Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Kitüntetett hely és létmód a polisz. Egy politikai, vallási, kulturális, gazdasági és erkölcsi közösség együttélésnek tere, s mint ilyen lett a főszereplője a Lábjegyzetek Platónhoz könyvsorozat 17. kötetének. A poliszról a szerkesztőt, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Filozófia Tanszékén oktató Laczkó Sándort kérdeztük.
„…A Lábjegyzetek Platónhoz: A polisz című tanulmánykötet előzménye és egyben apropója az azonos címen a Magyar Filozófiai Társaság és az SZTE BTK Filozófia Tanszéke szervezésében Szegeden 2018. május 18-19-én megrendezett konferencia. Ám könyvünk jóval több, mint a konferencia előadásainak betűhív közlése. Sokkal inkább önálló tanulmánykötet, mert az ott elhangzott előadások jobbára vázlatos szövegei bővített terjedelemben és részletesebben kidolgozott formában látnak most napvilágot. Sőt kötetünk olyan tanulmányokat is tartalmaz, amelyek felkérésünkre utólag születtek és előadás formájában nem hangzottak el a konferencián…” – írja az Előszóban a szerkesztő, Laczkó Sándor.
– Olyan fogalmakat és problémákat „lábjegyzetelünk”, azaz vizsgálunk, amelyeknek az antikvitásban, pontosabban Platónnál is megvolt a maguk előzménye, ugyanakkor mai relevenciájuk is egyértelmű – összegezte a 17 éves múltra visszatekintő könyvsorozat lényegét Laczkó Sándor. A Lábjegyzetek Platónhoz című könyv- és konferenciasorozat elsősorban az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Filozófia Tanszékéhez, illetve a Magyar Filozófiai Társasághoz kötődik, ugyanakkor bevonja a közös vizsgálódásokba a hazai és határokon túli magyar filozófiai élet fontos műhelyeit és gondolkodóit Kolozsvártól Pozsonyig, Újvidéktől Budapestig, Pécstől Debrecenig.
Rendhagyónak, vagy ha úgy tetszik innovatívnak számított A polisz kötet bemutatója. Ugyanis a tanulmánykötetről – 2019. június 13-án – a szerkesztővel, Laczkó Sándorral az SZTE BTK filozófia és média szakjain tanuló hallgatók – Albert Csaba, Boldog István Dávid és Gaál Bendegúz – beszélgettek, akikkel a szerkesztő az egyetem falain kívül is régóta folytat szellemi kalandozásokat, s akiket hallgatói mivoltuk mellett gondolkodó emberként mutatott be az eseményen.
– Olyan témákkal foglalkozom az egyetemi óráimon, illetve Etikai alapfogalmak című kurzusaimon is, amelyeket már földolgoztak a Lábjegyzetek Platónhoz-sorozat különböző kötetei. Jelen kötet rendhagyó bemutatóján inkább spontán módon beszélgettünk és együtt gondolkodtunk a hallgatókkal A polisz című kötetben felvetődő problémakörökről, s ezáltal igyekeztünk kedvet csinálni a könyv elolvasásához – árulta el Laczkó Sándor.
A dolgok közepébe hatolni sosincs elegendő idő egy könyves beszélgetésen. Ugyanakkor fölvillantottak olyan problémákat, amelyeket a hallgatóság és a potenciális olvasók figyelmébe ajánlottak útravalóul. A kötet szerkesztője szerint a polisz fogalma közelebb visz a megapolisz megértéséhez, amennyiben mindkettő számára lényeges kérdés polgárainak viszonya a közjóhoz, a hatalomhoz, az igazságossághoz és a szabadsághoz, vagy másként fogalmazva, lakói számára elengedhetetlenül fontos az élhető, fenntartható élet keretfeltételeinek a biztosítása.
– A közjóról, a politika lényegéről, a politikacsinálás módozatairól, egyén és közösség, egyén és politika viszonyáról esett szó köztünk. Olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy miről kell szóljon a politika, miként viszonyuljon a hatalomhoz és a közjóhoz, illetve milyen eszmék és narratívák mozgatják, mozgathatják a történelmet – sorolta a felvetéseket a szerkesztő.
„… a görög polisz és a modern megapolisz már alig hasonlít egymásra. A megapolisz polgára teljességgel másként pozicionálja önmagát, mint antik előde. A nagyváros és különösen a világváros az életet magát is teljesen átformálja. A megapolisz lakójának létmódja sokkal inkább individuális, mint közösségi…” – írja a szerkesztő az Előszóban.
A tematikailag is gazdag sorozat minden egyes kötetét jellemzi az adott téma sokoldalú megközelítése, a nézőpontok sokszínűsége. A szeretet című első téma után a vizsgálódás középpontjába került Az erény, A bűn, A barátság, A lelkiismeret, A gyűlölet, Az igazságosság, A szabadság, Az akarat, Az ész, A szerelem, A hazugság, A bizalom, Az agresszió, Az emlékezet, Az idegen problémaköre is. Csupa olyan kérdéskör, amely az antikvitás embere számára épp úgy kitüntettet jelentőséggel bírt, mint korunk embere számára.
– Még nincs döntés a könyvsorozat 18. kötetének a témájáról – mosolyodott el a szerkesztő. – Szokásos konferenciánk, majd a kötetbe foglalt tanulmányok fő témája lehet „a bátorság” – az én szándékom szerint –, de szóba jöhet „az idő” vagy „a felelősség” is.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: K. K., Ú. I.
A 90. Ünnepi Könyvhétről írtuk:
Az SZTE utcára viszi a tudományt a 90. ünnepi könyvhéten is
Könyvhét 2019 – Jogtudósok titkai és titkosszolgálati múltjuk
Könyvhét 2019: Lehetséges? – az SZTE TTIK mesterszakoshallgatójának mesekönyve a környezetvédelemről
