Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Nemcsak az alkohol, a cigaretta vagy a különböző koffein tartalmú italok, de bizonyos ételek, vitaminok, táplálékkiegészítők és gyógyszerek is veszélyt jelenthetnek a sportolókra, ha szóba kerül a doppingvizsgálat. A teljesítményfokozó szerekről Dr. Szakonyi Gerdával, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszeranalitikai Intézet egyetemi docensével beszélgettünk a Kutatók Éjszakáján megtartott, Mindennapi doppingszereink című előadása kapcsán.
– Az előadásban először is definiáltam, hogy mit is jelent pontosan a dopping fogalma, illetve, mely szervezetek foglalkoznak a kérdéssel nemzetközi és hazai szinten. Bemutattam a doppinglistás szerek csoportjait és módszereit is, majd részletesen foglalkoztam olyan „hatóanyagokkal”, amelyekkel a mindennapi életben találkozhatunk, és vagy a doppinglistán, vagy az úgynevezett monitoring listán szerepelnek. Ez utóbbi listán található anyagok használatát a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség folyamatosan figyeli. Emellett kitértem arra is, hogy a doppingellenőrzés során alkalmazott analitikai módszerek rendkívül pontosak, nagyon alacsony koncentrációban is képesek azonosítani a különböző hatóanyagokat – kezdte gondolatait Dr. Szakonyi Gerda, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszeranalitikai Intézet egyetemi docense.
A szakértő a Kutatók Éjszakáján adott elő.
Kiemelte: a nemzetközi és a hazai szervezetek is rendkívüli figyelmet fordítanak a sportolók és sportszakemberek tájékoztatására és az edukációra. Éppen ezért az élsportolókhoz és a velük foglalkozó edzőkhöz, sportvezetőkhöz, és egészségügyi szakemberekhez az információk mindig hamarabb eljutnak. A megelőzést azonban érdemes szélesebb körben is időben elkezdeni. Ezt követően ismertette a leggyakoribb doppingszereket, amelyekkel a hétköznapokban találkozhatunk.
Dr. Szakonyi Gerda
– Az alkohol tiltott a versenyeken bizonyos sportágakban (autó- és motorsportok, íjászat, motorcsónaksport). A koffein 2004-ben lekerült a doppinglistáról, azonban a mai napig a monitoring listán található, azaz figyelemmel kísérik az alkalmazását. A nikotinnak nem igazolt a teljesítményfokozó hatása, azonban különösen csapatsportokban elterjedt, és a cigarettázás egészségkárosító tulajdonsága mellett nem lehet elmenni szó nélkül. De vannak olyan élelmiszerek is, amelyeknél nem is sejtjük a veszélyt. A legnagyobb kockázat talán a mák miatt leselkedhet ránk, melynek alkaloidtartalma okozhat gondot, különösen az ünnepek közeledtével. A növényekben található ekdiszteroidokat azért érdemes megemlíteni, mert anabolikus hatásuk miatt monitoring listára kerültek, melyek esetlegesen szennyezett táplálékkiegészítők fogyasztásával ugyancsak veszélyt jelenthetnek. Ha már a táplálékkiegészítők szóba kerültek, ezeket mindig körültekintően kell alkalmazni, hiszen számos forrásból beszerezhetők és forgalomba hozataluk csupán bejelentési kötelezettséggel jár. Internetről, különösen külföldről rendelni talán még nagyobb meggondolatlanság. Hazánkban nagy népszerűségnek örvend a Béres-csepp, amely kobalttartalma miatt ugyancsak tiltólistára került. A kobalt áttételesen a vörösvérsejt-képzést aktiválja, mellyel az izmok oxigénellátása jelentősen megnövekedhet. A fentieken kívül érdemes a vény nélküli és vényköteles gyógyszerekre is kitérni. A megfázásra alkalmazott kombinált készítményekben megtalálható pszeudoefedrin vizeletbéli tartalmát maximálták, szedésüket a verseny előtt pár nappal célszerű abbahagyni, vagy egyszerűen el kell kerülni ezeket a vény nélkül is kapható gyógyszereket. Vannak olyan betegségek is, amelyekre fokozottan kell figyelni. Ilyen például az 1-es típusú diabétesz, melynek a kezelésére alkalmazott inzulin szintén doppinglistás. Allergiás megbetegedéseknél, illetve asztma esetén is érdemes tájékozódni, hogy mi megengedett. Végül, de nem utolsósorban feltétlenül fontos tudni azt is, hogy míg véradó lehet egy sportoló, addig plazmaadó (tiltott módszer) nem – mesélte a szakértő.
A különböző gyógyszerekre is érdemes odafigyelni.
Mint mondta, a fenti lista is rávilágít arra, hogy adott esetben egy gyógyszeres terápia nem felfüggeszthető. Ilyen esetben a sportolónak lehetősége van gyógyászati célú mentességért (TUE engedély) folyamodni. Zárásképp az SZTE GYTK docense arról is beszélt, hogy mire érdemes igazán figyelni a doppingszerek kapcsán a mindennapokban.
– A táplálékkiegészítőket, amelyek az átlagemberek életében is, nem csak a sportolók körében népszerűek, nagyon körültekintően kell beszerezni. Érdemes megnézni a gyártót, és ellenőrizni kell a felsorolt hatóanyagokat is. Kerüljük a nem megbízható forrásból származó készítményeket. A fogyasztószerek és az izomtömeg-növelő táplálékkiegészítők például tartalmazhatnak tiltott hatóanyagokat. A doppinglistán szereplő vegyületek közül sok gyógyszerhatóanyag is egyben. Ha gyógyszeres terápiára van szükségünk, érdemes ellenőrizni, hogy tiltólistás-e a készítmény. A Magyar Antidopping Csoport honlapján gyógyszernévre és hatóanyagra is lehet, ha pedig külföldön járunk, akkor a hatóanyagra szükséges is rákeresni. Fontos tudni, hogy a kereskedelmi forgalomba még nem került új hatóanyagokra is kiterjed a tilalom, melynek az oka, hogy az adott szerek pontos hatásait és mellékhatásait sem ismerjük, azaz potenciálisan károsak lehetnek az egészségre. Végül legyünk tisztában azzal a ténnyel is, hogy mindig a sportoló saját felelőssége, mi juthat/jutott a szervezetébe – zárta a beszélgetést Dr. Szakonyi Gerda.
Pósa Tamara
Borítókép: A doppingszerekről is szó esett a Kutatók Éjszakáján.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám/Pexels
