SZTE Info

eli

Pálinkás József: Berlin támogatja a szegedi lézerközpontot hasznosító nemzetközi konzorcium megalapítását

A német szövetségi kormány támogatja a szegedi ELI lézerközpont kapacitásainak hasznosítására szervezett nemzetközi konzorcium létrehozását - jelentette be kedden Berlinben Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az akadémikus a német szövetségi oktatási és kutatási minisztérium tudományos ügyekért felelős államtitkárával, Georg Schüttével folytatott tárgyalása után a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az úgynevezett Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC) megszervezésében nagyon fontos a szövetségi szintű német támogatás.


Ha sikerül létrehozni az európai intézménynek számító konzorciumot, akkor a szegedi lézerközpont sokkal vonzóbb lehet, mintha csak magyar intézmény lenne - mondta az NKFIH elnöke, rámutatva, hogy a lézerekkel kapcsolatos európai kutatásokban kiemelkedő, 20 százalékos Németország részaránya.


Pálinkás József hozzátette: ha Németország mellett Franciaországot és Nagy-Britanniát is sikerül megnyerni a kezdeményezésnek, akkor a többi országgal is meg lehet majd állapodni abban, hogy milyen feltételekkel vesznek részt a kutatóközpont munkájában, kapacitásai hasznosításában.


Mint mondta, a közelmúltban a francia és a brit kormány képviselőivel is folytatott tárgyalásokat, pénteken pedig a cseh és a román kutatási miniszterrel - a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákért felelős kormánytagokkal - egyeztet arról, hogy milyen legyen a három országot összefogó kutatási infrastruktúra igazgatási szerkezete. Ha ebben is sikerül eredményre jutni, akkor a következő lépés a konzorcium jogi megalapítása lesz.


Pálinkás József kiemelte: a német kormány abban is segít, hogy minél több német tudományos intézet bekapcsolódjon a szegedi lézerközpont és a konzorcium munkájába, de az is nagyon fontos, hogy olyan intézmény alakuljon ki, amelyet a német partnerek a magukénak éreznek, hiszen a tudomány "Németországban sem vezényszóra működik".


A német partnerek "akkor jönnek Szegedre, ha ott olyan berendezés működik, amely vonzó számukra, és az intézményt úgy igazgatják, hogy könnyen hozzáférnek a berendezéshez" - mondta az NKFIH elnöke, aki ezért Berlinben megbeszélést folytatott a mintegy tízezer németországi kutatót összefogó Helmholtz Társaság - a legnagyobb állami finanszírozással rendelkező német kutatóhálózat - elnökével, Otmar Wiestlerrel és az optikai kutatásokkal foglalkozó Max Born Intézet vezetőjével, Marc Vrakkinggel.

Ők is arról számoltak be, hogy jelentős az érdeklődés német részről, ugyanakkor "van még feladat Magyarországon", biztosítani kell, hogy a szegedi berendezés és annak igazgatása, menedzsmentje is teljesíti az elvárt követelményeket - mondta Pálinkás József.
 

Kiemelte, hogy a magyar-német tudományos együttműködésnek nemcsak évszázados múltja van, hanem ma is igen szoros, és a 2004-es EU-csatlakozás révén egész új dimenzióba került. Ezt jelzi többek között az a magyar részről nagyon sikeres EU-s program, amelyben a huszonnyolc tagállamban összesen tíz, úgynevezett tudományos kiválósági központot választottak ki, köztük két magyarországi intézményt. Mindkettőnek német partnere van: a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) a Fraunhofer Intézet, a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK), a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem konzorciumának pedig a heidelbergi központú Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium. Ez is mutatja, hogy Magyarország tudományos kapcsolatai "talán Németországgal a legerősebbek" - mondta Pálinkás József.

Az akadémikus a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy a holland felsőoktatási rendszerben nagyjából tíz évvel ezelőtt csaknem teljes mértékben áttértek az angol nyelv használatára, és ma messze a holland felsőoktatás a legsikeresebb. Ezt jelzi, hogy egy főre vetítve 104 eurót szereztek meg az elérhető európai uniós támogatásokból, míg Magyarország 14 eurónál tart. Ezért a magyar felsőoktatási intézményeknek is képzéseik jelentős részében el kell mozdulniuk az angol oktatási nyelv használata felé, mert ezzel lehetnek még vonzóbbak a diákok számára - vélte Pálinkás József.

A szegedi lézerközpont a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban közösségi forrásból megvalósuló ötödik legnagyobb beruházás. A tervek szerint 2019-től üzemelhet teljes kapacitással, és akkor kezdhetik meg működésüket az első intézmények is a környezetében kialakítandó tudományos ipari parkban.

Az NKFIH korábban ismertetett elképzelései szerint az ELI-ERIC létrejötte után a konzorcium tagjai tagdíjat fizetnek, amelyből a berendezés működési költségeit fedezik. A konzorcium létrejötte esetén a magyar hozzájárulás a működési költségekhez évi 2,4 milliárd forintra becsülhető.


MTI

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja
  • február 26.
    08:00 - 09:00
    Az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szervezésében