A párkapcsolati formák családjogi kereteiről tartott előadást Dr. Hegedűs Andrea a Szabadegyetemen

Dr. Hegedűs Andrea a Szegedi Tudományegyetem jogelődjén, a József Attila Tudományegyetemen, annak Állam- és Jogtudományi Karán 1994-ben szerzett diplomát, majd később a már SZTE-ként átalakult intézményben 2008-ban szerezte meg Phd. doktori fokozatát. Értekezésének témája Az élettársi kapcsolat szabályozásának áttekintése, különös tekintettel a polgári jogi kodifikációs folyamatra. 2009 óta egyetemi docensként dolgozik az ÁJTK-n. Az oktatói munkán belül elsősorban a családjogi szakjogász képzésben, a jogászképzésben, és jogi asszisztens képzésben számos tárgy mellett, kiemelten a Családjog tantárgy felelőse.

– Eredetileg tanár szerettem volna lenni, és nem is volt jogász a családunkban. Édesapám viszont el tudta nekem képzelni a jogi pályát, nem csak azért, mert kamasz koromban igen erőteljesen álltam ki magamért - leginkább otthoni környezetben - hanem egyébként is kiváló lehetőségként javasolta számomra. Amikor 17 évesen egyik pillanatról a másikra elvesztettem Őt örökre, akkor eldöntöttem, hogy ez már nem is kérdés a továbbiakban, jogi pályára megyek. Aztán végül úgy hozta a Sors, hogy az egyetem elvégzését követő két év múlva lett szabad státusz az akkori Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszéken, és még emlékeztek a korábbi pályázatomra. Azóta oktatok, kutatok és párhuzamosan ügyvédi tevékenységet is folytatok. Csak utólag tudatosult bennem, hogy a korábban oly sokszor feltett kérdés, hogy mi leszel, ha nagy leszel, és amire mindig azt válaszoltam, hogy tanár vagy jogász, végül oly módon válaszolódott meg, hogy mindkettő lehettem. Kimondhatatlanul hálás vagyok a Sorsnak ezért! Bár tanár nem a klasszikus értelemben vagyok, hiszen egy egyetemi oktató nem pedagógus, de pedagógiai módszereket akkor sem nélkülözhetünk, ha mi sosem tanultuk azokat. Úgy érzem, nálam működik, a hallgatókkal könnyen megtalálom a közös hangot, többnyire jól tudok hatni rájuk, és ez nagy örömmel tölti el a lelkem – mondta el Dr. Hegedűs Andrea.

Az SZTE ÁJTK oktatója már hallgatókorában is érdeklődött a családjog iránt, mert elmondása szerint ez olyan jogterület, amely végtelenül emberközpontú, és áthatja mindenki életét. Már a szakdolgozatát is családi jogból írta. Fontos szerepe volt a hallgatói évek alatt a mentorának, Tóthné Dr. Fábián Eszter Professzor Asszonynak, akinek köszöni a rengeteget támogatást és segítséget.

Az utóbbi időben az SZTE ÁJTK oktatójának az volt a tapasztalata, hogy sok esetben az embereknek az sem teljesen egyértelmű, hogy egy-egy párkapcsolatnak tűnő együttélési forma az valójában szociológiai vagy pszichológiai kapcsolatnak minősül, vagy eléri a jogalkotó ingerküszöbét, és valamilyen jogintézményként tekint erre. Elmondta az előadáson, hogy ha tisztában vagyunk azzal, hogy a párkapcsolatunk jogintézmény, akkor pedig sok esetben az nem világos, hogy ez pontosan mit is jelent, milyen jogaink, milyen kötelezettségeink vannak, illetve milyen jogi keretek vonatkoznánk ránk.

– Azt érzékelem, hogy az emberek a párkapcsolati lehetőségekkel nagyjából tisztában vannak, de azok jogi tartalmával egyáltalán nem, vagy legalábbis sokszor messze van a „laikus jogtudat” a tényleges jogi helyzettől. Valamiért az él a köztudatban, hogy ha sok idő eltelik bármely párkapcsolati formában, akkor az idő múlásával a jogosultságok közel azonosak lesznek, pedig nem ez a helyzet. Hogy néhány példát említsek, a különvagyon a házastársaknál sem lesz idővel közös, de a különvagyoni cég haszna, az osztalék viszont a házastársi vagyonközösség alatt a közös vagyont fogja gyarapítani, ugyanakkor az élettárs évtizedek múlva sem fog örökölni a törvény szerint. Ezen kérdések terén nagy a „félregondolás”, ami sokszor csak a kapcsolat megromlásakor derül ki, mikor valamelyik fél ügyvédhez fordulván tájékoztatást kap a valós jogi helyzetről – emelte ki.

Dr. Hegedűs Andrea szerint a Szabadegyetem kiváló lehetőség arra, hogy az emberek megfelelően informálódjanak a párkapcsolati lehetőségekről, illetve azok jogi tartalmáról. Kiemelte, hogy sok más olyan rendezvény vagy konferencia is elérhető, amelyek nem csak jogászoknak szólnak. Szerinte érdemes nyitott szemmel járni, és ügyelni arra, hogy a közösségi médiából szerzett információk sokszor nem helytállóak. Érdemes meghallgatni néhány előadást, szakkönyveket olvasni, és időben konzultálni szakemberrel, ha szükség van rá.

– Nagy örömömre szolgált, hogy az egyetemi hallgatók ilyen nagy számban voltak jelen az előadásomon valamennyi karról. Ezen túlmenően pedig felemelő volt látni, hogy minden generáció képviseltette magát. Nagyságrendileg a jóval 300 fő feletti létszám meggyőzött arról, hogy a fiatalokat és tulajdonképpen minden más nem szakmabelit is nagyon érdeklik az őket, a hétköznapi életüket érintő témák. A tudománynak pedig csak úgy van értelme, ha közel visszük, megismertetjük azt az emberekkel. És mi lehet erre nagyobb bizonyíték, mint amikor a kézzelfogható érdeklődést érezzük előadás közben, azáltal, hogy akár több száz fővel vagyunk egyidejűleg szemkontaktusban. Felemelő érzés, és szívből ajánlom mindenkinek ezeket az előadásokat – tette hozzá.

A szemeszter következő állomásaként 2023. november 15-én Prof. Dr. Sándor Klára, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék vezetője „Nyelv, kultúra és társadalom a digitális korban” címen tart előadást.

A Szabadegyetemmel kapcsolatos legfontosabb információk, az előadók névsora és az előadások videós formában ide kattintva tekinthetők meg.

Mátó Gábor

Fotó: Gábor Amarilla