Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Napjainkban számolnunk kell az egyes allergiát okozó növények megjelenésével és elterjedésével térségünkben, melynek egyik oka az éghajlat melegedése. A Szegedi Tudományegyetemen a pollenkoncentráció előrejelzésének kutatása mellett a parlagfűhöz kapcsolódó vizsgálatokat is végeznek.
Mivel a különböző allergiás kórképekért felelős légtéri pollentartalom és egyéb szezonjellemzők függnek a meteorológiai változóktól, így feltételezhető, hogy az antropogén eredetű éghajlatváltozás hozzájárul az allergiás eredetű betegségek gyakoriságának megnövekedéséhez. Az allergén taxonok így megnövekedett produktivitása (például felszínborítás, pollentermelés) miatt azok pollenkoncentrációi és szezonális eloszlásai is változnak. Ezek szerint a parlagfűnek és pollenjének a környezetre, valamint az egészségre, gyakorolt káros hatása egyre nagyobb hazánkban. Egyes becslések szerint ma Magyarországon minden ötödik ember szenved a parlagfűhöz, illetve a pollenjéhez kapcsolódó allergiás, illetve asztmás megbetegedésekben. Ezáltal a gazdasági probléma nagysága is számottevő, mely egyrészről a betegek ápolási költségeiből, másrészről a helytelen gazdálkodásból eredő terméskiesésből, illetve a közvetlen védekezési ráfordításokból ered. Ezért is fontos a parlagfű hátterét és hatásait kutatni, illetve ezért jelentős a minél pontosabb előrejelzés.
A szegedi egyetemen a SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék koordinálásával a parlagfűhöz kapcsolódó kutatási témák 4 fő csoportra oszthatók. Ezek a következők:
(1) A szegedi pollenszezon fenológiai és mennyiségi jellemzői, valamint a parlagfűpollen-statisztikáknak a meteorológiai elemekkel vett összefüggései. E témakörben többek között kimutattuk, hogy a meteorológiai elemek változékonysága hogyan befolyásolja pollenszámok változékonyságát. Továbbá körülhatároltuk a Szegedre jellemző, 93 nap hosszúságú pollenszezont (július 15. – október 15.). A Szegedi Tudományegyetemen kidolgozott statisztikai próbával – mely a klasszikus kétmintás próba egy speciális esete – elkülönítettük a legsúlyosabb parlagfűpollen-terhelésű időszakot.
(2) A pollenkoncentráció előrejelzése, ami a mindennapok fontos problémája. Korábbi kutatások során többféle módszert is kipróbáltunk, melyek az időjárási elemeknek a pollenkoncentrációra gyakorolt hatásán alapulnak. Többváltozós statisztikai módszerekkel próbálják becsülni a napi összpollenszámot. Terveink között szerepel egy minél pontosabb, neurális hálókon alapuló előrejelzési módszer elkészítése. Ezzel is segíteni kívánjuk a pollen érzékenyek hatékonyabb védekezését és tüneti kezelését.
(3) Automatikus pollenfelismerés. Ennek az új eljárásnak a kidolgozását az indokolja, hogy a pollenszámlálás jelenleg is kézzel történik. Egy hatékony automatikus rendszer nagyban gyorsíthatná és egyszerűsíthetné a munkát. Az eddigiek során elkészült egy félautomatikus rendszer, mellyel a meglévő képi adatbázist dolgozzuk fel. Ezt a későbbiekben szeretnénk kiterjeszteni.
(4) Pollenérzékenység és életminőség. E témakörben a pollenszezon betegekre gyakorolt hatásait vizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy – többek között – például a lakhatási körülmények vagy az anyatejfogyasztás hogyan befolyásolják a pollenérzékenységet. A Nemzeti Kiválóság Program keretében szeretném a pollenfelismerés, valamint a pollen előrejelzés témakörét továbbvinni és magasabb szintre emelni.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Csépe Zoltán
