50, 60 és 70 esztendővel ezelőtt végzett jogászokat köszöntött szeptember 20-án az SZTE Állam- és Jogtudományi Kara. Az avatótanács példamutató emberi életutak és szakmai pályafutások előtt tisztelgett.
A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában tartotta díszdiploma-átadó ünnepségét a jogi kar. Az eseményen 14 aranydiplomát nyújtottak át az 50 éve végzett hallgatóknak, míg egy-egy 60, illetve 70 esztendővel ezelőtt oklevelet szerzett szakember gyémánt-, illetve rubindiplomáját vehette át. Az ünnepelteknek Homoki-Nagy Mária, az SZTE oktatási rektorhelyettese, Szabó Imre, az SZTE ÁJTK dékánja, valamint Bernschütz Bálint, az SZTE ÁJTK HÖK általános alelnöke gratulált.
Szem előtt tartották az erkölcs, az igazság és a jog egységét
A kar vezetője kiemelte: valamennyi díszdiplomás mögött példamutató életút és szakmai pályafutás áll, esküjükhöz méltóan hosszú idő óta szolgálják embertársaik és hazájuk javát. – Minden ünnepelt kolléga odaadóan, emberségesen végezte és végzi munkáját a jogászi pálya különböző ágaiban. Becsülettel őrködtek, illetve őrködnek a mindenkor fennálló jogrend felett – mondta Szabó Imre, aki további szakmai sikereket, családi, személyes boldogságot és jó egészséget kívánt a kitüntetetteknek. Bernschütz Bálint, a hallgatói önkormányzat általános alelnöke hozzátette: a díszdiplomásokban meglévő szakmai elhivatottság, tűz, szorgalom és humánum útmutatást jelent a mai diákság számára is. Homoki-Nagy Mária rektorhelyettes pedig követendőnek nevezte, hogy hosszú hivatásuk során mindvégig szem előtt tartották az erkölcs, az igazság és a jog szétválaszthatatlan hármas egységét, s ennek megfelelően alkalmazták a jogot.
A díszdiplomások nevében a 70 esztendővel végzett Jordán László mondott köszönetet az alma maternek és a korábbi, illetve jelenlegi oktatóknak, egyetemi vezetőknek. Érdekesség, hogy ő Kolozsvárott szerezte diplomáját, miután az 1940-es második bécsi döntést követően kettévált a szegedi universitas, s a Ferencz József Tudományegyetem egy része visszatért Erdélybe.
Kolozsvár: magyarságtudat és humánum
A szakember előbb az 1940-es években a CARDO Faipari és Bútorkereskedelmi Rt.-nél, majd a Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, azután hosszú évtizedeken át az Állami Mélyépítési és Tervező Vállalat, illetve az UVATERV alkalmazottja volt mint osztályvezető-helyettes, majd mint az igazgatási és jogi osztály vezetője. Győr város érdekében lelkes lokálpatriótaként végzett sokirányú tevékenységéért Szent László-érmet kapott. 1982-ben megalapította a Brazil-Magyar Társaskör társadalmi szervezetét, ennek elismeréseként a Brazil Szövetségi Köztársaság elnöke a brazil és a magyar nép közötti kulturális kapcsolatok fejlesztéséért több rangos kitüntetésben részesítette. Örömmel idézte fel a www.u-szeged.hu kérdésére kolozsvári egyetemi emlékeit, hiszen – mint mondta – a magyarságból és az emberiességből olyan többletet kapott professzoraitól, mely egész pályáján elkísérte.
– A Pázmányon kezdtem tanulmányaimat, Erdély visszacsatolásakor abszolváltam, majd erdélyi gyökerű család sarjaként átkértem magamat Kolozsvárra, hiszen oda húzott a szívem. A város azonnal magához ölelt, a hangulat nagyon megragadott. Kiváló, szinte atyai jóakaró tanárokkal találkoztam. A vizsgákon és a szigorlatokon nem egy meghatározott témáról kellett felelni, szinte közvetlen szakmai és emberi beszélgetést folytattunk, véleményt vártak az embertől, a professzorok teljes mértékben partnernek tekintettek bennünket. Az egyik legendás oktatónk az egyházjog nemzetközi hírű tudósa, Scheffler János volt, akire nagy szeretettel emlékszem vissza. Az egyébként szigorú professzorból a szigorlaton áradt a szeretet, örömmel hallotta, hogy házasság előtt állok, s melegséggel érdeklődött arról, milyen elgondolásaim vannak a családi és magánéletemet illetően. Máig a fülembe cseng, ahogy kedvesen lezárta a beszélgetést: „maradjunk akkor a házasságjognál”, mondta mosolyogva. Scheffler János később börtönben halt meg, s sokat jelentett számomra, hogy 2011-ben boldoggá avatta az egyház, mert rendkívüli mértékben kiállt a magyarságért – mondta a friss rubindiplomás.
Jordán László azt is kiemelte: a kolozsvári professzorok mindig hangsúlyozták a magyarságtudat és a humánum fontosságát. Már az 1940-es évek elején figyelmeztették a hallgatókat, milyen szörnyű változás zajlik a világban. – Főleg arra tértek ki, hogy óriási a felelősség egy jogász vállán. Felhívták a figyelmet a szörnyű, megtévesztő ideológiák, embertelenségek veszélyeire, s arra neveltek bennünket, hogy jogászként küzdenünk kell ezek ellen. Azt tanultuk tőlük, hogy a demokrácia az emberi méltóság tiszteleténél kezdődik, s feltétlenül ki kell állnunk azok mellett, akiket ki akarnak rekeszteni. Ezt a többletet, a magyarságot és az emberiességet a kolozsvári egyetemnek köszönhettem, köszönhettük – beszélt arról, mit kapott az alma matertől.
Pintér M. Lajos
|
További képek a díszdiploma átadóról itt megtekinthetők |