SZTE Info
IMG_5691

A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését célozza az SZTE nemzetközi projektje

Szakmai együttműködését erősítette meg 2019. november 4-én a Szegedi Tudományegyetem, a párizsi École Politechnique egyetem és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy (TAE) vállalat. A nemzetközi konzorcium a nukleáris hulladékok kezelésében megoldást jelentő, lézeres úton előállított neutronokon alapuló, sóolvadékos transzmutátor létrehozásán dolgozik.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A nukleáris hulladék könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetem vezetésével a párizsi École Politechnique egyetem és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy vállalat munkatársai. A magyar kormány által támogatott nemzetközi projekt infrastrukturális hátterét az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont biztosítja.


– A nukleáris hulladék kezelésében speciális kihívást jelent a hosszú élettartamú komponensek tárolása, hiszen nem igen fogadja el a társadalom, hogy 100 ezer, sőt több millió évig garantálható lenne a sugárzó anyag helyben tartása. Ez azt jelenti, hogy a néhány 100 évnél rövidebb felezési idejű anyagok tárolása megoldottnak tekinthető, a problémát az ennél jóval hosszabb felezési idejű anyagok jelentik – fogalmazott Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem prorektora. A lézerfizikus hozzátette, a problémára a megoldást az úgynevezett „partícionálás és transzmutáció” jelenti. A partícionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. A transzmutáció voltaképpen az alkímia modern és működő változata, melynek során az anyagot például neutron besugárzásnak teszik ki, aminek hatására olyan más maggá vagy magokká alakul, amelyek stabilak, vagy gyorsan lebomlanak.


IMG_5633


A transzmutáció ötlete nem új, az már évtizedek óta ismert, hogy ezzel az eljárással a radioaktív hulladék kezelése lényegesen könnyebbé válik. A transzmutációs eljárások elterjedését két gyakorlati probléma gátolta. Egyrészt a jelenlegi eljárásokkal a transzmutációs folyamat nem, vagy csak igen korlátozott mértékben nyomon követhető. A másik probléma, hogy a transzmutációs folyamat beindításához és fenntartásához szükséges neutronok előállítása eddig nukleáris reaktorokban, vagy ion gyorsítók segítségével történhetett, ami mind költség, mind méret, és egyéb biztonsági kockázatok tekintetében nem jelent reális megoldást. Az izotópok szétválasztásán túl az egyik kulcskérdés tehát az, hogy lehet-e olyan neutron forrást kifejleszteni, amely egyszerűen kezelhető, és az ára is jóval alacsonyabb, mint a reaktoroké vagy gyorsítóké.


Az utóbbi néhány évben a lézeres részecske gyorsításban bekövetkezett jelentős fejlődésre támaszkodva Gérard Mourou, a párizsi École Politechnique egyetem professzora, a 2018. évi fizikai Nobel-díj nyertese és Toshiki Tajima a TAE vállalat tudományos igazgatója egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely mindkét problémát kezelni tudja. Egyrészt a transzmutáció folyékony halmazállapotú, átlátszó sóolvadékban történik, amely lehetővé teszi a magreakciók folyamatos ellenőrzését és biztos kontrollját. Másrészt a transzmutáció beindításához szükséges neutronok előállítását lézeres gyorsításon alapulva kívánja megoldani. Az elvégzett számítógépes szimulációk szerint a kellő számú és energiájú neutronok jó hatásfokú előállításához időben igen rövid lézerimpulzusok szükségesek. A demonstrációs kísérletek sikeres megvalósítására ezért a legnagyobb esélyt jelenleg a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban található lézerrendszerek adják.


Transzmutacios_WS_2019_11_04_BA
A rendezvényen készült képek itt megtekinthetőek.


Az elmúlt másfél évben három konferenciát rendeztek abból a célból, hogy – a nemzetközi tudományos közösség bevonásával továbbá számítva az ipar érdeklődésére is – kialakítsák a sóolvadékos transzmutátor vázlatos koncepcióját. A negyedik konferenciának a Szegedi Tudományegyetem adott otthont 2019. november 4-én. A tanácskozáson a tudományos pillérek szerint tagolva az eltelt időszakban végzett tudományos előrehaladást mutatták be, beleértve a közeljövőben tervezett első kísérletek előkészületi munkáit is.


Tudománytörténeti jelentőségűnek nevezte a projektet Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A workshop megnyitóján emlékeztetett, idén áprilisban írta alá az SZTE, az École Politechnique egyetem és a TAE vállalat azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amely biztosítja a kereteket ahhoz, hogy a három intézmény – további együttműködő partnereket is bevonva – a projektet sikeresen megvalósítsa. Kiemelte, a projekt szakmai kiválóságát fémjelzi a Nobel-díjas Gérard Mourou és a világhírű tudós, Toshiki Tajima részvétele is.


IMG_5591


A rendezvényen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta, a magyar energetikai politika egyik fő kihívása, hogy 2030-ra az országban az elektromos energia 90 százalékát szén-dioxid-kibocsátás nélkül állítsák elő. Ezt a célt nukleáris energia nélkül nem lehet teljesíteni. Kiemelte, a paksi blokk garantálja Magyarország ellátását, de az erőmű biztonságos és stabil működése mellett, legalább olyan fontos a keletkező hulladék kezelése is. Erre lehet megoldás a lézeres úton előállított neutronokon alapuló transzmutátor. A hosszú felezési idejű nukleáris hulladékot stabil vagy gyorsan lebomló magokká alakító lézeres neutron forrás kifejlesztését a Magyarország Kormánya, mint nemzeti kutatási programot három évre, összesen 3,6 milliárd forinttal támogatja. A miniszter kiemelte, a projekt infrastrukturális hátterét biztosító ELI-ALPS szegedi lézeres kutatóközpont kialakítása a befejező fázisához közeledik, hamarosan elkezdődik a felhasználói jellegű működés. Fenntartóként a kormány támogatja azt a javaslatot, hogy Szabó Gábor akadémikus, az SZTE prorektora legyen a szegedi lézerközpont, az ELI-ALPS új vezetője, az erről szóló döntés a tudományos közösség egyetértésével születhet meg – tette hozzá.


Sajtotajekoztato_honlapra
Képgaléria a sajtótájékoztatóról


Allen Weeks, a magyarországi, a csehországi és romániai kutatóközpontok munkájának összehangolásáért felelős ELI Delivery Consortium vezérigazgatója személyesen is figyelemmel kíséri a transzmutációs projektet. Mint elmondta, a nukleáris hulladék megfelelő kezelése az egész emberiség számára kiemelten fontos, a nemzetközi összefogásban megvalósuló projekt pedig nemcsak Szegedet és az ELI-t, hanem Magyarországot is elhelyezi a tudományos világtérképen. A szakember szintén támogatta Szabó Gábor professzor kinevezését az ELI-ALPS élére. Mint mondta, a lézerfizikus egészen a kezdetétől részt vett a központ koncepciójának kidolgozásában, majd létrehozásában.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna


Korábban írtuk:

SZTE vezette projekt jelentheti a megoldást a nukleáris hulladékok kezelésére

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *