SZTE Info

Vecsey_prof_nyito

Prof. Dr. Vécsei László, az SZTE Doktori Tanács elnöke: „A kutatás nem válhat a tudománymetria rabjává”

Kell-e figyelnünk a felsőoktatási világrangsorokra? Hogyan hasonlíthatók össze a felsőoktatási intézmények? Milyen célt szolgálnak a tudománymetriai elemzések? E kérdésekre Prof. Dr. Vécsei László akadémikustól, az SZTE Doktori Tanács elnökétől kértünk választ.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A U. S. News and World Report Education 2021. évi felsőoktatási rangsorát a közelmúltban publikálta. 86 ország egyetemeit értékelték szigorú indikátorok alapján. A Szegedi Tudományegyetem a világrangsor 726. helyére került, amely az európai értékelésben a 308. helyezést jelentette. Az ideg- és viselkedéstudományok rangsorán a legjobb eredményt értük el Magyarországon, ami világviszonylatban a 363. helyet jelentette. A kémia tudományterületi összehasonlításban szintén az egyik legjobb itthoni központ az SZTE, a nemzetközi listán a 649. pozícióba sorolták. A hazai felsőoktatási intézmények között a harmadik helyen végzett az egyetemünk a fizika tudományterületen, ez a 394. helyezést jelenti a világranglistán. A klinikai orvostudomány ranglistán szintén dobogósak lettünk a magyar egyetemek között, ez az 528. helyezést hozta a világranglistán – sorolta az SZTE legutóbbi világranglistás eredményeit Prof. Dr. Vécsei László.

 

Versenyben a nemzetközi térben

 

– Mi a jelentősége ezeknek a rangsoroknak? – kérdezett vissza az SZTE Doktori Tanács elnöke. – Tisztában kell lennünk azzal, hogy komoly versenyben vagyunk azért, hogy a legjobb képességű hallgatók jöjjenek Szegedre nemcsak Magyarországról, hanem szerte a világból, hogy minél komolyabb pályázatokat nyerjünk el és, hogy a szegedi orvosközpont klinikái a legmagasabb színvonalú ellátást biztosítsanak a betegeiknek. Ez a verseny nemcsak a hazai egyetemek között folyik, hanem regionálisan – gondoljunk például a bécsi, a prágai és a krakkói egyetemre –, illetve európai és világszinten is. A mindennapi munkánk színvonalát leginkább meghatározó tényező pedig a kutatás minősége, amelynek komoly a szerepe az oktatásban és a gyógyításban is.

 

– A világ tudománya szélsebesen halad előre. Ha meg akarjuk érteni és lépést akarunk tartani ezzel a páratlan fejlődéssel, magunknak is a lehető legmagasabb színvonalon kell művelnünk a tudományt. A termelésre fókuszált közgazdasági szemlélettel talán nehezebben értelmezhető az, hogy miért is kell nagyon komoly forrásokat befektetni az egyetemekbe – ismételte a gyakran föltett kérdést az akadémikus. – Azért, mert ebben a versenyben nem maradhatunk le, nem kerülhetünk behozhatatlan hátrányba. Éppen fordítva: jelentősen javítanunk kell a pozíciónkat. Ezért is igaz az a tétel, hogy a kutatásba fordított forrás a létező legjobb befektetés, a jövőnk fejlődésének a záloga.

 

Mérlegen a tudomány

 

– A tudományos eredményesség mérése nem könnyű feladat. Mégis igen fontos a lehető legpontosabb meghatározása, mert az így kapott értékelés komolyan befolyásolja az egyetemi rangsorokat, de a pályázatok elnyerésénél vagy az egyetemi előmenetelnél is jelentősen esik latba. Az orvostudomány területén – ahol neurológusként a legtöbb tapasztalatom van –pontosan körülhatárolt megfelelő minőségű eredeti eredményeket leíró publikációkhoz kötött a PhD disszertáció összeállítása. Korábban az impakt faktort – amely a folyóiratok minőségével van összefüggésben – tekintették igen fontos értéknek – emlékeztett Prof. Dr. Vécsei László. – Az impakt faktor a folyóiratra jellemző mutató, amely annak a valószínűségét jelzi, hogy milyen gyakorisággal fogják idézni a megjelent közleményt. A vezető folyóiratokban megjelent munkák – például a klinikai területen a New England Journal of Medicine – igen magas idézettséget jelenthet a szerzőnek. Igaz, ebben a folyóiratban elsősorban többnyire gyógyszerek vizsgálatával kapcsolatos nagy klinikai tanulmányok jelennek meg. De ugyanebbe a kategóriába sorolhatók például a Nature, a Science, a Lancet című folyóirat is.

 

– Az egyes tudományterületeknek más-más a publikációs stratégiája és így mások az idézettségi viszonyok is. Így más-más „impakt dimenzióban” vannak a különféle diszciplinák szakmai folyóiratai, s ezért az utóbbi időben elterjedt a Q-érték (Q1-Q4) alapján történő értékelés. A Q1 például azt jelenti, hogy az illető tudományterület első negyedébe, quarterbe tartozó folyóiratról van szó, a „D” pedig a periodikák legfelsőbb 10 százalékát jelzi – folytatódott a professzori magyarázat.

 

Könyvtárból a netre

 

– Érdekes visszaemlékezni a nem túl távoli múltra. Korábban a könyvtárakban többnyire hetente átnéztük a saját szakterületünk folyóirataiban megjelent bennünket érdeklő publikációkat. Ma pedig az interneten – az orvostudomány esetén a PUBMED-ben – egy pillanat alatt látható egy-egy szakmai kulcsszó alapján a világ jegyzett folyóirataiban a keresett tárgyban megjelent publikációk rövid összefoglalója. Sok esetben a teljes közlemény anyaga is hozzáférhető. Egyúttal ez azt is jelentheti, hogy egy alacsonyabb impakt faktorú, vagy Q-jelzésű újságban megjelent publikáció is kaphat igen magas citációt – jellemezte a közelmúlt változásait az akadémikus. – Ugyanúgy megjelennek ugyanis a releváns közlemények a kulcsszónak a PUBMED adatbázisba történt betáplálása után, függetlenül az újság Q-értékétől.

 

– Végül levonható az a következtetés, hogy a tudományos teljesítmény megítélésben nagyon komolyan esik latba, hogy az illető kutató, csoport, intézet vagy egyetem publikációira a nemzetközi irodalomban mekkora a hivatkozása, azaz milyen „hatása” van a munkásságnak – hangsúlyozta Prof. Dr. Vécsei László. – Az MTA Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) meghatározó hazai forrása a tudományos eredményesség követésének, hiszen a megjelent munkák listáját, a független és összes citációkat, sőt a Hirsch-indexet is megjeleníti. Ha valakinek a Hirsch indexe például 50, az azt jelenti, hogy 50 olyan publikációja van, amit legalább 50-szer idéztek. Ugyanakkor könnyen hozzáférhetőek bárhol a világon az ORCID, a Google Scholar, a Scopus, a ResearchGate, a Web of Science (WOS) és más tudománymetriai adatbázisok is. Így láthatóvá válik egy-egy kutató, kutatócsoport, intézet vagy az egyetem eredményessége, szerepe a világ tudományos életében.

 

– A közelmúltban vált elérhetővé a Tudománymetria adatbázis, amely alaposabban elemzi egy-egy kutató munkásságát, az illető kolléga életkorát is figyelembe véve. Nyilván egy 50 éves kutató teljesítményét nem korrekt összehasonlítani egy pályája kezdetén lévő 30 évessel, mert mindenkit a „saját mezőnyében”, területén célszerű értékelni – érvelt az SZTE Doktori Tanács elnöke. – Ez az adatbázis tartalmazza az előbb említett Hirsch indexet, az éves független citációkat, az elmúlt 5 év első és utolsó szerzős Q1 publikációkat, és az úgynevezett „excellent publications” kategóriát, amely a magasan citált közleményeket jelenti. Ezekre a kiemelkedő közleményekre publikációnként +4%-ot ad a rendszer. Így érthető, hogy egy-egy kutató teljesítménye szerencsés esetben a 100%-ot is meghaladhatja, amennyiben vannak magasan idézett munkái. Tudományos pályázatok elbírálásánál fontos segítséget jelenthet ez az adatbázis, mert komolyan figyelembe veszi a kutatónak az elmúlt néhány évben végzett munkáját, publikációs aktivitását is. A „Tudománymetria” szerkesztői interaktív módon várják a kutatók közösségének szavazatait és javaslatait, hogy minél alaposabb adatbázist sikerüljön összeállítani.

 

„A kutatás szakadatlan kíváncsiság”

 

– A tudománymetriai elemzések célja végül is egyszerűen lefordíthatóak a napi gyakorlatra. Az a feladatunk, hogy olyan közleményeket publikáljunk, amelyekkel komoly esélyünk van a tudományos irodalomban a hivatkozásaink jelentős növelésére – javasolta az kezdő kutatóknak az akadémikus. – Nem véletlen az sem, hogy az MTA Orvosi Tudományok Osztálya a doktori disszertációk benyújtásakor hosszú évek óta szigorúan vizsgálja a dolgozatban szereplő munkákra született hivatkozásokat. Ez nem csak az egyéni életművünk miatt fontos, hanem a tágabb közösségünk, az egyetemünk érdekét is szolgálja. Jól tudjuk azonban, hogy a kutatás elsősorban szakadatlan kíváncsiságot, a valóság jobb megismerésének izgalmát jelenti, s nem válhat a tudománymetria rabjává.

 

– Klinikusként hadd jegyezzem, meg, hogy a tudományos szemlélet komolyan közrejátszik nemcsak az oktatási de a klinikai munka minőségében is – hangsúlyozta. – Nem véletlen az az állítás, hogy „A magas színvonalon végzett klinikai kutatási tevékenység alapvető feltétele annak, hogy a klinikák az elvárható betegellátási és oktatási feladataiknak megfeleljenek”. A kutatói szemlélet adja meg nagyrészt a klinikusnak a klinikai evidenciák iránti igényét és a naprakész ismeretek birtoklásának vágyát.

 

– Az egyetemek tudományos programjaiban kiemelt a szerepe a doktori iskoláknak, a Ph.D. hallgatókat képző műhelyeknek. Ez jelenti ugyanis az egyik meghatározó bázisát a magas színvonalú tudományos munkának. A végzett Ph.D. hallgatók pedig a tudományos utánpótlást biztosítják – emlékeztett az akadémikus. – Komoly szerepe van továbbá a szabadalmaknak, hiszen a kutatói műhelyekben születhetnek a legjobb szabadalmaztatható ötletek és eredmények. Nyilván a szabadalmak hasznosulásához jelentős financiális háttérrel bíró partnerek kellenek. Fontos azonban ismét kiemelni azt, hogy a kutatás legfontosabb „eredménye”, a nemzetközi színvonalú ismerettel rendelkező oktató és klinikus.

 

*

 

Az összehasonlításhoz indikátor kell

A U.S. News a 2021-i évi értékelésbe végül 1748 egyetemet /intézetet vont be a rangsorolási folyamatba. Lényegében a következő indikátorokat használta, amelyek között a globális tudományos reputáció (12,5%), a regionális kutatási reputáció (12,5%), publikációk (10%), könyvek (2,5%), konferenciák (2,5%), normalizált citációs impakt (10%), teljes citáció (7,5%), azon közlemények száma, amelyek a legtöbbet citált 10%-ban vannak (12,5%), azon közlemények százaléka, amelyek a legtöbbet citált 10%-ban vannak, nemzetközi kollaborációk (5%), a saját szakterületükön az 1%-on belüli legtöbbet citált közlemények száma (5%), a legtöbbet citált (1%-ban belüli) közlemények között a teljes publikációk százaléka (5%). Ez egy igen bonyolult értékelő rendszer. Magas színvonalú kutatómunkát kell végezni, minél nagyobb számú kiváló publikációval, amely majd kiemelkedő hivatkozást kap a nemzetközi tudományos közösségtől. Ezzel tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy a Szegedi Tudományegyetem minél előkelőbb helyet foglaljon el a világ egyetemei között.

 

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.