Az SZTE a könyvhéten: Irodalomról az első magyar regény szerzőjének szobra közelében

A 2017. évi könyvünnep csúcspontjának számító öt nap alatt több mint 30 programnak adott helyet az első magyar regény, az Etelka szerzőjének, Dugonics Andrásnak a szobra és a Szegedi Tudományegyetem központi épülete közötti tér.

Dugonics árnyékában

A könyv ünnepén a fiatalok megszólítására törekvő rendezők nem csak a mai klasszikusokat – köztük a szegedi egyetemhez kötődő Temesi Ferencet, Darvasi Lászlót, Grecsó Krisztiánt – hívták beszélgetni és dedikálni. A moderátorok közül az SZTE bölcsészkari oktatója, Szilasi László a Dugonics téri színpadon a 88. Ünnepi Könyvhét két napján öt beszélgetést vezetett. Szilasi kérdései és mondatai nyomán nyílt meg a közönség előtt – többek között – Tóth Krisztina József Attila-díjas író, költő, akinek legújabb, Párducpompa című novelláskötetébe is belelapoztak; majd Erdős Virággal együtt mutatták be a költőnő Hátrahagyott versek című könyvét.

– Tudomásul kell venni, hogy a könyv már nem feltétlenül csak a kézzel fogható, a papír és a nyomdafesték illatát árasztó olvasmányt jelenti. Az e-formátumú szövegeket sokféle elektronikus eszközön olvashatjuk – fogalmazott Varjú Tamás. A „hatszavasaival” a legnagyobb közösségi oldalról az irodalmi köztudatba berobbanó szerzőt a 88. Ünnepi Könyvhét szegedi programjainak a nyitányán kérdeztük – többek között – arról is, műfajteremtőnek szánja-e írásait.

Hatszavasokkal az olvasás népszerűsítéséért

A 4-5 alapkérdésre válaszoló tényhír és a mobiltelefonnal küldhető rövid üzenet, vagyis az sms is köthető a gyorsuló világunkban a „hatszavas” mondatok sikeréhez. Megtudtuk: a férjétől, Varjú Tamástól sms-ben kapott „hatszavasokhoz” a feleség, az elsőkönyves Balina Edina Zsanna keres fotó illusztrációkat, így a 6 szóból álló szöveg és a kép együtt kezd élni és hatni a legnagyobb közösségi oldalon, ahol az új műfajt alkotó pár követőinek száma csaknem 7300.

– Számomra is nagy meglepetés, hogy a 2016 ősze óta a Facebookon közzétett írásaimat követő rajongótábor egyre növekszik. Magamnak kezdtem el írni: a zuhany alatt és reggel kapok inspirációkat, amikor a kutyákat leviszem a kertbe sétálni. Igaz, ezeknek a hatszavasoknak egy részét el is felejtem, mire a séta véget ér… – mosolyodott el Varjú Tamás. Az eredendően közgazdász végzettségű, könyvvizsgálóként és 30 éven át cégvezetőként dolgozó, most topmenedzsereket mentoráló szerző önmagát az irodalmon kívülállónak tartja. Olvasóként, színházba járóként van köze a kultúrához. Elárulta: Umberto Eco: Baudolino című műve után Borisz Akunyintól orosz krimit olvas, pihenésképpen az ágyban.

Mondatot nem alkotott a legszebb 10 magyar szóból Kosztolányi Dezső, aki szerint ez az önkényes válogatása egyaránt jellemzi őt és a magyar nyelvet. Kosztolányi toplistás – érdekes módon egy szótagú – magyar szavai közül az első 6: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard… Varjú Tamás témába vágó „hatszavasa”: „Törékeny szavak. Ki ne ejtsd őket!”

– A „hatszavas” nem önálló műfaj, hiszen 6 szóval „hétköznapi” mondatokat is fogalmazunk. Nem vagyok műfajteremtő, de tudom: manapság, amikor a 30 másodperces videó hosszúnak számít a közösségi oldalakon, a 6 szóból álló mondatot talán a többség még elolvassa, megérti, befogadja. Az én „hatszavasaimnak” is több fajtája van: a nyelvi játékoktól kezdve a bölcselkedésekig. Azt tapasztalom, hogy ezek a mondatok megragadnak az olvasóban.

Játék a „hatszavazás”. És ötletből nincs hiány: Hemingway legrövidebb és legszomorúbb novellájától kezdve egésze odáig, hogy készüljön egy olyan dráma, amelynek minden megszólalása 6 szót tartalmazzon. Dragomán György íróként kezdeményezte a zanzajátékot: írjuk le kedvenc regényünket 6 szóval. Hasonló ötlettől vezérelve a gasztroblogger Jókuti András a kedvenc étterem jellemzésére buzdított az „egyperces” műfajt is népszerűsítve.

– Megérne egy kutatást, miért éppen 2017-ben lett népszerű a „hatszavazás”, vagy hogy kit talál meg egy-egy ilyen kezdeményezés – mondta Varjú Tamás, aki elárulta: olyan megrendelést már kapott, hogy írjon a kávéról 6 szóból álló, de nem reklámmondatot.

A Hatszavas írások műfajteremtő szerzőjével, Varjú Tamással az SZTE oktatója, Balog József 2017. június 9-én beszélgetett a Dugonics téren. A 88. Ünnepi Könyvhét helyi programjait szervező Somogyi-könyvtár kezdeményezésére indult a „hatszavas hangolódás”, amelyről az SZTE Hírportál is beszámolt. A könyvünnep utolsó szabadtéri programján, 2017. június 12-én pedig kiderült: a „hatszavas” akcióhoz – az olvasás népszerűsítésének jegyében – csatlakozott a Dugonics téri programokat záró Slam Poetry Szeged is.

„Villámköltészet” Amerikától Szegedig

– Modern, cselekvő költészeti és orális műfaj a slam poetry: mindenki kap 3 percet a színpadon, ahol saját művével állhat elő – kezdte beavató előadását Mészáros Péter, az első, a 2012-beli Slam Poetry Szeged rendezvény ötletgazdája. Az SZTE gyakorló iskola egykori diákja budapesti egyetemistaként ismerte meg a műfajt, hozta haza Szegedre. – A slam azért töretlen sikerű, mert nem csak egy műfaj, hanem egy olyan esemény, ahol a közönség is aktív. A közönség soraiból választott 5 fős zsűri tagjai 1-től 10-ig tartó skálán pontozzák a produkciókat. A slam poetry jó szubkultúra – fogalmazott. Mondandója illusztrálására – kérésünkre – idézte Modern népiesch költészet című szövegének egy részletét: „… Kosztolányi Dezső megváltoztatta a beszélgetés színét. Dezső üzenete: ’Bocsi, mostanában színes tintáról álmodom’…”

Beavató előadást tartott a 88. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvényeinek központi helyszínén, az SZTE épülete és az első magyar regény szerzője, Dugonics András szobra közötti téren, az egykori szegedi egyetemista poéta, József Attila szobra közelében felállított színpadon a Slam Poetry Szeged.

– Az orális hagyományt, ami az ókori költészetet és a 60-as évek beat nemzedékét is jellemezte, a slam poetry élesztette fel. Nagy siker lett Amerikában a slam, ami Magyarországra 2006-ban érkezett – folytatta az ismeretközlést Mészáros Péter, aki – saját megfogalmazása szerint – „kulturális iparágakat” tanul a BME-n. – Különleges a magyar slam, mert egyszerre létezik benne az erős irodalmi és a rap hagyománya. Minden műfajból használ elemeket, de nem lehet azt mondani egy-egy ilyen alkotásra, hogy „vers” vagy „rap”, de mindegyik slam poetry. Úgy is mondhatnám, hogy szövegközpontú, kevés a performansz-elem a szegedi slamben, szemben például a miskolcival.

A budapesti Műcsarnokban rendezték meg az első olyan programot, ahol a „kortárs – versolvasós – pontozós” slam poetry lett a főszereplő, és amit „a költők és rapperek csatájaként” tartanak számon. De első a Slam Poetry Szeged csapata is – derült ki a „verselő csapat” fellépését követő beszélgetésünkből. Egyrészt azért, mert az egyik legelső és legnagyobb aktív közönségibázissal rendelkező vidéki klub, másrészt azért, mert a Tisza-parti egyetemi városban szervezte meg Magyarország első országos slam találkozóját.

Magyar szakos slammerek

– A Slam Poetry Szeged fellépőinek 70 százaléka egyetemista, 30 százalék gimnazista – nézett körbe a csapaton Mészáros Péter, aki szerint az SZTE BTK rendszeresen meghívja rendezvényeire e műfaj olyan szegedi egyetemista képviselőit, mint például D. Nagy Bence, Lukács Gergő, Nagy László, vagy Sipos László, aki történelem-magyar szakos tanárnak készül.

A Slam Poetry Szeged szervezői a szorgalmi időszakban a hónap második felének valamelyik szerdájára időzítik estjeiket, amelyeknek a „Kapca”, azaz az alsóvárosi művelődési ház ad otthont. E tematika nélküli rendezvények is népszerűsítik az irodalomhoz közeli, színpadi előadói műfajt. A Slam Poetry Szeged nyárra „pikniket” tervez, illetve 2017. június 20-án közös programot szerveznek a szegedi Ady-körrel.

– A szegedi egyetem bármelyik szakjára járó hallgató jó alapot kap ahhoz tudásban, műveltségben, hogy a „villámköltészet” műfajában is kamatoztassa a tudását, kimondja véleményét. Az egyetemisták többsége nyitott a világra, és a felvetődő témák megvitatására alkalmas műfajnak tűnik a slam poetry – fogalmazott az SZTE-n televíziós műsorkészítőként végzős hallgató, Kiss Dániel. A Slam Poetry Szeged szervezője úgy véli, azokat a fiatalokat érik el, akik nem szeretnek olvasni, de érdeklődnek a művészetek iránt. – A Slam Poetry Szegednek nagy szerepe volt abban, hogy nem mentem el Angliába, hanem itthon maradtam. Erről szól a Dilemma című szövegem, melynek két sora: „… cirkuszba menni minek, ha benne is élhetek…”

Első hallásra kell érteni a slamet. Akit megérint egy-egy slammer mondandója, az talán kézbe veszi e szerzők könyveit is. Például Simon Márton: Polariodok, vagy Sirokai Mátyás: A beat tanúinak könyve, vagy Pion István: Atlasz bírja, vagy éppen Kemény Zsófi: Én még sosem című művét.

– Bárkinek megfelel, akinek van mondanivalója – vágta rá a választ Gömöri Eszter a Slam Poetry Vajdaság fő szervezője a kérdésre: Kinek ajánlható a slam poetry? A szegedi egyetemen pszichológiát tanuló hallgatónő szerint mindenkinek lehet érdekes mondandója, életkortól függetlenül, bár a fiataloknak talán több a dilemmája, míg az idősebbeknek több az átadható tapasztalata. Elárulta: a vajdasági klub még kicsi, nem találta meg a saját hangját. Ugyanakkor az életmódbeli különbségeket kifejezi a slam. Slammerként idézte önmagát: „… Olyan ez a szöveg, mint az egész életem: a fejemben jobban hangzott…”

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.

A 88. Ünnepi Könyvhétről írtuk:

Az SZTE a könyvhéten: Bemutatkozott a kreatív könyvtárosok képzőhelye

Az SZTE a könyvhéten: Megnyitó után Határtalan Régészet magazin bemutató

Könyvhéten az SZTE: Mi a digitalizálás haszna a kutatómunkában?

88. Ünnepi Könyvhét: Tudománynépszerűsítő programok az SZTE szervezésében

Hatszavasokkal is hangolódunk a 88. Ünnepi Könyvhétre