Mi zajlik a szegedi Igazságügyi és Orvostani Intézet bonctermében? – interjú Dr. Szabó Helga igazságügyi orvostan szakértővel

Az SZTE SZAKK Igazságügyi és Orvostani Intézet munkatársa 2021 óta klinikai szakorvosként, illetve mint igazságügyi orvostan szakértő látja el feladatait. Ugyancsak 2021 óta a DVI Team, azaz a Nemzeti Áldozatazonosító Szolgálat tagja, amely elsősorban a tömegszerencsétlenségben elhunytak azonosításával foglalkozik.

– Mikor és miért döntött úgy, hogy igazságügyi orvostannal kezd el foglalkozni?

– Már gyerekkoromban is orvos szerettem volna lenni, néhány évesen fel is írtam magamnak: „Ha nagy leszek, orvos vagy olimpiai bajnok leszek”. Olimpiai bajnok ugyan nem lettem, de a másik álmom teljesült. Az egyetemi tanulmányaim megkezdésekor a patológia felé szerettem volna venni az irányt, aztán amikor ötödik évfolyamosként elkezdtem az igazságügyi orvostanról tanulni, már tudtam, hogy ezzel szeretnék majd foglalkozni. Ha újra választhatnék, ugyanezt a szakmát választanám.

– Mivel foglalkozik egy igazságügyi orvostan szakértő a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Igazságügyi és Orvostani Intézetében?

– A szegedi Igazságügyi Orvostani Intézet több mindennel is foglalkozik, így aztán az itt dolgozók munkája is viszonylag szerteágazó. A „legismertebb” tevékenységünk talán a Csongrád-Csanád vármegyében elhalálozottak boncolása, aminek segítségével bizonyítható vagy kizárható egy-egy bűncselekmény vagy más erőszak, illetve tisztázhatók az elhalálozás körülményei, valamint a halálesettel kapcsolatos felelősség kérdései – ezt igazságügyi, illetve hatósági boncolásnak hívjuk. Végzünk ezen kívül kórboncolást is. Vannak azonban olyan esetek, amikor a boncolást kiszállásos formában, a vármegye egyes kórházainak patológai osztályain végezzük el, ha arra szükség mutatkozik, valamint a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ körzetébe tartozó, otthonukban, közterületen, járművön, vagyis a nem egészségügyi intézményben elhunyt személyek boncolását is intézetünk munkatársai végzik. Ez éves szinten 500-600 boncolást jelent. Emellett a boncolásokhoz tartozó szövettani és egyéb kiegészítő vizsgálatok elvégzésével és értékelésével is mi foglalkozunk, valamint a halálesetekhez kapcsolódóan a halál okáról, módjáról és körülményeiről összeállított szakértői vélemény is a mi feladatunk. Szakvéleményt írunk a sérülések eredetéről, gyógytartalmáról, keletkezési mechanizmusáról, a visszamaradó károsodásokról a korábbi látlelet, orvosi dokumentáció és/vagy személyes vizsgálat alapján.

Továbbá részt veszünk a büntetőügyekben is, ahol egyes eseteknél a beszámíthatóság, az alkohol- és/vagy kábítószer-függőség véleményezését segítjük, valamint a börtöntűrő-képesség véleményezésében, az egészségi állapot véleményezésében és az eljárási cselekményeken történő részvételre való alkalmasság kérdésében is segítjük a kollégákat. A hatáskörünkbe tartozik mindemellett a vér, vizelet vagy egyéb emberi eredetű biológiai minták laboratóriumi vizsgálata alkohol, illegális kábítószer vagy kábító hatású gyógyszer, egyéb vegyület fogyasztásának tisztázására, illetve a mi feladatunk a szerrel való befolyásoltság véleményezése, az ittas járművezetés, bódult járművezetés, munkahelyi ellenőrzések során nyert minták vizsgálata.

Ezen felül végzünk DNS-vizsgálatot származási ügyekben (apaság megállapítása), valamint személyazonosítás céljából, vagy más esetekben, ha azt a büntetőeljárás megköveteli, ideértve a bűnjelvizsgálatot, illetve a bűnjeleken található biológiai maradványok azonosítását (vér vagy egyéb váladék) nem-DNS kimutatási eljárásokkal. Ugyanígy bűnjelvizsgálatot készítünk emberi sérülések eredetének vagy elkövetési eszköz azonosításának céljából.

Munkák nagy részét mindamellett a magyar és angol nyelvű hallgatók oktatása, valamint az orvoskollégák részére való tanfolyamszervezés teszi ki.

 Laborlátogatáson jártak a Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny különdíjasai.

– Az említett egészségi állapotok felmérése alatt pontosan mit értünk?

– Az Igazságügyi Orvostani Intézet vizsgálja a különböző egészségi állapotokat is. Véleményezi továbbá az azokkal összefüggő vagy az egészségügyi ellátással összefüggő károkat, maradványállapotokat. Hozzánk tartozik tehát az egészségi állapot vizsgálata rokkantság, fogyatékosság, krónikus betegség vagy egyéb olyan állapotok fennállásának elbírálása érdekében, amelynek alapján valamely juttatás (támogatás, ellátás, nyugdíj) igényelhető. Továbbá az egészségügyi ellátással összefüggő kifogások alapján egészségi állapot vizsgálata vagy az ellátás megfelelőségének véleményezése is a mi hatáskörünkbe tartozik. Ugyancsak erre a területre tartozik az egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenység végzésére való alkalmassági vizsgálata és az egyéb, orvosi tudást vagy orvosi módszereket igénylő bizonyítás vagy véleményezés, közvetlen vizsgálattal vagy iratok alapján.

– Mi alapján végzik el ezeket a vizsgálatokat?

– A vizsgálatok többségét igazságügyi vagy más hatóságok kirendelése alapján teljesítjük. Magánfelek kérésre is vállaljuk szakértői vélemény készítését, amennyiben az nem ütközik a kirendeléses ügyeink ellátásával kapcsolatos jogi, etikai vagy egyéb akadályba.

– Találkozott olyan egyedi esetekkel, amelyek esetleg megoszthatók?

– A pályafutásom során természetesen több egyedi esettel is találkoztam, az egyik legmegdöbbentőbb talán az volt, amikor a boncolást megelőző, külvizsgálat során kiderült, hogy az illető halálát fulladás okozta, a fulladást egy összehajtogatott nedves törlőpapír idézte elő, amely a garatban megakadt. Hasonló egyedi eset volt 2020-ban, amikor is egy férj a várandós feleségét ölte meg.

 Dr. Szabó Helga ismertette a boncolás menetét.

– Hogyan néz ki egy holtest átvizsgálása? A tevékenységükhöz tartozó, többi vizsgálatot nagyjából azt hiszem, el tudjuk képzelni, ismerjük.

– A belvizsgálatot egy külvizsgálat előzi meg, amely során először a hullajelenségeket azonosítjuk– ezek a holttesten a halál beálltát követően létrejövő változások nyomai. Az elhunyton a halált követően megjelennek a korai (például: hullafolt, hullamerevség), majd a késői hullajelenségek (példul: rothadás). Mindkettőnek más-más „ismertetőjelei” vannak, amelyek segíthetnek következtetni a halál bekövetkeztének időpontjára vagy adott esetben a halál okára. A holtesteket a vizsgálat előtt és után 4 fokon hűtjük, ami lassítja a bomlási folyamatokat.

Először megvizsgáljuk a gerincet, mellkast, végtagokat, nagyízületeket, megnézzük, hogy bármilyen kóros mozgathatóság vagy törésre utaló elváltozás észlelhető-e. Megtekintjük a szemeket, hogy találunk-e olyan jellegű bevérzéseket, amelyek fulladásra utalhatnak, a szájüreget, hogy abban idegen anyag fellelhető-e. Ezt követően dokumentáljuk a külsérelmi nyomokat, minden egyes külsérelmi nyom külön pontban írandó le.

A külvizsgálat után következik a belvizsgálat, azaz a testüregek megnyitása, beleértve a koponya-, mellkas- és hasüreget, majd eltávolításra kerülnek a belszervek. A boncolás során az eltávolított szerveket tárjuk fel; például vizsgáljuk az agymetszlapokat, a szív üregeit, a koszorúerek állapotát, a tüdő állományát és így tovább, végül pedig az észlelt elváltozásokat dokumentáljuk. A boncolás végeztével a főbb szervekből (agy, vese, máj, szív, tüdő) szövettani mintákat biztosítunk, illetve ha az eset megköveteli, vér- és vizeletmintát is biztosítunk. Ezt követően a szervek visszahelyezésre kerülnek, és holttestet „zárják”. A boncolásról végül boncolási jegyzőkönyv készül.

A holtesteken lévő lágyrészek általában egy év alatt bomlanak le, kivéve az eltemetett holtesteket, ott a lágyrészek lebomlásához akár hat-nyolc évre is szükség van.

– Mennyire megterhelő szellemileg és fizikálisan ez a munka?

– Talán inkább a szellemi részét emelném ki, ugyanis a boncteremben találkozhatunk olyan esetekkel, amelyek lelkileg megterhelők. Ilyen például, ha egy kisgyermek vagy fiatal felnőtt halálával, vagy éppen emberöléssel szembesülünk.

Dr. Szabó Helga 2021 óta klinikai szakorvosként, illetve mint igazságügyi orvostan szakértő látja el feladatait.

– Hogyan tudja letenni, ha egyáltalán le lehet tenni ezt a terhet, felelősséget nap, mint nap mielőtt hazamegy?

– Szerencsére a kollégákkal sokat szoktunk az esetekről beszélgetni, így ez segít abban, hogy a munkahely falain belül tudjuk hagyni azt, amit aznap láttunk vagy hallottunk – ennek ellenére persze ez nem mindig sikerül. Gyakran hallgatok munka közben zenét, ami megnyugtat.

– Zárásképp: mivel foglalkozik szabadidejében, hogyan kapcsolódik ki?

– Szabadidőmben természetesen a kislányommal és a férjemmel vagyok, aki tőlem eltérően teljesen más szakterületen dolgozik, informatikával foglakozik. A kislányunk, Jázmin hat éves és szeptemberben kezdi az iskolát. Szeretünk sétálni, kirándulni, nyáron strandolni, emellett szeretek zenét hallgatni és sütni.

Pósa Tamara

Borítókép: Dr. Szabó Helga bemutatta az SZTE SZAKK gazságügyi és Orvostani Intézetét a középiskolásoknak.

Fotó: Molnár Dóra