Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Nemzetközi és ökumenikus kitüntetésként civilek alapították a Szent Gizella-díjat. A női teljesítményt és nagyságot elismerő kitüntetést elsőként nyerte el Karikó Katalin. A Szegedi Tudományegyetem alumnája és kutatóprofesszora a bross formájú kitüntetést 2022. július 1-jén vette át, majd az ELTE díszdoktorává avatták. A világhíres biokémikus tiszteletére szimpóziumot és sajtótájékoztatót, kerekeasztal-beszélgetést szerveztek.
„Karikó Katalinnak, a családját szerető hitvesnek és édesanyának, aki hivatása során minden akadályt áthidalva, elhárítva, következetes kitartással világsikerre vitte tudományos elképzelését, milliók életét mentve meg, a Szent Gizella-díjat adományozza” a Civil Szeretet Kurázsi Társaság. Az „Arad – Szeged, 2022. május 8.” keltezésű oklevelet Sándor Tivadar, az aradi Szent Gizella templom plébánosa mellett a civil szervezet képviseletében Gémes Istvánné, Kovácsné dr. Falkin Erzsébet és Vaskóné Kiss Éva írta alá.
MAGYAR KIRÁLYNÉI KITÜNTETÉS „A” HÖLGYNEK
A Szent Gizella-díj adományozásáról szóló oklevél mellett a kitüntetés alapító okirata részletezi: az aranybross „a családi élet iránt elhivatott, hitvesként, az anyaságban, a gyermekszeretetben elkötelezett és hivatásában több éven át kimagasló eredményt elérő, világviszonylatban kiváló tevékenységet kifejtő, bármely nemzetiségű, állampolgárságú és hitvallású HÖLGY megbecsüléseként, erkölcsi elismeréseként adományozható.” Ezt a dokumentumot is átadta Karikó Katalinnak a Civil Szeretet Kurázsi Társaság két képviselője.
A 2022. július 1-jei budapesti díjátadó ceremónián kiderült: idén május 8-án online is követhető ünnepségen, az aradi Szent Gizella templomban jelentették be a hungaricumnak számító elismerés megalapítását és köszöntötték az első kitüntetettet.
A civil szervezet és az adományozók egyöntetű döntése, hogy a különös női teljesítményt elismerő Szent Gizella-díjjal elsőként Karikó Katalinnak, az mRNS-alapú orvosi technológiát felfedezéseivel megalapozó, a Szegedi Tudományegyetemről indult, a Covid-19 pandémia megfékezésében kulcsszerepű vakcinák egyik fejlesztőjének a munkáját ismerjék el.
Aranybrossként tűzhetné ruhájára legújabb kitüntetését, a Szent Gizella-díjat Karikó Katalin. A Szegedi Tudományegyetem alumnája és kutatóprofesszora a női kutatókat elismerő párizsi rendezvényről és díjátadóról a BioNTech cég központjába utazott, majd a németországi Mainzból érkezett a magyar fővárosba.
A Szent Gizella-díj átadó ünnepségre az ELTE 2022. július 1-jei, Karikó Katalint köszöntő rendezvény-sorozatának kezdete előtt lehetőséget biztosított az egyetem rektora, Borhy László akadémikus, történész. Az ünnepségen részt vettek a Civil Szeretet Kurázsi Társaság képviselői, valamint az ELTE vezetői is.
NŐI PÉLDAKÉPEK
„Gizella királynénk életútja a nő örök példaképe!” Ez a Szent Gizella-díj alapító okiratának záró mondata. Kifejezi, hogy a 2020-ban létrejött Civil Szeretet Kurázsi Társaság egyik fő feladatának tekinti Gizella magyar királyné, I. István király hitvese hiteles történelmi megítélésének kialakítását.
Gizella királyné 42 éven át élt a magyarok közt. Az első koronás magyar uralkodónő sokat tett a kereszténység terjesztésért. „Boldog Gizella" látta el a templomokat egyházi felszerelésekkel, valóságos "paramentumgyárat" alapított városában, Veszprémben.
A Gizella magyar királyné kultuszát építő, a díjat alapító civil szervezet és aktivistái több szállal is kötődnek Szegedhez és az universitashoz.
Az első magyar királyi pár szegedi és veszprémi szoboregyüttese, az országalapítás évfordulója, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület konferenciája, valamint a Szegedi Tudományegyetem két történész professzora, Kristó Gyula és Makk Ferenc tanulmányai, publikációi irányították Gizellára, „a” királynéra Kovácsné Faltin Erzsébet figyelmét. A szegedi születésű, egy ideiig a veszprémi, majd a pécsi felsőoktatási intézményben tanuló jogász szinte történészi elhivatottsággal foglalkozik a magyar királynéknak az állam életében betöltött szerepe feltárásával.
– A királyné című regényembe foglaltam mindazt, amit Gizelláról, a szász-bajor-frank-burgundi hercegnőről, I. István király hitveséről az elmúlt évtizedekben összegyűjtöttem – adta át a 2009-ben megjelent vaskos kötetet Karikó Katalinnak is Kovácsné Faltin Erzsébet. A regényíró elárulta: az SZTE jogtörténész professsor emeritusa, a Csongrád-Csanád Megyei Levéltár korábbi igazgatója, Blazovits László iránymutatása és forráselemzései is segítették abban, hogy hiteles képet alakíthasson ki és állíthasson össze Gizelláról.
Az aradi Szent Gizella templom több mint 150 éve ápolja az első magyar királyné emlékét. A plébánossal, Sándor Tivadarral a templom védőszentjéről is sokat beszélgetett Kovácsné Faltin Erzsébet abban az időszakban, amikor Arad testvérvárosa, Mezőhegyes polgármestereként találkoztak. Erre a kapcsolatra támaszkodva alakították meg a Civil Szeretet Kurázsi Társaságot. A civil szervezet egyik célja, hogy elősegítse Gizella szentté avatását.
ÖTLETBŐL ARANYBROSS
– A Szent Gizella-díj gondolata akkor ötlött fel bennem, amikor meghallottam, hogy Karikó Katalin a Szegedért Alapítvány díjátadó gáláján a „Szeged Múzsája” alakját megformáló szobrocskával a kezében meghatódottan azt mondta: sok-sok kitüntetése között ez az első, amely egy nőt ábrázol – árulta el a Civil Szeretet Kurázsi Társaság vezetője. A gondolatot tett követte.
Az aradi Szent Gizella plébánia és a Szeretet Kurázsi Társaság szegedi, mezőhegyesi, továbbá német és olasz magánszemélyek támogatásával alapította meg a Szent Gizella-díjat.
„Ékszer, bross legyen a Szent Gizella-díj!" – határozta el Kovácsné Faltin Erzsébet. Ő, valamint Csandli Zsuzsa és Ormos Zsuzsanna rajzolta meg a fő motívumot: Gizella szembefordított monogramja, benne a királyné portréja, feltüntetve a díjazott neve és a kitüntetés évszáma.
– Az egyedi ékszert adományokból összegyűjtött tört aranyból készítettem el – árulta el Szilágyi-Perjési Imre. A Szegeden dolgozó, Algyőn élő ékszerész a mesterséget Aradon tanulta.
A Szent Gizella-díj kitüntettjéről minden harmadik évben dönt majd az erre a célra létrehozandó alapítvány.
PLÉBÁNIA ÉS EGYETEM
Az 1059. május 7-én elhunyt Gizella királyné emléke előtti tisztelgésül az aradi templom május első felében búcsút szervez. Az ekkorra időzített 2022. évi ünnepségbe , a világhálón, bekapcsolódott Philadelphiából Karikó Katalin.
„Ragyogtak az arcok az örömtől” – fejezte ki tudósításában az aradi templombeli hangulatot a civil szervezet a legnagyobb közösségi médiafelületen. A Szent Gizella-díj valós átadására az Eötvös Loránd Tudományegyetem biztosított lehetőséget. A Szent Gizella-díjat a civilek két képviselője, a kitüntetés ötletgazdája, valamint a szegedi egyetemen diplomázott orvos, Otlecz Anna adta át a kitüntetettnek, Budapesten.
„Karikó Katalint az ELTE díszdoktorává avatták” – adta hírül a budapesti egyetem.
A Széchenyi-díjas professzor 2022. július 1-jei munkanapjáról beszámoló elte.hu tudósításból kiderül: „Karikó Katalin személyes hangvételű beszédében köszönte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem kitüntetését". Ez Karikó Katalin hetedik díszdoktori címe.
Az ELTE Természettudományi Karán „tudományos szimpóziummal köszöntötték a világhírű tudóst”.
A „programot egy különleges kerekasztal-beszélgetés zárta”, amelyen az ELTE TTK „kiváló MSc és PhD-hallgatói kérdezték a professzort. A programot hatalmas érdeklődés kísérte, az eseményen közel ötszázan vettek részt.”
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
