SZTE Info

Az egészségügy aktuális problémáira is válaszokat kerestek az OTDK-n

„Már a hallgatói tudományos diákköri munka is csírája lehet egy reformfolyamatnak” – mondta el Kiss-Tóth Emőke, az orvos- és egészségtudományi szekció társelnöke az április 3-i tagozati ülések után. Értékelésében kifejtette, a szekció mind a 11 tagozatán színvonalas munkák születtek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Április 3-án tartották az egészségtudományi alszekció tagozati üléseit az SZTE Egészségügyi és Szociális Képzési Kar Temesvári körúti épületében. Mint Pósa Gabriellától, a helyi OTDK-felelőstől megtudhattuk, a szervezés előkészületei már két éve megkezdődtek, s igazán akkor gyorsultak fel, mikor idén február végén beérkeztek a nevezések. – Az OTDK mind a hallgatóknak, mind a szervezőknek komoly kihívás. Fontos, hogy gyorsan reagáljon az ember, mikor a zsűri valamely tagjának vagy egy hallgatónak akad egy, akár az utolsó pillanatban megoldandó problémája – mondta el Pósa Gabriella, mikor a szervezés kulisszatitkairól kérdeztük.

 

Dr._Kiss-Toth_Emoke_2Az Egészségügyi szervezés és menedzsment tagozat bíráló bizottságának munkájában vett részt Kiss-Tóth Emőke, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának dékánhelyettese, aki a szegedi OTDK orvos- és egészségtudományi szekció társelnöke is. Elismerően szólt a résztvevők teljesítményéről, megjegyezvén, hogy már egy ilyen hallgatói diákkörös munka is csírája lehet egy nagyobb reformfolyamatnak, és előrébb mozdíthatja a mai egészségügy egy-egy problémájának megoldását. – Nagyon jó, a mindennapi életben is hasznosítható ötletek születtek: például a családbarát környezet kialakítása az egyetemen. Tapasztaljuk, hogy az utóbbi néhány évtizedben kitolódott az első gyermek vállalásának időpontja, ezért sok esetben már nincs idő megszülni a harmadikat. Ha visszagondolunk arra, hogy mi milyen körülmények között tudtunk szülni az egyetemen, és hogy most milyen körülmények állnak rendelkezésünkre, óriási a különbség – fejtette ki. A versenyen erre egy vizsgálat mutatott rá, és a dolgozat írója javaslatokat is kidolgozott a feltételek javítására. Így például az egyetemen bölcsőde is létesülhetne, és biztosíthatnák a lehetőséget arra, hogy valaki egyéni tanrend mellett az universitas hallgatójaként nevelhessen gyereket. A házaspárok gyermekükkel való közös kollégiumi elhelyezése vagy az egyetem területén pólyázók, babaszobák felállítása mind apró részleteknek tűnnek, mégis nagy segítséget jelentene a gyerekvállalást érintő problémák megoldásában.

 

toth_lillaTóth Lilla ápoló szakirányon végzett tavaly a Szegedi Tudományegyetemen. OTDK-ra készült dolgozatában egyrészt azt vizsgálta, hogyan változik meg a gégeeltávolított emberek életminősége műtétjük után, valamint azt, hogy ezek a betegek, akik legtöbbször gégerákban szenvednek, milyen rehabilitációban részesülnek. – Azt az eredményt kaptam, hogy a műtét után az életminőségi funkcióik jelentősen romlanak, rehabilitációjukat tekintve Magyarországon sajnos nincsenek megfelelő lehetőségeik. Külföldi viszonylatban sokkal jobb minőségű és nagyobb mennyiségű eszköz áll rendelkezésre. Mindenképpen fontos lenne, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, miről is szól ez a betegség, és hogy a műtéten átesett betegeket vissza tudjuk integrálni a társadalomba – összegzett Lilla. Ezenkívül szerinte fontos lenne egy multidiszciplináris csapat biztosítása is, amely orvosokból, ápolókból, gyógytornászokból, szociális munkásokból és logopédusokból állna. Mivel e betegeknek megváltozik a testképük – a nyakukon egy lyuk keletkezik, valamint felső légúti rendszerüket, szaglásukat, beszédképző szerveiket és ízérzésüket is elvesztik, nehéz újra beiileszkedniük a társadalomba.

 

Lilla szerint a betegek későbbi helyzetének felmérése is problémát jelenthet. – A kutatás abból a szempontból nehézségekbe ütközött, hogy mivel a műtétek után nincs utókövetés, nem könnyű a betegeket mérni. Azt tudom, hogy Szegeden 30-40 beteget operálnak meg egy évben; és bár közrejátszik a halálozás is, még így csak egy nagyon alacsony részüket, 7 százalékukat tudtam felmérni. A rehabilitációs utókövetésre mindenképp szükség lenne – emelte ki. Az utókövetésen kívül Lilla több rehabilitációs csapat felállítását is javasolná, valamint azt, hogy a megműtött betegek számára rendezendő programokba vonjanak be egészséges embereket is.

 

Hegedűs Gabriella

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.