Fűben-Fában Orvosság? címmel hallgathattak meg beszélgetést az érdeklődők a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár és a Mályvavirág Pont szervezésében, október 12-én. Többek között a gyógynövények alkalmazási lehetőségeiről, kockázatairól és beszerzéséről esett szó. Felmerült az is, hogy a gyógynövények alkalmazása milyen esetekben lehetséges, ha a páciens rákbeteg kórképekkel rendelkezik. A beszélgetés során a kérdésekre Dr. Csupor Dezső gyógyszerész, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar egyetemi docense válaszolt.
Dr. Csupor Dezső nemcsak gyógyszerész, hanem gyógynövényszakértő is. Szakterülete a fitoterápia és farmakognózia, a Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész és orvostanhallgatókat oktat. Gyakran tart ismeretterjesztő előadásokat minden korosztálynak, s nevéhez fűződik a Ködpiszkáló blog, s a PirulaKalauz is.
A természetközeli életmód felé fordulás és a gyógynövények használata továbbra is erőteljesen jelen van a hétköznapjainkban. Azonban Dr. Csupor Dezső szerint ennek oka a 80-as években lezajlott Zöld hullám, mely Magyarországra nagyjából 20 év késéssel érkezett. A huszadik században optimizmus ölelte körül az orvostudományt, olyan betegségek gyógyítására voltak képesek, melyekre korábban nem. Azonban amikor a gyógyszerek és az orvoslás nem tudták beváltani a velük kapcsolatos elvárásokat – akadtak betegségek melyekkel szemben tehetetlenek voltak továbbra is – ez megtorpant, kiábrándultság következett, ezért fordultak az emberek más alternatívákhoz.
Az internet népszerű, minden korosztályt elérni képes médium. Azonban érdemes figyelni a figyelmeztető jeleket, melyekkel különböző készítményeket akarnak eladni a gyanútlan fogyasztó számára. Egy látszólag szakmai információ mögött álló egyént érdemes ellenőrizni, hogy valóban szakember írta-e, szerepel-e rajta név? Gyanús lehet az is, ha visszaszámláló, és riasztó fényképek szerepelnek az oldalon. Egy újságcikknek is lehet az a célja, hogy az oldalsó sávban megjelenő terméket megvásároljuk. Gyakran olyan terméket akarnak eladni, amire alapvetően nincs szükségünk, ez azonban némi gyakorlattal kiszűrhető – tudtuk meg a gyógyszerésztől.
A szakember beszélt arról is, hogy évente nagyjából 2500 új gyógynövény termék kerül a polcokra, viszont a termékek ellenőrzése és a szabályozás is kifogásolható. Az étrend kiegészítő úgy néz ki, mint egy gyógyszer, azonban jogilag élelmiszer, ezért könnyű forgalomba hozni.
|
Az eseményen készült képek itt megtekinthetőek. |
Érdemes tudni, hogy a gyógynövények kölcsönhatásba léphetnek gyógyszerekkel, például a véralvadásgátlóval. Például a fokhagyma, ginko, és gyömbér fokozzák a hatását. Sokszor kideríthetetlen az okozott kölcsönhatás. Egy-egy növény kivonatában több száz vegyület van, ha a növények hatása összeadódik, egészségre károssá is válhat az étrendkiegészítő. Ennek ellenére azt hisszük minél több mindent szedünk, annál egészségesebbek leszünk. Kiemelten fontos, hogy ne szedjünk céltalanul önmagukban egészséges dolgokat, csak akkor, ha pótolni szeretnénk valamit, ami hiányzik vagy javítani. Életmóddal és étrenddel tehetünk az egészségünkért – hívta fel a figyelmet.
Mindenkinek joga van az információhoz, a tudakozódás legjobb helye pedig a gyógyszertár. A gyógyszerészhallgatók ugyanolyan súllyal tanulják a gyógyszereket és gyógynövényeket is. Az étrendkiegészítőkről és gyógyszerek együtt szedéséről a háziorvosnál és a patikában érdemes tájékozódni.
Valójában nincs olyan betegség, amit jobban tudnának gyógyítani a modern gyógyászaton kívüli eszközökkel, mint a modern gyógyászaton belül. Előfordulhat, hogy az étrendkiegészítők a kezelést befolyásolják, például rákos megbetegedések kezelésénél a kemoterápiát bizonyos antioxidánsok hatástalaníthatják. Nehéz hinni a kemoterápiában, ami durva mellékhatásokat okozhat, mint a kevésbé fájdalmas alternatívában. Lehet a kezelés mellé egyéb termékeket szedni, ha a beteg gyógyulásba vetett hitét javítja, azonban minden esetben a kezelő szakorvossal erősen ajánlott egyeztetni – tette hozzá.
A CBD cseppekről szót ejtve a szakértő kiemelte: minden olyan anyag esetén, amit korábban nem fogyasztottak élelmiszerként, s a megfelelő biztonságossági vizsgálatok nélkül élelmiszerként kerül forgalomba, fennáll a veszély, hogy fény derül valamilyen káros hatásra. A CBD esetén is ez a helyzet: nincsenek adataink arról, hogy milyen következményekkel járhat tartós fogyasztása, mégis emberek milliói fogyasztják. A vegyület markáns farmakológiai hatásai felvetik a kérdést: valóban biztonságos, ha élelmiszerként alkalmazzuk?
SZTEinfo-Petrity Rebeka
Fotó: Farkas György