300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
Idén 2025. április 7. és 11. között zajlik a 10. jubileumi Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét, mely célja a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. Az esemény megnyitóján, április 7-én Áder János volt köztársasági elnök, a Fenntarthatósági Témahét fővédnöke tartotta meg rendhagyó tanóráját az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében. Az eseményen szegedi középiskolások mellett részt vettek az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, és az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola diákjai, valamint a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Z szakos („Természettudomány környezettan” tanárszak) hallgatói. Mint a rendezvény kezdetén kiemelték, ez volt Áder János volt köztársasági elnök 99. előadása.
A Fenntarthatósági Témahét fővédnöke Áder János volt köztársasági elnök, védnöke az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, kiemelt támogatói a Kék Bolygó Alapítvány és a Belügyminisztérium, szervezője az Alapértékek Nonprofit Kft. A megnyitó eseményen részt vett Dr. Fendler Judit kancellár és Prof. Dr. Rovó László rektor, Prof. Dr. Gellén Klára oktatási rektorhelyettes, Dr. Salgó László, Csongrád-Csanád vármegye főispánja, valamint Matolcsy Miklós, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője. A jubileumi témahét fókuszában a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kérdéseiből a talaj és biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, illetve a zöld energia állnak. A rendhagyó tanóra keretében a fenntarthatóság komplexitását a fenntartható fogyasztás-fogyasztóvédelem és a hulladék-szelektív hulladékgyűjtés témákon keresztül ismerhetik meg a diákok. Ahogy Matolcsy Miklós elmondta, idén 1902 iskola regisztrált a témahétre. Ez megközelítőleg 450 ezer diákot jelent, aki valamilyen formában ezen a héten a fenntarthatóság kérdésével foglalkozik.
Diákok Áder János rendhagyó tanóráján. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Prof. Dr. Gellén Klára oktatási rektorhelyettes köszöntőjében elmondta, a Szegedi Tudományegyetem aktív szerepet vállal a fenntartható jövő kialakításában, az egyetem polgárai, beleértve a kisdiákokat és a professzorokat is, rendszeres résztvevői a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseknek. „Többek között az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium is élen jár a környezetvédelemben. Magyarországon ez az iskola volt a házigazdája az UNICEF és az UNESCO világméretű programjának, a Világ Legnagyobb Tanórájának. Már a kisebbeknél is a mindennapok része a szemléletformálás. A Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolánk példaértékűen építi be az iskolai mindennapokba olyan innovatív újdonságok megvalósításával, mint például az „Erdei iskola” elnevezésű programunk, mely keretében a gyerekek egy egész hetet töltenek a természet közelében és megismerik a fenntarthatóság gyakorlati oldalát is. Nemzetközi szinten is jelen vagyunk: nemcsak a fenntarthatósági rangsorokban szerepel kiválóan a Szegedi Tudományegyetem, hanem a globális szervezetekkel is élő a kapcsolatunk” – részletezte Prof. Dr. Gellén Klára.
Prof. Dr. Gellén Klára köszöntője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
„Többet tudunk az égitestek mozgásáról, mint a talajról, ami a lábunk alatt van” – indította előadását Áder János Leonardo da Vinci-t idézve. Ahogy a volt köztársasági elnök elmondta, ez az állítás sok tekintetben még napjainkra is igaz, hiszen a talaj biodiverzitás fontossága még napjainkban sem jut kellő figyelemhez. Éppen ezért helyezte előadása középpontjába ezt a fenntarthatóság szempontjából igen fontos területet. Mint rávilágított, a klímaváltozás egyik kevésbé ismert, ugyanakkor rendkívül lényeges aspektusa a szén körforgása. A természetes szénkörforgás folyamata – szemben például a vízkörforgással – rendkívül lassú, akár 100–200 millió évig is eltarthat egy teljes ciklus. Ez különösen aggasztó annak tükrében, hogy az emberiség az ipari forradalom óta olyan mértékben bocsát ki szén-dioxidot, amelyre a természet képtelen ugyanilyen gyorsasággal reagálni. Ahogy magyarázta, a természetben az óceánok nyelik el a legtöbb szén-dioxidot, mintegy 30 százalékot, míg a talaj és a növényzet egyaránt körülbelül 25-25 százalékot képes megkötni. A kibocsátások viszont túllépik azt a mennyiséget, amit a természetes elnyelők (az óceánok, a talaj és a növényzet) még el tudnának nyelni, így az egyensúly felborult. Ez a globális felmelegedés egyik fő mozgatórugója.
Prof. Dr. Rovó László rektor, Dr. Fendler Judit kancellár, Prof. Dr. Gellén Klára oktatási rektorhelyettes, Prof. Dr. Szabó Gábor, Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Fenntarthatósági Témahéten. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A volt köztársasági elnök arra is rámutatott, hogy a Föld átlaghőmérséklete az üvegházhatás nélkül csupán -18 Celsius-fok lenne. A természetes üvegházhatás tehát valójában létfontosságú az élhető bolygó fenntartásához, ugyanakkor a szén-dioxid-koncentráció mesterséges növekedése ezt a hatást felerősíti, ami már komoly veszélyeket rejt. Mint részletezte, a globális hőmérséklet az elmúlt másfél évszázadban már közel 1 Celsius-fokkal emelkedett, és könnyen elérheti az 1,5, majd akár a 2 fokos emelkedést is – ez az a kritikus határ, amelyet a tudomány már régóta vészjóslónak tart.
A probléma azonban nem csak ebben gyökerezik. Áder János arra is felhívta a figyelmet, - és itt jön be a talaj igazán fontos szerepe-, hogy a talaj biodiverzitás döntő része épp ott található, ahol a mezőgazdasági művelés a legjobban beavatkozik. Az erózió is súlyos gond: egy centi termőtalaj akár 5000 év alatt alakul ki, mégis évente egy teherautónyit veszítünk hektáronként. A túlzott géphasználat, az élőhelyek felszámolása és a beporzók eltűnése mind rontja a helyzetet. Mindeközben a népesség növekedésével egyre több élelmiszerre van szükségünk, ráadásul a megtermelt élelmiszer harmadát el is pazaroljuk, ezzel is növelve a probléma súlyosságát.
Áder János volt köztársasági elnök. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az előadás végén Áder János hasznos tanácsokat is adott a diákoknak, hiszen, Széchenyi István szavait idézve: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen”. Ezért arra kell törekednünk, hogy:
- gyűjtsük össze a használt étolajat – hiszen már 1 liter leadásával hozzájárulunk az üzemanyag-előállításhoz.
- csökkentsük az ételhulladékot – fejenként évi 66 kg felesleget termelünk, a cél az lenne, hogy tudatos vásárlással és okosabb tárolással legalább 30%-os csökkentést érjünk el.
- tudatosabban vásároljunk ruhákat – hiszen a textilhulladék csökkentése szintén segíti a klímavédelem ügyét.
- internethasználat csökkentése – már azzal, ha egy órával kevesebbet használjuk az elektromos berendezéseinket, csökkenthetjük a karbonlábnyomunkat.
Diákok Áder János rendhagyó tanóráján. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Fülöp Tímea
Borítóképen: Áder János volt köztársasági elnök. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
