Az EU szomszédságpolitikája is terítékre került az SZTE ÁJTK konferenciáján

– Szegeden, ha az Európai Unió szomszédságpolitikáját említjük, általában a Nyugat-Balkán jut eszünkbe, ugyanakkor ez közel sem fedi a valóságot – jelentette ki Dr. Szalai Anikó. Az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetet vezető egyetemi docens „Európai Unió szomszédságpolitikájának aktuális kihívásai” című könferemcia megnyitóján emlékeztetett: az EU szomszédságpolitikája kiterjed a keleti és déli régiókra, illetve a posztszovjet térségre is. Így az európai szomszédságpolitikában (ESZP) érintett országok elsősorban Algéria, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Moldova, Örményország, Palesztina, Szíria, Tunézia és Ukrajna, célja pedig elsősorban a gazdasági integráció és a kölcsönös együttműködés fejlesztése.

Kerekasztal-beszélgetés az európai integrációról

Az „Európai Unió szomszédságpolitikájának aktuális kihívásai” címmel szervezett online konferenciát és kerekasztal-beszélgetést a Europe Direct Szeged, az Európai Közjogi Szervezet és az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális tanulmányok Intézete. A rendezvény az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat keretében valósult meg 2021. április 23-án. A konferencia fókuszában az Európai Unió szomszédságpolitikájának aktuális kihívásai álltak.

2021. április 19-én indult az a konferenciasorozat Európa jövőjéről, amelynek célja, hogy az Európai Unió polgárai minél szélesebb körben részt vehessenek egy olyan közös gondolkodásban – és eközben természetesen vitában –, amelynek célja, hogy az európai integráció fejlődésének irányvonaláról, vagyis Európa jövőjéről megalapozott képet alkothassunk. A Europe Direct Szeged szervezésében és az Európai Közjogi Szervezet, illetve az SZTE ÁJTK NRTI közreműködésével szervezett konferencia és kerekasztal-beszélgetés ennek a programsorozatnak volt az egyik első állomása.

A konferencia előadói személyesen vettek részt a rendezvényen, a járványvédelmi intézkedésekre tekintettel azonban az érdeklődők online tudtak csatlakozni a közös eszmecseréhez a Europe Direct Szeged Facebook oldalán keresztül.

Az EU nem tanára déli szomszédainak

A kerekasztal-beszélgetésen megjelent Prof. Dr. Trócsányi László európai parlamenti képviselő, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára; Prof. Dr. Nagyné Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára; Dr. Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa; Prof. Dr. J. Nagy László, a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történeti Intézet professzor emeritusa; Pritz Helga, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője; illetve Dr. Kruzslicz Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa, a Frankofón Egyetemi Központ igazgatója. A konferencia moderátori szerepkörét Dr. Szalai Anikó, egyetemi docens, az SZTE ÁJTK NRTI intézetvezetője vállalta.

Trócsányi László előadásában kiemelte: mikor az Európai Unió szomszédságpolitikáját vizsgáljuk, két fő szakaszt kell elkülönítenünk 1957 és 1990 között, illetve 1990-től napjainkig. A professzor bemutatta a szomszédságpolitika prioritásainak, illetve összetételének alakulását a két szakaszban, kitérve arra, hogy az Európi Uniónak elemi érdeke, hogy a keleti és déli régióban azonos intenzitással legyen jelen és folyamatosan megfelelő válaszokat adjon felmerülő társadalmi és gazdasági problémákra. Többek között ez az oka annak, hogy az EU-n belül a szomszédságpolitika folyamatos revízió alatt áll, folyamatosan új prioritásokat kell megvitatni és sok esetben eltérő érdekeket kell egyeztetni. Figyelembe kell venni déli szomszédaink azon igényét, hogy az EU, mint partnerre, egyenlő félként tekintsen rájuk. A professzor kiemelte: az Európai Unió nem foglalhatja el a tanár szerepét a déli szomszédság államaival szemben. Felnőttként kell tekintenie ezekre az államokra, hiszen csak így érhető el, hogy Európára hosszú távon is meghatározó szereplőként tekintsenek a régióban.

Prof. Dr. Trócsányi László

A közel-keleti térségre koncentrált Nagyné Rózsa Erzsébet. Előadása legelején leszögezte, hogy el kell különítenünk egymástól a déli partnerségen belül a Mediterráneum és a közel-keleti régió államait. Bemutatta a déli partnerség intézményrendszerének fejlődését. Kitért – többek között – az Euro-Mediterrán Partnerségre, illetve az Európai Unió szomszédságpolitikájában nagy szerepet játszó bilaterális és multilaterális stratégiákra.

A felmerülő és megoldandó problémák között az egyik legjelentősebb tényező a migráció kérdése. A professzor azonban emlékeztetett, hogy az arab országok nem feltétlen kibocsátók a migrációban. Ők maguk is sokszor csak tranzit országok, így a problémákat azokban a régiókban, azokban az államokban kell megoldani, ahol a migrációt előidéző tényezők – például polgárháborúk – jelentkeznek. Ennek során pedig kiemelt jelentőséget kap, hogy az egyes nagy régiók ne csak az Európai Unióval, de egymással is együtt tudjanak működni, ennek elősegítésében pedig az EU-nak közvetítő, mediátori szerepet kell betöltenie. A professzor megjegyezte: az EU legfőbb célja, hogy együttműködő régiókat, békés, virágzó térségeket hozzon létre, hiszen ahol béke van, onnan kevésbé indulnak útnak az emberek.

A demokratizációnak kizárólag egyetlen, európai útja létezik?

Az afrikai Száhel övezetre és a régió sajátosságaira, illetve az azokból következő problémákra koncentrált előadásában Marsai Viktor. Kiemelte: a migráció sok esetben már csak tünet. A probléma ebben a régióban a dzsihadista szerveződések kialakulása, illetve dzsihadista szervezetek aktív jelenléte. Ennek a Száhel övezet strukturális összetétele kedvező környezetet biztosít. Ez a térség hosszútávú válságát vetíti előre. A Száhel övezet elemzésekor – az előadó szerint – trendeket kell azonosítanunk. Ilyen trend a demográfia, hiszen a Száhel övezetben tapasztalható a világ legdinamikusabb népességnövekedése. A térség államainak sérülékenysége is kiemelendő szempont, mert a dzsihadista szervezetek számos esetben erősebbek az államoknál, olyannyira, hogy akár közszolgáltatásokat is nyújtanak. A klímaváltozás ugyancsak jelentős tényező, mert a földműveléssel foglalkozó népességet arra kényszeríti, hogy más megélhetési formákat keressenek, vagy elvándoroljanak.

A sport és a kultúra szerepét hangsúlyozta a szomszédságpolitika területén J. Nagy László. A professzor előadásában kiemelte: ezek először talán jelentéktelen kérdéseknek tűnhetnek, azonban ha megértjük egymás történelmét, egymás kultúráját, akkor megérthetjük egymás motivációit is, hiszen a történelmi traumák befolyással vannak az aktuálpolitikai döntésekre. A sport pedig egy közvetítő közeg lehet, egészséges verseny, vetélkedés, amely képes közelebb hozni egymáshoz az eltérő kultúrájú és eltérő motiváció által mozgatott szereplőket. Megjegyezte: nem feltétlenül helyes gondolat, ha az európai kultúrát megpróbáljuk ráerőltetni déli szomszédainkra. Példaként említette az emberi jogok általunk vallott tiszteletét, illetve a jogállamiságról kialakított nézeteinket. Hangsúlyozta: az európai értékek az európai történelmen alapulnak. A professzor kiemelte a kérdést: vajon a demokratizációnak kizárólag egyetlen, európai útja létezik?

Pritz Helga

Csökken a bizalom az EU iránt

A déli szomszédságpolitika Európa jövőjében betöltött szerepét vizsgálta Pritz Helga. Álláspontja szerint az Európai Unió mögöttes víziója a béke, a biztonság és jólét térségének kiterjesztése a déli szomszédokra. Ugyanakkor megjegyezte: az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósításában nem tart ott, ahol azt 25 évvel ezelőtt szerette volna. Az észak-afrikai közvélemény alapján a térségben az EU-ba vetett bizalom koránt sem olyan erős, mint azt az Unió szerette volna korábban, a térségben élő fiatalok számára nem sikerült olyan társadalmi modellt bemutatni, amely vonzó perspektívát jelenthetne számukra.

Az előadó ismertette az Európai Unió tagállamainak stratégiáját és motivációit a déli szomszédság területén – kitérve az esetleges feszültségekre, illetve akadályokra -, illetve kitért a régióban uralkodó versenyre: az Európai Unió csak egy a globális gazdasági szereplők közül, akik jelen vannak mind a gazdasági, mind a politikai színtereken.

Gyakorlati oldaláról közelítette meg a szomszédságpolitikát záróelőadásában Kruzslicz Péter. A felmerült és az előadók által is említett – többek között kulturális – kérdésekre fókuszálva ismertette az SZTE Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének kapcsolatát az Afrikából érkező hallgatókkal. Fölvázolta azokat a lehetőségeket, amelyek a felsőoktatáson keresztül hozhatják közelebb az Európai Uniót a déli szomszédságot jelentő országokhoz, illetve a déli szomszédság országait az Európai Unió tagállamaihoz.

A résztvevők előadásait intenzív vita követte, amelynek az online bekapcsolódó hallgatóság is aktív részese lehetett. Trócsányi László többek között feltette a kérdést, hogy vajon meg tudjuk-e pontosan határozni, hogy mit jelent az európai életmód? Vajon ugyanazt jelenti-e ez egy északi tagállamban, mint egy keleti tagállamban? Illetve a professzor megjegyezte, hogy a demokratizációnak, mint célkitűzésnek kizárólag természetes folyamatok útján kell megtörténnie, semmiképpen sem erőszakos eszközökkel.

A hallgatóság kérdései alapján a vita az Európai Unióba vetett bizalom növelésének lehetőségével, a közös katonai fellépés szükségességének lehetőségével, illetve az Európai Unión belüli identitás-vitákkal folytatódott. Az „Európai Unió szomszédságpolitikájának aktuális kihívásai” című kerekasztal-beszélgetés utólag megtekinthető a Europe Direct Szeged Facebook oldalán az alábbi linken.

SZTEinfo – Tribl Norbert

Fotók: EU Direct Szeged