SZTE Info

veto_nyito

Vető Miklós emlékére

A napokban, nem sokkal a 2019-2020-as év fordulója után elhunyt Vető Miklós, a hazai és a nemzetközi filozófiai tudományos élet egyik legkiemelkedőbb, Franciaországban alkotó képviselője, akinek művei – a francián kívül – angol, német, olasz, japán és természetesen magyar nyelven jelentek meg. Kutatási területe a német idealizmus, elsősorban Schelling, a keresztény filozófia és metafizika, különös tekintettel a Gonosz problémájára. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Magyarországon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Egyetem díszdoktora. A műveket és címeket hosszan lehetne még sorolni, de inkább a személyes emlékeket idézem fel.  Mert nem tudok személytelenül beszélni róla. Főként most, hogy elment.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Vető Miklós 2019 november végén betegsége miatt már nem tudta átvenni a Magyar Filozófiai Társaság életműdíját. Tudtuk, hogy beteg, de mindenki reménykedett a csodában. Miklós teljes életet élt. 1954-ben joghallgatóként Szegeden kezdte el egyetemi tanulmányait. Mindig büszke volt arra, hogy 1956-ban alapító tagja volt a Szegeden megalakult MEFESZ-nek (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége), és aktívan részt vett a forradalomban. Alakja megtalálható a MEFESZ-nek emelt emlékművön az SZTE BTK épületének sétányán. A forradalomban való aktív részvétele miatt 1957-ben, a letartóztatástól tartva, külföldre volt kénytelen menekülni, és tudományos pályafutása évtizedeken át csak külföldön tudott kibontakozni. 1983-ban tért vissza először Szegedre, magam a 80-as évek végén találkoztam először vele. Talán 1986-ban. A kezdetektől fogva lenyűgöző volt emberi tartása és a filozófia iránti mély elkötelezettsége.


Már első találkozásunk során sokat beszéltünk Schellingről is, akivel magas szinten foglalkozott, többek között ő volt a Georgii féle kézirat megjelentetője, és annak a kétkötetes meghatározó munkának a szerzője, amely „De Kant à Schelling” címen 1998-ban jelent meg, majd „Von Kant zu Schelling” cím alatt később a Walter de Gruyter is kiadta. Találkozhattunk vele Szegeden, Budapesten, Párizsban – a téma mindig a filozófia volt. Nagyon sokat tett a magyar filozófiai életért. Nem csupán nekem segített teljesen önzetlenül, de ugyanezt a segítséget megkapta Tengelyi László, Boros Gábor, vagy a fiatalabbak közül Pavlovits Tamás, Losoncz Márk, Schuller András – és a felsorolás korántsem teljes. Ő hívta fel a figyelmemet Schelling berlini előadásaira, így áttételesen neki köszönhetem a Kierkegaard-ral való kapcsolat feltárását, amelyről szóló téziseim először németül jelentek meg 1992-ben, de még a 2000-es évek elején sem találtak elfogadásra. Manapság viszont mind az angol, mind a dán és német szakirodalom ezt a kapcsolatot már evidenciaként kezeli.


Vető Miklós nem csupán kiváló tudós, hanem kiváló tanár is volt. Ezt több alkalommal többünknek volt szerencséje megtapasztalni. Legutóbbi szegedi előadásakor egy hallgató azt a kérdést tette fel, hogy miért foglalkozik a filozófiával. Miklós a következőket mondta: „mert ennél nincs semmi, ami érdekesebb lenne”. Nem tudta elképzelni, hogy ne filozófiával foglalkozzon.


Vető Miklós kiemelkedő személy volt. Tudósként és emberként egyaránt. Halála pótolhatatlan veszteség mind a magyar, mind a nemzetközi filozófiai élet számára. Nyugodjon békében.


Prof. Dr. Gyenge Zoltán, Dékán, SZTE BTK

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Az SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet (KÖVI) szervezésében
    Program:
    9.15 Érkezés, regisztráció
    9.30 Köszöntőt mond: Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese
    9.35 dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatainak használhatósága a köznevelési rendszer fejlesztésében, a rendszer jövője
    10.15 Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer hatása az intézményi fejlesztésre, szervezetre, pedagógiai folyamatokra
    10.50 kávészünet
    11.15 Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma): Szakértőként az iskola élén
    11.30 Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója: A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértők szerepviselkedése, a személyiségfejlődés mélyítésének lehetséges irányai
    12.15 dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója: A KÖVI hozzájárulása a tanfelügyeleti és pedagógusminősítő szakemberek fejlődéséhez
    12.30 Kérdések-válaszok, kötetlen tapasztalatcsere, kedvezményes beiratkozási lehetőség az SZTE KÖVI szakvizsgás képzésére
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
  • január 24.
    10:00 - 13:00