Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az idén megrendezett Kutatók Éjszakájának egyik programja az SZTE Állam-és Jogtudományi Kar MKTB Képzések Intézete által szervezett Míg a halál el nem választ… avagy mi történik az online adatokkal a halál után című beszélgetés volt. A közösségi oldalakon egyre több az úgynevezett „szellem profil”. Vajon mi történik a közösségi oldalakra feltöltött adatokkal halálunk után? Hogyan rendelkezhetünk a profilunkról halálunk esetén? Ehhez hasonló kérdésekre kaphattunk választ az online térbe költözött előadáson.
Az előadást Dr. Lukács Adrienn tartotta, aki a Szegedi Állam-és Jogtudományi Karon tanít munkajogot és adatvédelmet. A beszélgetés elején feltette a kérdést: vajon egy jogász mit kutathat? Elhíresült felvetés, hogy a jogászoknak már megvan a törvénykönyv, azon nincs mit módosítani. Az előadó azonban azt kutatja, hogy a felmerülő jogszabályok mennyire alkalmazhatóak újonnan felmerült körülményeknél. A közösségi oldalak megjelenése is egy ilyen új körülmény az adatvédelem terén. Az előadás legfőbb kérdése az volt, hogy mi történik a halál után az internetes adatokkal? Az emberek rendelkeznek a haláluk előtt sok dologról, például a vagyoni öröklésről, a hátrahagyott családtagok jólétéről, de az online személyes adatokra nem gondolnak.
A beszélgetés interaktív volt, az előadó a hallgatóságot is belevonta az előadásba. Szó esett a GDPR-ról, amiről körülbelül a hallgatók fele tudta, hogy ez az általános adatvédelmi rendelet. Dr. Lukács Adrienn szerint a probléma az, hogy ez csak az élőkre vonatkozik, a halottakra nem. Két külföldi példát említ, amikor az elhunyt személy családtagjai a közösségi oldalak üzemeltetőihez fordult, hogy hozzáférjenek a halott személy fiókjához, miközben az elhunyt nem biztos, hogy ezt engedte volna, még a hozzá közel állóknak sem.
A GDPR felhatalmazása alapján ma már az Európai Unió tagállamai szabályozhatják az elhunytakra vonatkozó személyes adatok kezelését. Lukács Adrienn a Facebook közösségi oldalra tért ki, hiszen ez a legnépszerűbb ilyen oldal. A Facebookon egyre csak gyűlnek a „szellem profilok”, ami így az oldalnak is probléma, ezért ennek megoldására két lehetőséget ajánl fel. A halál után felmerülő teendőkről rendelkező személy választhatja profilja törlését, vagy megbízhat egy hagyatéki kapcsolattartót, aki emlékoldalt üzemeltet. Így nem futhatunk bele olyan kellemetlen helyzetekbe, hogy az oldal egy elhunyt személyt ajánl ismerősnek, vagy épp a szülinapjáról küld értesítést.
Dr. Lukács Adrienn előadása végén is hangsúlyozta, hogy adatvédelmi szempontból fontos ez a rendelkezés. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mi lesz az adatainkkal halálunk után, amikor már a törvény nem védi azokat, és sokkal könnyebben feltörhetik a fiókunkat és visszaélhetnek az adatainkkal.
SZTEinfo - Kulcsár Melinda
