SZTE Info

Startra kész a szegedi ELI építése

Az ELI lézer kutatóközpont megvalósítását előkészítő projekt II. fázisa nevű projekt sajtótájékoztatóval egybekötött záró konferenciáját tartotta 2013. augusztus 14-én az ELI-HU Nonprofit Kft. Szegeden. Elhangzott: az előkészítés második, és egyben befejező fázisa időben és sikeresen megtörtént, valamint a szükséges építési engedélyek birtokában már zajlik a kivitelezési tárgyú közbeszerzési eljárás is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szegeden épül az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési alap társfinanszírozásával. A most záruló előkészítési projekt 1,6 Ft milliárd forint támogatást kapott az Új Széchenyi Terv keretében.

 

Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont második, és egyben utolsó előkészítési fázisa augusztusban zárul. Ebből az alkalomból 2013. augusztus 14-én sajtótájékoztatóval egybekötött záró konferenciát tartott az ELI-HU Nonprofit Kft., ahol a kutatóintézet előkészítésén és megvalósításán dolgozó cég beszámolt a projekt során elért építészeti-műszaki és tudományos eredményekről is.

 

eli sajttáj01Lehrner Lóránt, a projektcég ügyvezető igazgatója a projekt jelenlegi állásáról szólva elmondta: az építkezés és a lézerberendezések beszerzésének rendkívül összetett előkészületei rendben megtörténtek.

A csúcstechnológiát képviselő kutatási berendezések épületrészeinek tervezésekor elsősorban a rendkívül szigorú rezgésvédelem, a termikus stabilitás, a relatív páratartalom, a tisztaterek és a sugárvédelem feltételeinek kellett megfelelni. Az építkezés során olyan egyedülálló alapozási technológiát kell majd a szakembereknek alkalmazniuk, amelyre eddig Európában még nem volt példa. A 6000 m2 összterületű kutató terek süllyedésére és rezgésmentesítésére a szegedi ELI esetében rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak: a kutatóépületek 50 méterenként nem süllyedhetnek többet 1 hét alatt egy mikrométernél – ez a süllyedési sebesség az emberi köröm növésével van egy dimenzióban. Összesen 823 betoncölöp fogja tartani az épületet, melyeket bizonyos esetekben 45 méter mélyre fúrnak majd. A cölöpök összesen 14,4 kilométert tesznek ki, a legnagyobb cölöp átmérője 1,8 méter lesz. A speciális alapozási munkák 9 hónapot vesznek majd igénybe.

Az épület kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás már több mint egy hónapja zajlik, ennek eredményeképpen várhatóan ez év őszén kezdődhetnek meg a több hónapon keresztül tartó alapozási munkálatok – hangzott el az ügyvezető igazgató részéről.

 

IMG_8695Dr. Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója az előkészületi eredményekről szóló összefoglalójában kiemelte, hogy startra készen áll a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nagyberuházás. "Az építési és útépítési engedély tavaly év végétől rendelkezésre áll, ez év júliusában pedig a vezetékek által érintett ingatlanok szolgalmi jogaival kapcsolatos feladatok tisztázását követően megszereztük a beruházáshoz kapcsolódó vízjogi létesítési engedélyeket is, így engedélyeztetési, eljárásjogi szempontból megnyílt a lehetőség a világon egyedülálló kutatóközpont építésének megkezdésére.

Az ELI-ALPS a jövőben az első és legnagyobb nagylézer infrastruktúrát jelenti a közép-kelet európai régióban. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a szükséges humánerőforrás-fejlesztésre is, emellett az oktatás területén közeljövőbeli cél, hogy hazai egyetemek, kutatóintézetek valamint Társaságunk együttműködésében egyetemi, főiskolai kurzusok, tréningek, nyári iskolák megszervezésére, nemzetközi hálózat kiépítésére, ágazati együttműködések kialakítására kerüljön sor, amelyek részét képezik az ELI-ALPS számára való munkaerőképzésnek, humánerőforrás-fejlesztésnek. Célunk, hogy ezen szakirányok elvégzését követően minél több ELI-ALPS területén jártas szakember kerüljön ki a hazai felsőoktatási intézmények padjaiból" – hangsúlyozta dr. Tölgyesi Viktória.

 

A szakmai előadásokon, a projekt eddigi eredményeinek bemutatásán túl, külön prezentációt szenteltek a speciális épületszerkezeteket megkívánó épület műszaki megoldásainak felvázolására, valamint a tudóscsoport részéről az ELI-ALPS kutatási infrastruktúrájának és a speciális másodlagos forrásainak bemutatására is.

 

Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.

 

Az ELI lézeres kutatóközpont a tervek szerint 2015-re épül fel. Eddigre már elkészül a lézertechnológia beépítésének egy része is és indulhat a kutatói munka. A nemzetközi kutató és tudós csoport munkáját segíti, hogy a lézertechnológia fejlesztése tovább folytatódik egészen 2018-ig, ezzel is megteremtve a lehetőséget a nemzetközi jelentőségű kutatási eredmények megalapozására. A nagyberuházás az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Az ELI-ALPS projektet nyomon követheti a facebook-on is:

http://www.facebook.com/EliAlpsLezerkozpontSzeged

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Az SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet (KÖVI) szervezésében
    Program:
    9.15 Érkezés, regisztráció
    9.30 Köszöntőt mond: Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese
    9.35 dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatainak használhatósága a köznevelési rendszer fejlesztésében, a rendszer jövője
    10.15 Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer hatása az intézményi fejlesztésre, szervezetre, pedagógiai folyamatokra
    10.50 kávészünet
    11.15 Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma): Szakértőként az iskola élén
    11.30 Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója: A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértők szerepviselkedése, a személyiségfejlődés mélyítésének lehetséges irányai
    12.15 dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója: A KÖVI hozzájárulása a tanfelügyeleti és pedagógusminősítő szakemberek fejlődéséhez
    12.30 Kérdések-válaszok, kötetlen tapasztalatcsere, kedvezményes beiratkozási lehetőség az SZTE KÖVI szakvizsgás képzésére
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
  • január 24.
    10:00 - 13:00