SZTE Info

Modern levegőfertőtlenítő berendezéseket helyeztek el az SZTE klinikáin

Az országban elsők között helyeztek el, egyenként közel egymillió forint értékű levegőfertőtlenítő készülékeket a Szegedi Tudományegyetem betegellátó egységeiben, legnagyobb számban – az egészségügyi dolgozók egészségének védelme érdekében – a Járványügyi Ellátó Központban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ az EFOP-1.8.21-18-2019-00001 kódszámú, „Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a Szegedi Tudományegyetem fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményeiben” elnevezésű EU-pályázat jóvoltából az országban az elsők között jutott kilenc darab, egyenként közel egymillió forint értékű levegőfertőtlenítő berendezéshez.

 

Fráterné dr. Nagy Kamilla, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztályának higiénikus főorvosa kiemelte, hogy ezek a légtechnikai berendezések az UV fény régóta ismert csíraölő tulajdonságait használják ki. Egy technológiai fejlesztés eredményeként már olyan hullámhossz tartományban „dolgoznak”, hogy folyamatos emberi jelenlét mellett is alkalmazhatók, mert nincs károsanyag-kibocsátásuk. (A régebb óta ismert Germicid lámpákat fertőtlenítésre – az emberi egészségvédelem céljából – csak kiürített kórtermekben, lezárt műtőkben lehetett bekapcsolni.) A modern UV levegőfertőtlenítő eszköz ózonkibocsátása a minimálisan megengedett szint alatt van, tökéletesen biztonságos. A készülékek fertőtlenítésre a 253,7 nm hullámhosszú UV-C sugarakat használják, ami elpusztítja az élő mikroorganizmusokat, azok maganyagának károsítása révén.

 

levegotisztito_berendezes


­– A készülékeket még a koronavírus járványhelyzet előtt pályázta meg az egyetem, és az egyéb a kórházi betegek között levegő útján is gyakran terjedő kórokozók, például a multirezisztens MRSA okozta fertőzések elleni védekezést terveztük támogatni a beszerzéssel – fogalmazott Fráterné dr. Nagy Kamilla.

A jelenlegi járványügyi helyzetet figyelembe véve, most a levegőt folyamatosan fertőtlenítő mobil berendezések többségét a Járványügyi Ellátó Központban az egészségügyi dolgozóknak fenntartott pihenő és étkező helyiségekben helyezték el, ahol a levetett védőfelszerelésekről a levegőbe juthatnak a kórokozók, illetve az arcmaszkok levételével is megnőhet a fertőződés veszélye, ezért itt is kiemelten fontos az orvosok és ápolók egészségének megőrzése érdekében a levegőfertőtlenítés. Emellett a nagy betegforgalmú Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályra (SBO) és a fertőzésekre fokozottan fogékony súlyos állapotú betegeket ellátó Intenzív Osztályra is került az új eszközökből.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.