Ma van a szellemi tulajdon világnapja. Hogyan válik az SZTE szellemi alkotásaiból, felfedezéseiből egész társadalmunkra nézve hasznos érték, és ezeknek ki a tulajdonosa? Ezt a kérdést az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóságának segítségével jártuk körül.
- Hány darab szellemi tulajdonnal rendelkezik jelenleg a Szegedi Tudományegyetem?
- Az SZTE szellemitulajdon-portfólióját jelenleg 35 szabadalom, illetve szabadalmi bejelentés, 2 használatiminta-oltalom, 7 védjegy - melyből 4 tanúsító védjegy – alkotja. Ezek mellett további 43 know-how gazdagítja a portfóliót – tudtuk meg Dr. Madarász Dánieltől, a SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság technológiai menedzserétől.
- Hol érhetőek el az említett szabadalmak, védjegyek?
- Az iparjogvédelmi bejelentések nyilvánosan elérhetők a szabadalmi hivatalok adatbázisaiban, legtöbbjük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának weboldalán, de van a portfóliónkban olyan szabadalmi bejelentés is, amely csak a Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO) adatbázisában érhető el. Természetesen ez csak a már közzétett bejelentésekre és szabadalmakra vonatkozik, a legfrissebb bejelentések még titkosak.
- Szent-Györgyi Albert felfedezései - különös tekintettel a C-vitaminra - kinek a szellemi tulajdonát képezik?
- A szabadalmi bejelentést Szent-Györgyi 1941. június 13-án saját nevében nyújtotta be „Eljárás jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállítására” címmel. Ez a nap lett a Magyar Feltalálók napja. A jogtulajdonos is maga Szent-Györgyi volt. A szabadalmi oltalom 20 évig biztosít monopol jogot a találmány hasznosítására, így tekintettel arra, hogy az oltalom már lejárt, így a szabadalomban leírtak már szabadon hasznosíthatók bárki számára. A feltaláló személyhez fűződő jogai azonban elválaszthatatlanok a feltalálótól. Anyagi haszna ebből a konkrét szabadalomból a Szegedi Tudományegyetemnek nincsen, de Szent-Györgyi öröksége felbecsülhetetlen érték.
-Mi a teendője az új szellemi alkotásokkal kapcsolatban a Szegedi Tudományegyetemnek?
- A Szegedi Tudományegyetemen 2004 óta működik a szellemitulajdon-portfólió kezelésével foglalkozó szervezeti egység. A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóságra beérkező szellemi alkotásokat az Igazgatóság munkatársai megvizsgálják iparjogvédelmi és piaci hasznosíthatóság szempontjából is. Ha úgy ítéljük meg, hogy az Egyetem foglalkoztatásában álló kutatók által az Igazgatósághoz benyújtott szellemi alkotás jellegénél fogva kielégíti a szabadalmaztathatóság vagy más iparjogvédelmi forma követelményeit, esetleg üzleti titokként, know-how-ként értékesíthető és piackutatásunk alapján hasznosítható, akkor a szellemi alkotást az Egyetem Innovációs Bizottsága elé terjesztjük. A Bizottság dönt arról, hogy az egyetem igényt formál-e a szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jogok jogutódlással történő megszerzésére. Amennyiben igen, akkor megkezdjük a hasznosítási és iparjogvédelmi stratégia kialakítását. Továbbá megtesszük a szükséges lépéseket, intézkedéseket a hasznosító partner felkeresésében, vagy akár pályázati források, kockázati tőke bevonása érdekében, és természetesen biztosítjuk a jogi hátteret. Feladataink közé tartozik az SZTE teljes szellemitulajdon portfóliójának fenntartása, gyarapítása továbbá az ipari kapcsolatok kezelése is.
- Az egyetem infrastruktúrájával létrehozott szellemi alkotások, találmányok, szabadalmak mennyiben lesznek az SZTE felfedezései?
- Ez a kérdés törvényileg és kisebb-nagyobb eltérésekkel, de szinte az egész világon egységesen szabályozott. Az SZTE által foglalkoztatott kutatók munkaköri kötelességükből eredő szellemi alkotásainak - ha az szabadalmaztatható, akkor találmányainak-tulajdonjoga az egyetemet illeti , amennyiben arra igényt tart, tehát mondhatjuk, hogy az egyetem találmányai, szabadalmai. Természetesen a feltaláló személyhez fűződő jogai ettől megmaradnak, tehát attól, hogy a szabadalom az SZTE tulajdona, a feltaláló, az egyetemi kutató marad. A találmányok hasznosításából befolyó bevételből természetesen a feltalálók, alkotók is részesülnek.
SZTEinfo – Lévai Ferenc
