Távoli gyógyítás, közeli jövő – A telemedicinával ismerkedhettek aradi gimnazisták az SZTE-n

Különleges tudományos élményben lehetett része május 15-én azoknak a középiskolásoknak, akik ellátogattak a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karára. Tolnai József oktató előadása a telemedicina világába vezette be a fiatalokat, érthetően mutatva be, hogyan változtatja meg az egészségügyet az informatika és a digitális technológia.

Mi az a telemedicina, és miért fontos?

Tolnai József egy egyszerű kérdéssel kezdte: „Tudjátok, mi az a telemedicina?” Az előadás során kiderült, hogy a fogalom jóval többet takar egy orvosi telefonhívásnál. A telemedicina – szűkebb értelemben – az orvosi gyógyítás távoli támogatását jelenti, ugyanakkor az eHealth, teleHealth és mHealth kifejezések tágabb digitális egészségügyi rendszereket írnak le. Az előadás bemutatta, hogyan segítik az informatikai eszközök a gyógyítást: legyen szó távdiagnózisról, egészségügyi edukációról, krónikus betegek monitorozásáról vagy akár sürgős döntések távoli meghozataláról.

Múltidézés: a jövő már 1925-ben megszületett

Különösen izgalmas volt az a történelmi kitekintés, amely bemutatta, hogy a telemedicina gondolata már majdnem egy évszázaddal ezelőtt megszületett. Hugo Gernschbeck nevű amerikai luxemburgi író egy Science and Invention nevű magazinban megjelentetett egy cikket, aminek az volt a címe, hogy Teledactyl. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy távoli ujjak, és azt vizionálta 1925-ben, hogy ő majd egy irodában ülve mozgatja ezt a készüléket, és egy képernyőn követi, hogy a távolban a betegnél a robotujjak hogyan végzik el a műtétet. Az első valódi telemedicina-rendszerek az 1960-as években indultak Miamiban és Bostonban, például EKG-adatok továbbításával egy repülőtér és egy kórház között.

Gyakorlat közelről: okoseszközök és valódi példák

Az előadás nemcsak elméleti volt – Tolnai József számos konkrét, gyakorlati példával is szolgált, amelyeket a jelenlévők maguk is kipróbálhattak. A bemutatott eszközök között szerepelt okos EKG-készülék, zsebultrahang, dermatoszkóp, mozgásérzékelő, sőt, egy VR-szemüveg is, amellyel háromdimenziós anatómiai modelleket lehetett vizsgálni. Az előadásból kiderült, hogy a telemedicina sokak számára akkor vált igazán kézzelfoghatóvá és szükségszerűvé, amikor a Covid–19 világjárvány alatt az egészségügyi rendszer óriási nyomás alá került. A személyes orvos-beteg találkozások számos helyen ellehetetlenültek – kórházak, rendelők zárva voltak, a páciensek pedig gyakran csak telefonon vagy online csatornákon keresztül érhették el kezelőorvosukat. Ebben a krízishelyzetben új, digitális megoldások születtek, sokszor a semmiből, gyorsan, kényszerből – ám nem tűntek el a válság lecsengésével. Az egyik emlékezetes példa az online gyógytorna: mivel a gyógytornászok nem találkozhattak pácienseikkel, videókapcsolaton keresztül tartották meg a rehabilitációs foglalkozásokat. Bár ez kezdetben kényszermegoldásnak tűnt, később kiderült, hogy sok esetben praktikusabb, időtakarékosabb és a betegek számára is kényelmesebb megoldás, különösen azoknak, akik vidékről vagy nehezen mozogva tudnák csak személyesen elérni a kezelést.

Egy másik említett példa a szemészeti ellátás volt: amikor a járvány miatt nem lehetett személyesen bemenni a klinikára, az orvosok telefonon kérték a betegeket, hogy egy családtag készítsen fotót az érintett szemről, és küldje el azt e-mailben. A képeket a szakorvosok így is meg tudták vizsgálni, és az esetek többségében elegendő volt például egy kenőcs vagy szemcsepp felírása, a páciensnek pedig nem kellett kockázatos körülmények között kórházba mennie. Bár akkor még nem állt rendelkezésre ehhez kiépített rendszer, a gyors tapasztalatszerzés később segítette egy korszerűbb, adatvédelmi szempontból is biztonságos, applikációalapú platform bevezetését. Ezek a járvány alatt kialakult megoldások nemcsak áthidalták a kritikus időszakot, hanem sok esetben be is épültek a rendszeres betegellátásba. A Covid tehát nemcsak válságot, hanem lehetőséget is jelentett a digitális egészségügyi megoldások hosszú távú integrálására – ez pedig a telemedicina egyik legfontosabb fordulópontjává vált.

Mesterséges intelligencia és orvosi robotok

Tolnai József kitért a mesterséges intelligencia szerepére is, amely szerinte egyre nagyobb jelentőséggel bír a jövő egészségügyében. Az MI már ma is képes képi diagnosztikában – például bőrelváltozások vagy retinakép-elemzés során – az orvosoknál gyorsabban és pontosabban dönteni. Emellett az olyan sebészeti robotok, mint a Da Vinci, lehetővé teszik a finom, precíz beavatkozásokat, és akár távoli vezérlésű műtéteket is.

A jövő víziója: okos gyűrűktől központi adatfigyelő rendszerekig

Az előadás zárásaként Tolnai egy víziót is felvázolt: egy olyan jövőt, ahol az emberek testén viselt szenzorok – okosórák, okosgyűrűk, bőrre ragasztható érzékelők, chipeket tartalmazó tetoválások – folyamatosan adatokat küldenek egy központi rendszerbe. Ott egy mesterséges intelligencia figyeli a jeleket, és ha rendellenességet észlel, automatikusan riasztja a beteget vagy az orvosát. A cél: minél hamarabb beavatkozni, akár a tünetek megjelenése előtt.

Mi akadályozza mégis a terjedést?

Bár a technológia készen áll, az előadás fontos része volt azoknak a tényezőknek a bemutatása is, amelyek hátráltatják a telemedicina elterjedését. Ilyen a jogi szabályozás hiánya, az adatvédelem kérdései, a finanszírozási struktúrák hiányosságai és az orvosi társadalom túlterheltsége. Emellett az idősebb generációk gyakran bizalmatlanok a digitális megoldásokkal szemben, és még mindig a személyes kapcsolatot részesítik előnyben.

Tolnai József előadása nemcsak informatív, de inspiráló is volt. Egy jövőképet mutatott be, amely már nem csak a kutatók vagy az orvosok ügye, hanem mindannyiunkat érint. Az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai pedig nem csupán nézői voltak ennek az előadásnak, hanem szereplői is egy olyan világban, ahol az egészségügy egyre inkább digitálissá válik.
A külhoni diákcsoport május 15-én megtekintette a József Attila Tanulmányi és Információs Központban a Karikó-kiállítást is, majd a Kórélettani Intézetbe látogattak el, ahol Dr. Sárközy Márta egyetemi docens tartott előadást Mit tudhatunk meg a szív működéséről ultrahangos vizsgálattal? címmel. A fiatalok egy tartalmas nap után, élményekkel gazdagodva térhettek haza, és egy kis ízelítőt kaptak a Szegedi Tudományegyetemenet jellemző pezsgő diákéletből.

Szöveg és fotó: Kőszegi Dajana