SZTE Info

Szegedi és újvidéki kutatók a biztonságos, fenntartható mezőgazdaságért

„A környezetszennyezés kezelésének problémái és lehetséges megoldásai” címmel workshopot rendeznek április 29-én 9.30-tól az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programjának támogatásával megvalósuló PHANETRI kutatási program keretében az SZTE-n.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egyre nő az igény a biztonságos élelmiszert előállító, fenntartható mezőgazdasági gyakorlat iránt. Ezek a termesztéstechnológiák olyan technikákon alapulnak, mint a vetésforgó, a zöldtrágya, a komposzt és a biológiai védekezés, melyek fenntartják a talaj termékenységét, és visszaszorítják a betegségeket. A műtrágyák és növényvédő szerek, a növényi növekedést szabályozó anyagok, az élelmiszer-adalékok és a genetikailag módosított szervezetek alkalmazása kizárt vagy szigorúan korlátozott. A korábban hagyományos mezőgazdasági gyakorlattal művelt földterületek átalakítása és organikus termesztésre történő előkészítése érdekében hatékony technológiákra van szükség. Az alacsony bevitelű mezőgazdasági termesztést folytató gazdák egyre gyakrabban szembesülnek a talajeredetű kórokozók problémájával is. A védekezés kulcsa a betegség elnyomására képes mikrobaközösség kialakítása és fenntartása. Az organikus mezőgazdasági termesztésben megbízható betegségkezelés szükséges, amely korábban nehezen volt megvalósítható. A biológiai védekezés új eljárásai új eszközöket nyújthatnak a gazdáknak.

 

A PHANETRI program szabadföldön alkalmazható, ökológiailag biztonságos, folyamatosan detoxifikáló technológia biozöldségek termesztésére történő kifejlesztését célozza. A projekt során a hazai (Szegedi Tudományegyetem Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontja, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Mikrobiológiai Tanszéke) és szerbiai (újvidéki Educons Egyetem Környezettudományi Kara) együttműködő partnerek egy olyan optimalizált, fonalasgombákon alapuló termék és technológia kifejlesztését tervezik, amely képes a növényvédő szerek problémás csoportjainak kevésbé mérgező vagy nem mérgező vegyületekké történő gyors átalakítására az organikus termesztésbe vont talajokban, továbbá képes elnyomni a növénykórokozó gombákat a gyökérzónában, és serkenteni a növény védekezési rendszerét. A kutatási program megvalósítása során a partnerek többek között talajmintákból izolált, különböző Phanerochaete és Trichoderma törzseket tartalmazó speciális gomba törzsgyűjteményt hoznak létre, molekuláris biológiai módszerekkel azonosítják a gyűjtemény legjobb peroxidáz- és lakkáztermelő gombáit, felmérik a gombák növényvédőszer-bontó képességeit, és feltérképezik a legjobb Trichoderma törzsek növénypatogén gombákkal szembeni hatékonyságát.

 

Az április 29-i rendezvényt – melynek helyszíne a Szegedi Tudományegyetem biológiai épületének 5. emeleti előadóterme (Újszeged, Közép fasor 52.) – a magyarországi partnerek képviseletében Vágvölgyi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Mikrobiológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára nyitja meg 9 óra 30 perckor. Az ezt követő előadások a zöldségfélék gyökérzónájából izolált Trichoderma fonalasgomba-törzsek biológiai védekezési képességeiről és lakkáztermeléséről, különböző Phanerochaete chrysosporium törzsek laboratóriumi körülmények között tanulmányozott növényvédőszer-bontásáról, Trichoderma és Phanerochaete törzsek növényvédő szerekkel szennyezett talajokban történő alkalmazásának a zöldségek növekedésére gyakorolt hatásáról, valamint a vízminőség és vízminőség-védelem kérdéseiről és az élelmiszerekben jelen lévő peszticidek egészségre gyakorolt kockázatairól nyújtanak szakmai áttekintést.

 

SZTEinfo

 

LOGO_HU_SRB Slogan_HU-SRB

EU_HU_SRB

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.