SZTE Info

A szegedi parlagfűpollen-kutatások szerepe, jelentősége és perspektívái

Napjainkban számolnunk kell az egyes allergiát okozó növények megjelenésével és elterjedésével térségünkben, melynek egyik oka az éghajlat melegedése. A Szegedi Tudományegyetemen a pollenkoncentráció előrejelzésének kutatása mellett a parlagfűhöz kapcsolódó vizsgálatokat is végeznek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

pollenMivel a különböző allergiás kórképekért felelős légtéri pollentartalom és egyéb szezonjellemzők függnek a meteorológiai változóktól, így feltételezhető, hogy az antropogén eredetű éghajlatváltozás hozzájárul az allergiás eredetű betegségek gyakoriságának megnövekedéséhez. Az allergén taxonok így megnövekedett produktivitása (például felszínborítás, pollentermelés) miatt azok pollenkoncentrációi és szezonális eloszlásai is változnak. Ezek szerint a parlagfűnek és pollenjének a környezetre, valamint az egészségre, gyakorolt káros hatása egyre nagyobb hazánkban. Egyes becslések szerint ma Magyarországon minden ötödik ember szenved a parlagfűhöz, illetve a pollenjéhez kapcsolódó allergiás, illetve asztmás megbetegedésekben. Ezáltal a gazdasági probléma nagysága is számottevő, mely egyrészről a betegek ápolási költségeiből, másrészről a helytelen gazdálkodásból eredő terméskiesésből, illetve a közvetlen védekezési ráfordításokból ered. Ezért is fontos a parlagfű hátterét és hatásait kutatni, illetve ezért jelentős a minél pontosabb előrejelzés.

 

A szegedi egyetemen a SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék koordinálásával a parlagfűhöz kapcsolódó kutatási témák 4 fő csoportra oszthatók. Ezek a következők:

 

(1) A szegedi pollenszezon fenológiai és mennyiségi jellemzői, valamint a parlagfűpollen-statisztikáknak a meteorológiai elemekkel vett összefüggései. E témakörben többek között kimutattuk, hogy a meteorológiai elemek változékonysága hogyan befolyásolja pollenszámok változékonyságát. Továbbá körülhatároltuk a Szegedre jellemző, 93 nap hosszúságú pollenszezont (július 15. – október 15.). A Szegedi Tudományegyetemen kidolgozott statisztikai próbával – mely a klasszikus kétmintás próba egy speciális esete – elkülönítettük a legsúlyosabb parlagfűpollen-terhelésű időszakot.

 

(2) A pollenkoncentráció előrejelzése, ami a mindennapok fontos problémája. Korábbi kutatások során többféle módszert is kipróbáltunk, melyek az időjárási elemeknek a pollenkoncentrációra gyakorolt hatásán alapulnak. Többváltozós statisztikai módszerekkel próbálják becsülni a napi összpollenszámot. Terveink között szerepel egy minél pontosabb, neurális hálókon alapuló előrejelzési módszer elkészítése. Ezzel is segíteni kívánjuk a pollen érzékenyek hatékonyabb védekezését és tüneti kezelését.

 

(3) Automatikus pollenfelismerés. Ennek az új eljárásnak a kidolgozását az indokolja, hogy a pollenszámlálás jelenleg is kézzel történik. Egy hatékony automatikus rendszer nagyban gyorsíthatná és egyszerűsíthetné a munkát. Az eddigiek során elkészült egy félautomatikus rendszer, mellyel a meglévő képi adatbázist dolgozzuk fel. Ezt a későbbiekben szeretnénk kiterjeszteni.

 

(4) Pollenérzékenység és életminőség. E témakörben a pollenszezon betegekre gyakorolt hatásait vizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy – többek között – például a lakhatási körülmények vagy az anyatejfogyasztás hogyan befolyásolják a pollenérzékenységet. A Nemzeti Kiválóság Program keretében szeretném a pollenfelismerés, valamint a pollen előrejelzés témakörét továbbvinni és magasabb szintre emelni.

 

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.


uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

 

Csépe Zoltán

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja
  • február 26.
    08:00 - 09:00
    Az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szervezésében