáról és az új vírusellenes stratégiákról, a SARS-CoV-2 világjárvány tanulságairól. A felnőttek számára kifejlesztett vakcinák nyújtotta lehetőségek bemutatása után Karikó Katalin az mRNS-terápia fejlesztéséről szólt a konferenciát záró előadásában. A hírneves kutató méltatásában az amerikai munkahelye, a pennsylvaniai Egyetem említése mellett hangsúlyt kapott, hogy jelenleg professzor Magyarországon, a Szegedi Tudományegyetemen.
A sok-sok millió életet megmentő mRNS-alapú oltóanyag ráirányította a figyelmet az úgynevezett hírvivő RNS széleskörű orvosi alkalmazási lehetőségeire. Karikó Katalin méltatása kitér arra is, hogy mentoráltja, a Szegedi Tudományegyetem biológus szakján diplomázó és ott PhD-oklevelet szerző Pardi Norbert, valamint a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó munkatársuk, Drew Weissman együtt dolgozik. A nukleoziddal módosított hírvivő RNS lipid nanorészecskés vakcinaplatform, amit a kutatói trió használt az FDA által jóváhagyott SARS-CoV-2 hírvivő RNS vakcinákhoz, amelyek kulcsfontosságúak a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.
Online is sokan kísérték figyelemmel a konferenciát, az alkalmat krediteket érő továbbképző programnak tekintették.
Az élettárs tehetsége elismerésének és a másik munkáját támogató házaspári együttműködésnek is emléket állít a Conchita Rábago de Jiménez Díaz Alapítvány.
A laboratóriumi eredményeket a gyógyítás szolgálatába állító, Spanyolország első orvosi kutatóintézetét létrehozó kiváló, kortársai szerint „mindent tudó” orvos volt Jiménez Díaz (1889-1967).
Felesége, Conchita Rábago lelkesen támogatta férje minden projektjét. Házukat éveken át a kultúra és a művészetek iránt érdeklődők találkozóhelyévé alakította. A férj halálát követően az özvegy akaratból jött létre az alapítvány. A gyermektelen házaspár rokonai és azok leszármazottai 1969, Conchita Rábago asszony halála óta működtetik a szervezetet. Tehát az alapítók nem vagyont, hanem feladatot, az alapítványi célok teljesítését támogató munkát hagytak örökül rokonaikra és azok utódaira.
– A híres spanyol orvos valamikori lakóházában, egy gyönyörű, ötemeletes madridi palotában kapott helyet a Conchita Rábago de Jiménez Díaz Alapítvány – számolt be madridi élményéről Karikó Katalin. – Az épületben sok tárgy őrzi az alapító emlékét. Kémcsőállványt mintázó műalkotás utal arra, hogy Jiménez Díaz előszeretettel kísérletezett.
Az orvostudományhoz kötődő kutatásokhoz vagy a klinikai gyakorlathoz kiemelkedő módon hozzájáruló kutatókat ismeri el a Jiménez Díaz Díj. Ezt az aranymedált és pénzjutalommal járó kitüntetést vette át Raquel Yotti spanyol innovációért felelős miniszter helyettestől Karikó Katalin, a világhírű biokémikus és mRNS-kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora.
– Egy spanyol fiatal azzal keresett meg, hogy Erasmus-ösztöndíjjal járt Szegeden, többek között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban szerzett pozitív élményeket – mesélte el a sztárkutató a sok közül egyetlen szelfi történetét. Spanyolország korábbi magyarországi nagykövet asszonya, Anunciada Córdova és Tóth Katalin, hazánk spanyolországi nagykövet asszonya is részt vett Karikó Katalin előadásán és az azt követő ünnepi ebéden.
Az első Jiménez Díaz Díjat 1969-ben Severo Ochoa de Albornoz (1905-1993) spanyol-amerikai orvos, Nobel-díjas biokémikus kapta. Ochoa tíz évvel korábban, 1959-ben azért nyerte el a Nobel-díjat, mert felderítette az RNS-szintézis lépéseit. A tudományos élet legjelentősebbnek minősített elismerését megosztva kapta Arthur Kornberggel, aki a DNS-szintézis folyamatát tárta fel.
Az elmúlt 54 évben – többek között – a Nobel-díjas André Cournand, Hans A. Krebs, César Milstein, Paul Nurse, továbbá néhány Asztúria Hercegnője-díjas, köztük Karikó Katalin elismertsége növeli a Jiménez Díaz Díjak presztízsét. A különleges kitüntetést eddig elnyert 54 kiválóság között a magyar mRNS-kutató a 6. nő.
Korábbi spanyolországi elismeréséhez tartozik a 2022-ben Bilbaóban átvett BBVA kitüntetés, valamint a 2021-ben kapott, spanyol Nobel-díjnak nevezett Asztúria Hercegnője Díj. Ezen ünnepségeken is számos interjút adott a magyar biokémikus. „Mi a jövő Karikó Katalin számára?” – kérdezték. A válasza egyértelmű: tanítani az új generációt, a díjai bemutatásával is.
Újszászi Ilona
Fotók: K. K.
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
