SZTE Info

Német professzor kapta a Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet

December 16-án került sor a Szőkefalvi-Nagy Béla Érem idei ünnepélyes átadására. A kiváló matematikus nevét viselő elismerést immár tizedik alkalommal adományozták.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Acta Scientiarum Mathematicarum szegedi folyóirat szerkesztőbizottságának javaslatára a Bolyai Intézet Tanácsa a Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet 2009-ben Heinz Langer emeritus professzornak (Technische Universität Wien, Ausztria) ítélte oda. A díjazott egy Lapis András által készített érmet vehetett át, melyen a díj névadójának arcképét, valamint az Acta Scientiarum Mathematicarum 1998-as szerkesztőbizottságának névsorát is megörökítették.

A neves matematikus lánya, Szőkefalvi-Nagy Erzsébet által alapított érem évente adható olyan matematikusnak, aki az Acta folyóiratban magas szintű publikációs tevékenységet folytatott. Az elismerést egyik évben magyar, másikban külföldi matematikus kapja. A díjazottról az Acta szerkesztőbizottsága dönt, amit a Bolyai Intézet hagy jóvá.

Szőkefalvi-Nagy Béla (1913, Kolozsvár – 1998, Szeged) 1947-től évtizedeken át dolgozott az Acta Scientiarum Mathematicarum főszerkesztőjeként. „Fontos volt számára a folyóirat, és büszke volt rá, szinte gyermekeként foglalkozott vele” – mondta el portálunknak a díjalapító Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. Szőkefalvi-Nagy Béla neve halála után még két évig szerepelt a folyóirat címlapján tiszteletbeli főszerkesztőként.

A díjazott, Heinz Langer – drezdai származású, most Bécsben munkálkodó professzor – az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratban hét nagyhatású cikket publikált, melyek közül kettő közös M. G. Krein professzorral. Többek között bevezették az általánosított Nevanlinna-függvény fogalmát, melyet azóta széles körben használnak, s továbbfejlesztették azt a módszert, melyet Szőkefalvi-Nagy Béla és Korányi Ádám vezetett be a lineáris operátorok és analitikus függvények együttes tanulmányozására.

Szőkefalvi-Nagy Béla egyetemi tanulmányait 1931 és 1936 között a Szegedi Tudományegyetemen végezte. 1948. július 1-jén tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést kapott a Természettudományi Kar Bolyai Intézetének Ábrázoló Geometriai Intézetében, amelyet 1983. december 1-ig vezetett, a később létrejövő Függvénytani, illetve geometriai és analízis tanszékkel közösen.

Számos kitüntetés is mutatja kiválóságát (kétszeres Kossuth-díj, Szeged Város Díszpolgára, a Magyar Köztársaság Középkeresztje stb.), és több felsőoktatási intézmény – így például a Drezdai Műegyetem is – díszdoktorává választotta.

A. M.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *