Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE Gazdaságtudományi Karán rendezték meg a Kutatók Éjszakáján, szeptember 27-én a Színes, hangtalan világ című előadást. Megtudtuk, hogyan működik az oktatás egy olyan iskolában, ahová hallássérültek járnak, és hogy a GTK hogyan és miért működik együtt ezzel a közösséggel.
Dr. Gébert Judit, az SZTE Gazdaságtudományi Karának adjunktusa előadásában arról számolt be, hogy a Klúg Péter Iskolával együttműködve úgynevezett részvételi akciókutatást folytatnak. Hozzátette: van egy általános vélemény a kutatókról, mely szerint azok csupán feltárják a nagy igazságokat, de cselekedni már nem szándékoznak. A részvételi akciókutatás lényege pedig pont az, hogy a kutatók, akik ezt a módszert alkalmazzák, együttműködnek a kutatni kívánt közösséggel, akciókat szerveznek, megoldásokra törekednek. A kutatás témája pedig ez esetben az esélyegyenlőség.
Ma már sokféle eszköz és megoldási javaslat létezik arra vonatkozóan, hogyan könnyítsék meg a hallásérültek helyzetét, mégis számtalan olyan probléma jelenik meg a hétköznapi életükben, amire nem is számítunk – hívta fel a figyelmet Dr. Gébert Judit. Erre példa a hallókészülék: „ha egy hallássérült gyermek küzdősportolni szeretne, akkor van-e rá lehetősége? Ha a fülén marad a készülék, meg van az esélye, hogy megsérül, leesik, de ha leveszi, akkor mennyire hallja/érti meg az utasításokat?” Ennél azonban sokkal általánosabb az a probléma, hogy miután kiderül a diagnózis, a szülők magukra maradnak, nincs elég információjuk a teendőkkel kapcsolatban. A fejlesztő foglalkozásokhoz való hozzáférés sem „valódi”: egyrészt drága, másrészt munka mellett a szülőknek nincs ideje foglalkozásokra vinni a gyermeket. Felmerül az a kérdés is, hogy végső soron az lesz a jobb a gyermeknek, ha „normál” iskolába jár, vagy ha szegregált közösségben, egyfajta „védőburokban” tölti az éveit.
Hogyan is működik ez a védőburok? Kis Antal, a Klúg Péter Iskola tanára tájékoztatott arról, hogy miben különböznek egy hagyományos iskolától. Az intézmény óvodát, általános iskolát, szakiskolát és kollégiumot is magába foglal. Tehát – amennyiben van rá igény – a gyermek már kiskorától kezdve ugyanabban a közösségben szocializálódhat egészen felnőtt koráig. Az iskola lényegében a „második család”. Azonban ennek is megvan az oka. Fontos, hogy minél korábban elkezdjenek a kicsikkel foglalkozni, mert mint kiderült, egy hallássérült óvodás például nem tud mit kezdeni a spontán beszéddel. Ami pedig a legfontosabb, hogy a tapasztalat, a tudás és az eszköz ebben az intézményben egy helyre koncentrált. Fontos különbség továbbá, hogy kisebb, 5-13 fős csoportokkal működnek.
Az iskolai közösség életét Adányi Attiláné nevelőtanár mutatta be képekben. Megtudtuk, hogy sok szabadidős tevékenységet szerveznek a gólyaavatón át az egészségnapon keresztül a kézműves foglalkozásokig. Ezek a programok hatékony közösségformáló események, elősegítik a jó kapcsolatok kialakulását.
A GTK és a Klúg Péter Iskola együttműködésének lényege az, hogy jobban megismertessék az emberekkel a hallássérültek közösségét és iskolájukat az esélyegyenlőség jegyében. Ezeket olyan különböző akciókkal próbálják elérni, mint a mentálhigiénés program az iskolában, önkéntesség szervezése, marketingstratégia kialakítása az iskola népszerűsítése érdekében, valamint céges kapcsolatok kialakítása szakmai gyakorlati helyek biztosításához.
SZTEinfo - Szöveg és fotó: Császár Dorina
Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:
Kutatók Éjszakája: Van-e hangja az időjárásnak?
Laboratóriumi patkányok a Kutatók Éjszakáján
Fogyasztóvédelmi kisokos a Kutatók éjszakáján az SZTE Állam- és Jogtudományi Karon
A változás mint krízishelyzet – Kutatók Éjszakája az ETSZK-n
Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében
Minden, amit a daganatkezelésről tudni kell – Kutatók éjszakája az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon
Kutatók Éjszakája: Kik laknak az élelmiszereinkben?
Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket
Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?
Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva
Kutatók Éjszakája: Milyen a valóságban az igazságügyi orvosszakértők munkája?
