70/45 év: Nagy Ferenc jogászprofesszort születésnapi és oktatói jubileumán köszöntötték

A jogász szakma jeles magyarországi képviselői, a Szegedi Tudományegyetem vezetői, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar oktatói és hallgatói, gyakorló jogászok és németországi kollegák köszöntötték 70. születésnapján Nagy Ferencet.

Az egyetemi közegben szokásos, az életévfordulókhoz kötődő ünnepség hagyományos forgatókönyvétől több ponton is eltért az iskolateremtő jogtudós munkásságának méltatása.

– Az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézete 70 éves egyetemi tanára 45. éve áll a katedrán – emlékeztetett a jeles évfordulókra az intézetet irányító Karsai Krisztina. Az SZTE ÁJTK professzora mesterét és tanszékvezető elődjét, Nagy Ferencet köszöntve elárulta: „történetem a büntetőjoggal 25 éve kezdődött”, majd megosztotta a hallgatósággal egyetemista korából származó és a gondatlanság fogalmával kapcsolatos vizsgázós emlékeit. – Nagy Ferenc a szegedi egyetemen jogászgenerációk sokaságát, hallgatók ezreit oktatta a tételes jogok legabsztraktabbikára, a büntetőjogra.

Bevezetés az egyetemi oktatók világába

Nagy Ferencet angolszász jogi kultúrát fricskázó humorával a joghallgatók körében népszerű, elemző típusú és legendásan jó előadóként jellemezte Karsai Krisztina. Az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézetét vezető egyetemi tanár aláhúzta: a tudomány nemzetközi világába Nagy Ferenc professzor vezette be. A tiltás hiányáról és a támogatásról beszélt, amikor azt érzékeltette: a mester miként segítette tanítványai előrehaladását. A büntetőjog több nagy kutatási területén és számos diszciplínában alkotott maradandót Nagy Ferenc, aki átfogó alapokat adott tanítványainak és kollégáinak e munka folytatásához.

Nagy Ferenc tudományszervezői és iskolateremtő munkásságát összegezve Karsai Krisztina egy kínai közmondásból indult ki. – A kínaiak szerint: A hegy nem attól hegy, mert magas és nagy, hanem mert szerzetes lakik rajta. A folyó nem attól folyó, hogy mély és sodor, hanem mert sárkány lakik benne. Nos, hölgyeim és uraim: a szegedi büntetőjogi iskola sem attól az, mert Szegeden büntetőjogot és annak tudományát műveljük, hanem attól, hogy soraiban Nagy Ferenc munkálkodik.

A sokszínűség, az egyedi elméleti megalapozottság, a szélsőségektől mentes megközelítés jellemzi Nagy Ferenc, a magyar büntetőjog legismertebb hazai professzora munkásságát – jelentette ki Tóth Mihály. A pécsi és a Pázmány egyetemen oktató professzor Nagy Ferenc gazdag publikációs listájáról kiemelt néhány tanulmányt, ezekre utalva villantotta föl a szegedi büntetőjogász hatását a joggyakorlatra, az ítélkezésre. Példaként említette a börtönpasztorációt, a hazai börtönnépesség alakulásának vizsgálatát, a szankciórendszert, a büntetőjogi dogmatikát.

Alapműnek nevezte Tóth professzor Nagy professzornak a büntethetőségről, a jogos védelemről, a végszükségről írt szövegeit. Tudománytörténeti jelentőségűnek minősíttette a Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban című akadémiai doktori értekezését.

A jogászok és a rend

A büntetésvégrehajtás területéről érkező nyugalmazott dandártábornok, címzetes egyetemi tanár, Lőrinc József a laudációban Nagy Ferenc nevéhez az alábbi jelzőket illesztette: „értékmegőrző és –jelző”, „építkező”. Mert a büntetőjogi alapelvek mellett a magyar büntetésvégrehajtási jog művelője is. Nagy Ferencnek nem volt ideje az idővel foglalkozni – fogalmazott, mikor az ünnepelt „35. születésnapjának második évfordulójához” gratulált.

Németországi kollégái közül az SZTE díszdoktori címét is elnyert Prof. Dr. Walter Gropp, a Justus-Liebig Egyetemről, Giessenből érkezett azért, hogy köszönthesse a 36 éve a freiburgi német-magyar konferencián megismert jogtudóst.

– Nagy Ferencben első osztályú tudományos partnerre találtunk. Kutatásai középpontjában a büntetőjogi alapelvek, a büntetőjogi szankciók, és a büntetés elméleti és gyakorlati kérdései állnak – ezek mind a büntetőjog központi kérdései. Ez vezetett ahhoz, hogy Nagy Ferenc 2001 és 2009 között a Büntető Törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára életre hívott Kodifikációs Bizottság tagja, sőt 2005-ig társelnöke volt. A büntetőjogi alapelvekkel való foglalatosság különösen előnyös volt a 2010-es „Grenzen der Vorverlagerung” projektben is. De ugyanígy építettek a szegedi iskola tanáraira a Karsai Krisztina, Adem Sözüer és Liane Wörner által szervezett Boszporusz Szemináriumok is – sorolta az együttműködés nemzetközi hatását.

– A büntetőjogi alapelvek jelentősége egyre növekszik. A legújabb politikai fejlemények még csak véletlenül sem hagynak kétséget afelől, hogy a büntetőjog és a jogrendszer alapelveivel való foglalkozás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az európai – jogi – kultúránkat megóvjuk a széteséstől – jelentette ki köszöntőjében az SZTE díszdoktora. Prof. Dr. Walter Gropp úgy véli, hogy a jogászokat és jogtudósokat arra képezik ki, hogy a helyes rendről gondolkodjanak. A jelenben – szerinte – a jogi kultúra veszélyben van. Ugyanakkor meggyőződése: a szorgalmas és bátor tanítványokkal együtt sikeresen meg tudják védeni a jogállamot.

Sárkány István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora a rendészettudomány művelőinek szemszögéből közelített Nagy Ferenc munkásságához és kívánt további sikereket a jogtudósnak.

A hallgatók és kollégák köszöntője

„Az enciklopédiában az ő képe van a professzor szócikk mellett…” „A Professzor Úr egy igazi szaktekintély! Egyike az utolsó régi vágású oktatóknak…” Karunk egyik legjobb oktatója, érthetőek az órái, jól elmagyarázza az anyagot az előadásokon…” – olvasható a hallgatók véleménye a neten. Szigorúsága és szakmai kérlelhetetlensége mellett emberségét emelik ki hallgatói.

Az egyetemisták nevében az SZTE ÁJTK Hallgatói Önkormányzat elnöke, Tóth Attila Tas mondta el, hogy részükről a Nagy Ferenc professzor iránti tisztelet és elismerés kifejezése az is, amikor az előadóterembe belépő egyetemi tanárt felállva köszöntik.

86 kollega 84 tanulmányt írt és adta át az „Ünnepi kötet Dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár 70. születésnapjára” című több mint ezer oldalas kiadványt ajándékként a „szülinapos” oktatónak. A vaskos könyvet a szerkesztők nevében Dr. Gál Andor adjunktus mutatta be. Nagy Ferenc professzor széles munkásságához kötődik e tanulmányok zöme. A 72 magyar és 12 német nyelvű publikáció több mint húsz intézmény képviselőjétől származik, a büntetőjog-tudomány teljes sprektumát felöleli.

Az élet értése és élése

– Nem az én világom az ünnepség – jelentette ki Nagy Ferenc, aki megköszönte a laudációkat, az „élet kioltására alkalmas” súlyú Ünnepi kötetet…

Kirkegaard szavait idézte: „Az élet csak úgy érthető, ha visszatekintünk, de csak úgy élhető, ha előrenézünk.” – A kerek évfordulók alkalmat adnak a visszatekintésre és bizonyos fokú számvetésre is – ismerte el. E lehetőséggel élve és a kényszernek engedve az eddigi pályafutását befolyásoló momentumok közül hármat emelt ki.

A kitörés lehetőségét a tanulás jelentette az 1948-ban született Nagy Ferencnek, mivel gyermek és fiatalkorának éveit az általános szegénység jellemezte. Ez a mai ifjak számára – szerencsés esetben többnyire – ismeretlen körülmény következtében a diákéveit az ösztöndíjat kiegészítő, az egyetemista lét fenntartásához szükséges anyagiak előteremtéséhez nélkülözhetetlen, nyaranta például az NDK-beli porcelán- és sörgyárakban végezett munka is kísérte.

A kun mentalitás érvényesülésének magyarázatát adja, hogy Nagy Ferenc szülővárosában, Kiskunfélegyházán végezte tanulmányait, szívta magába az érettségiig azt a magatartásbeli beállítódást, aminek része a büszkeség és ennek esetenként szélsőséges megnyilvánulása ugyanúgy, mint a szabadságtudat és szabadságvágy, valamint a munka iránti kötelezettségtudat.

A középiskolai „tudós tanárainak” és a szegedi egyetem jogtudósaiból lett mestereinek pedig azt köszönheti, hogy olyan oktatóvá vált, akinek példaképe például Pólay Elemér és Tokaji Géza. Előbbitől vette át az egyetemi tanár előadói, utóbbitól a vizsgáztatási modellt, és a rendszerszerű gondolkodás mintáját. Mindezekkel megalapozta a szegedi büntetőjogi iskolát.

Az SZTE iskolateremtő jogtudósa tiszteletére az SZTE Rektori Épülete dísztermében rendezett ünnepséget lezáró fogadáson Balogh Elemér, az SZTE ÁJTK dékánja mondott pohárköszöntőt. Kifejezte örömét, hogy Nagy Ferenc professzor továbbra is töretlen munkakedvvel segíti a szegedi jogászgenerációk értékteremtő előrehaladását.

A rendezvény végén Nagy Ferenc professzor dedikálta a tiszteletére összeállított Ünnepi kötet száznál több példányát...

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna