Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézete, a Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszéke, a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztálya, valamint Kirgizisztán Magyarországi Nagykövetsége, 2022. április 22-én, 10 órakor egyedülálló kiállítást adott át, Prinz Gyula fényképfelvételeiből és panorámarajzaiból. A geográfus, az SZTE egykori nemzetközi hírű díszdoktora és tanszékvezető professzora, 1906 és 1909 évi Belső-Ázsiai kutatóútjai során készültek a képek. Az ünnepségen részt vett Almazbek Asanbaev, a Kirgiz Köztársaság magyarországi nagykövetségének vezető tanácsosa.
A Föld Napjára (04.22.) időzített rendezvény fényét négy kerek évforduló emelte, amelyből kettő a Szegedi Tudományegyetemhez kapcsolódik. Az idei tanévben egyfelől a Báthory-féle alapítás 440. évfordulóját ünnepli az SZTE, másrészt tisztelgünk a szegedi felsőoktatás centenáriuma előtt. Ebből az alkalomból nagyszabású, egy teljes éven át tartó, több száz programból álló rendezvénysorozatot szervezett az egyetem, amelynek a Prinz Gyula-féle kiállítás is része.
A harmadik jubileum a Magyar Földrajzi Társaságé, amely idén ünnepli születésének 150. évfordulóját, így a legnagyobb hagyományokkal rendelkező tudományos szervezetek sorába tartozik. A negyedik kerek évforduló pedig a magyar–kirgiz diplomáciai kapcsolatokhoz kötődik, amelyek immáron harmincéves múltra tekintenek vissza. A Szegedi Tudományegyetem számára mindez kiemelten fontos, hiszen stratégiai cél, hogy minél több hosszú távú, gyümölcsöző szakmai együttműködés jöjjön létre nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is. A rendezvény kiváló alkalom arra, hogy az SZTE ázsiai kapcsolatait bővítse, tovább gazdagítása. 
Almazbek Asanbaev, a Kirgiz Köztársaság magyarországi nagykövetségének vezető tanácsosa a megnyitón kiemelte, hogy gyökereink közösek és Prinz Gyula tulajdonképpen az első „nagykövetnek” is tekinthető, aki a két ország közötti kapcsolatok létrehozásáért nagyon sokat tett. A földrajzi és néprajzi felfedezései és tanulmányai pedig a mai napig fontos dokumentációk, amely az oktatásban és a szakirodalomban is megjelennek.
Prof. Dr. Horváth Dezső, az SZTE TTIK dékánja is beszédet mondott a kiállítás megnyitóján, melyben hangsúlyozta, hogy „egy kép többet mond 1000 szónál” és Prinz Gyula munkássága kiválóan példázza ezt. Korábbi professzorunk képei arra emlékeztetnek bennünket, hogy tudósként nem csak megismernünk kell a különböző dolgokat, helyeket, folyamatokat, hanem meg is kell osztanunk.
-Prinz Gyula (1882-1973) személye már önmagában szimbóluma lehet a centenáriumi ünnepségsorozatnak. Egyrészt azért, mert nemzetközi szinten is elismert geográfus, akinek tudományos tevékenysége példaként szolgálhat mindenki számára. Másfelől pedig azért, mert az egykori professzor életútja hidat képez a gyökereink irányába. Oktatott Kolozsvárott is, 1945 után került Szegedre, ahol egészen nyugdíjazásáig tanított, illetve további tudományos kutatásokat folytatott. Bár nem itt született és nem is itt halt meg örökre szegedi professzor lesz, aki mind oktatóként, mind tanszékvezetőként, mind pedig kutatóként maradandót alkotott, és nagybetűkkel írta be magát intézményünk történetébe – mondta el Dr. Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.
A megnyitót kirgiz népzene tette emlékezetessé. Fődi Ágnes és Hegedűs Zoltán, szegedi zenészek, három kirgiz dalt adtak elő komuzon (3 húros lant) és csopo-csóron (fém dorombon).
Prof. Dr. Lóczy Dénes, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke Prinz Gyula tudományszervező, tevékenységét mutatta be, majd Prof. Dr. M. Tóth Tivadar, az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyarhoni Földtani Társulat Elnöke, a Prinz-féle Tisia-elmélet hatásait fejtette ki napjaink földtani kutatására. Végül Prinz Gyula munkásságát a Szegedi Tudományegyetemen, Vajda Tamás, az SZTE levéltárának vezetője ismertette.
A kiállítás létrehozásában Dr. Szilassi Péter és Dr. Karancsi Zoltán, az SZTE egyetemi docensei működtek közre, valamint az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum munkatársai, akik a kiállítási anyag összeállításához nyújtottak nélkülözhetetlen szakmai segítségét.
Az állandó tárlat megtekinthető az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének folyosóján (Szeged, Egyetem utca 2.).
SZTEinfo/Lévai Ferenc
Fotó: Sahin-Tóth István
