Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Pavane Történelmi Táncegyüttes és a Szegedi Majorette Csoport. A Pavane-ban számos szegedi egyetemista is közösségre talált már.
A majorette-csoport június 2-án tartotta jubileumi műsorát, a Pavane pedig június 9-én a Kisszínházban ünnepelte fennállásának két évtizedes évfordulóját. A jubileumi műsorra a régi tagok jelentkezését is várták, akik az est egy pontján civilben a színpadon közös palotással idézték meg az együttes múltját.
Közösségben
A Pavane megteremti azt a közösséget, ami örömmé teszi nemcsak a táncot, hanem a vele járó feltételeket is. Lázár György táncpedagógus, az együttes vezetője szerint ez a csapat egyik legfontosabb erénye. Mintát ad mindenkinek arra, miként kell a feladatokhoz hozzáállni.
Lázár Györgyöt a Szegedi Tudományegyetem is felkérte már óratartásra, a több éve folyamatosan testneveléskurzusként felvehető hagyományos társastánc-tanfolyamok mellett volt már olyan félév is, mikor történelmi társastánckurzust is meghirdettek a hallgatóknak, akik közül többen az együttes tagjaivá váltak. Többnyire történelmi érdeklődésű és táncos előképzettséggel rendelkező diákokról van szó, akik motiváltak arra, hogy érdekes, régi táncokat sajátítsanak el.
„Szívesen tettem eleget a felkérésnek, mert az egyetemista korosztály olyan érdeklődő csoportot képvisel, amelynek tagjait öröm tanítani. Egy középiskolás korosztály eleve nehezebben csalogatható be a próbaterembe, elsősorban a fiúk a bál után rögtön menekülőre fogják, ez az egyetemistákra nem jellemző. Jó látni azt, hogy amit megtanultak, ügyesen tudják kamatoztatni” – tudtuk meg a tánctanártól. „A Pavane-ban egyébként több házaspár is táncol, akikre azért vagyok büszke, mert úgy érzem, talán olyan értékeket sikerült bemutatni és követendő példává tenni számukra, amely elvárássá vált a partnerrel szemben is. Azt a fajta életvitelt, amit az együttesben folytatunk, csak egy hasonlóan átszellemült partner tudja élvezni” – összegez Lázár György.
Kutatás és kihívás
„Piaci igény hozta létre az együttest, ami után elgondolkodtam, hogy érdemes ezt a műfajt folytatni” – emlékszik vissza a kezdetekre Lázár György. Első fellépéseik egyikeként a korábbi Tanárképző Főiskola gólyabálját nyitották meg egy itáliai reneszánsz lépőtánccal, az együttesnek is nevet adó pavane-nal és egy ugrótánccal, a gaillarde-dal. A történelmi társastáncokat eddig igazán még senki sem állította színpadra. Egy-egy néptáncegyüttes foglalkozik egy kis palotással, de rendszeres, megalapozott előadásokról nem beszélhetünk – tudtuk meg a tánctanártól.
Lázár György természetesen tanulmányai során történelmi társastáncokkal is foglalkozott. A jubileumi rendezvényen mestere, Ligeti Mária lesz a díszvendég, akitől első kézből tanulhatta a 19. századi táncokat. Az együttesvezető kutatta a fellelhető szakirodalmat így került látókörébe több, az 1500-as években kiadott tánc- és illemtankönyv, amelyek az együttes reneszánsz táncaink alapját képezik, valamint 19. századi források is. Az izgalmas táncvilág számos kihívást is rejtett magában. A bouffon nevű kardtánchoz például reneszánsz spádét kellett gyártaniuk, s mivel ez a fegyverkovácsoknak nem sikerült, végül az együttes egyik tagja, Bakos Gábor karosszérialakatos kovácsokat megszégyenítő ügyességgel állította elő a korhű kardokat.
Hitelesen a színpadon
„Nagy eredménynek tartom, hogy ezeket a műsorokat hitelesen tudjuk bemutatni, mind a táncok, mind a zenei anyag tekintetében” – tudtuk meg a táncpedagógustól. „Amit mi megjelenítünk a színpadon, ahhoz merjük adni a nevünket, ezek nem hasraütésszerűen kitalált táncok” – tette hozzá. Azok a táncok, amelyek divatban voltak több száz évvel ezelőtt és akár több száz éven keresztül, nyilvánvalóan kivívták saját koruk elismerését, ezért maradtak meg. Az 1500-as évektől kezdve találhatók olyan leírások, ahol kotta-, még korábban pedig tabulatúramellékletek a lépések ritmikáját is megadják amellett, hogy rögzítik a dallamot is. Zongorakivonatokból hangszereltettek meg bizonyos darabokat, amihez külön zenekart kellett keresniük. A reneszánsz táncokhoz a kecskeméti Renaissance Consort együttes biztosítja a zenét, a korabeli hangszerek kor- és hangzáshű másolatával játszanak.
A Pavane az egyetemi bálok, szegedi városi rendezvények gyakori fellépője. Emellett számos fesztiválon, várjátékokon szerepelt már a történelmi Magyarország területén, de eljutottak Csehországba, Dániába, Észak-Írországba, Törökországba, Németországba, Ausztriába és Dél-Franciaország jellemzően történelmi városaiba is. Franciahonban főként a Pavane zászlóforgató műsorával lépnek fel. Az együttes idén egy francia és egy lengyel – Pavane nevet viselő – fesztiválra készül, de ott lesznek a Savaria Történelmi Karneválon és az Egri Végvári Vigasságokon is. Táncolt anyagaikat folyamatosan bővítik, a katonatáncok irányába is tájékozódnak, illetve barokk táncokkal vesznek majd részt a győri barokk esküvő rendezvényen.
A majorette-csoport teljesen más indíttatásból jött létre, mint a Pavane. Lázár György olyan műfajt próbált létrehozni, ami akkor Szegeden nem volt, és némi tájékozódás után táncos alapokra helyezte, a bot mellett előkerültek zászlók és sétapálcák is. Rengeteg találkozó, fesztivál díját tudhatja már magáénak a csoport. A műfaj különösen azóta teljesedett ki, mióta a vásárhelyi katonazenekarral együtt dolgoznak.
Arany Mihály