„Garázdaság” is terítékre került az SZTE és a Szegedi Törvényszék perszimulációs versenyén

Négy csapatban 12 egyetemi hallgató versengett, tíz jogvégzett bírósági fogalmazó „statisztált”, bírósági és ügyészségi vezetők zsűriztek az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete és a Szegedi Törvényszék perszimulációs versenyén. A joghallgatók először megrendezett különös vetélkedésének a Szegedi Törvényszék egyik bírósági tárgyalóterme adott otthont.

Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata

– A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával hosszú ideje együttműködik a Szegedi Törvényszék. E kapcsolatnak új állomása a 2016-ban az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézetével megkötött együttműködési megállapodás – tudtuk meg az intézetvezető Prof. Dr. Karsai Krisztinától. – Ez ad keretet ahhoz, hogy a büntetőjogi érdekeltségű hallgatók számára a szakmai továbbfejlődésüket célzó közös programokat szervezzünk. A kooperáció új formájaként először rendeztük meg a büntetőjogi modul végzős hallgatói számára a perszimulációs versenyt. Ez a vetélkedés a joghallgatók csoportmunkájára építkezik, írásbeli és szóbeli szakaszból áll, kizárólag eljárásjogi alapokon nyugvó csapatverseny – magyarázta. Az SZTE oktatási rektorhelyetteseként hozzátette: – Fontos, hogy az egyetemi oktatásban, főleg a tanulmányaik utolsó fázisában lévő hallgatók számára a gyakorlati tapasztalatszerzés minden lehetőségét megragadjuk.

A versenyzésre készülő és a társaiknak szurkoló egyetemi hallgatók mellett az oktatók között láttuk – többek között Prof. Dr. Nagy Ferencet. A jogász szakma jeles képviselői közül például Dr. Joó Attila, a Szegedi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője nem csak a verseny moderátori feladatait vállalta. Előzetesen a versenyzők számára felkészítő workshopot is tartott. Így teremtett alkalmat arra, hogy a jogász hallgatók figyelmét felhívja a legfontosabb eljárásjogi szabályokra.

– A rendezvény célja, hogy az egyetemen megszerzett tudást a gyakorlatban alkalmazhassák a hallgatók, amely kitűnő alkalom lehet a végzést követően bírósági pályára készülők számára – válaszolt kérdésünkre Dr. Tárkány-Szűcs Babett. A Szegedi Törvényszék elnöke köszöntötte a perszimulációs verseny megnyitóján megjelenteket. Elmondta: a bíróvá válás összetett folyamat, amelyet folyamatos tanulás és fejlődés jellemez. Kiemelte, hogy a perszimuláció komplex felkészülést igényel, amely minden résztvevő számára hosszútávon hasznosítható ismereteket jelent. Ez a képzési forma jól bevált a törvényszéki fogalmazóknak a bírói feladatokra való felkészítésében is.

Alap a valós vádirat

A perszimulációs versenyen a csapatok különböző, a törvényszék által biztosított, valós vádiratokon és nyomozati iratokon alapuló tényállás, azaz perszimulációs feladat alapján több tárgyalást „játszottak el”. A feladatokat a verseny előtt sorsolták ki. A tárgyalás megkezdése előtt a különböző eljárási pozíciót betöltő hallgatókat összesorsolták úgy, hogy egyazon szimulációban résztvevő minden versenyző más-más csapatból került ki.

Tíz törvényszéki fogalmazó, bírósági titkár, és ügyintéző vállalta, hogy például a vádlott vagy éppen a tanú szerepkörében lép a perszimulációs versenyen az egyetemisták által „eljátszott” bíró, ügyvéd és ügyész elé. Ők voltak azok a „beépített” szereplők, akiknek a közreműködésével helyzetgyakorlatokat kellett megoldaniuk és kezelniük a versenyzőknek. Ilyen kreált szituáció volt például a tárgyalásra ittasan érkező tanú, vagy a székborogatással és a hallgatóság bekiabálásával kísért rendzavarás a tárgyaláson, vagy a média képviselőinek arrogáns magatartása.

Az SZTE joghallgatói alkotta háromfős csapatok tagjai bíróként, ügyészként és védőként jártak el. Olyan „beugratós feladatokra” is reagálniuk kellett a joghallgatóknak, hogy például elkezdhetik-e a tárgyalást a jegyzőkönyvvezető megjelenése és bemutatása előtt. A perszimulációs verseny első, garázdaság vétségével foglalkozó tárgyalásán a bírói szerepkörben a pulpitusra lépő joghallgatónak azonnal válaszolnia kellett arra az igényre is, hogy a sértett jogi képviselője miként lehet jelen a tárgyaláson. A tárgyalóteremben biztosítható sajtónyilvánosság szabályaival ugyanúgy tisztában kellett lenniük a hallgatóknak, mint mondjuk azzal, hogy „magán célra” készíthet-e fényképet az okostelefonjával a vádlott vagy a sértett hozzátartozója.

Nem csak a győztesek nyertek

A szakmai zsűri elnöki posztját dr. Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetője vállalta, de dr. Csordás Gabriella, a Csongrád Megyei Főügyészség ügyésze és dr. Kovalcsik Éva, a Szegedi Törvényszék tanácselnöke is értékelte az egyes jogesetek „tárgyalása” végén például a bíró, az ügyész és az ügyvéd versenyző lényeglátását, az eljárásjogi szabályok ismeretét, a szóbeli kifejezőkészséget, az ügyfelekkel való kapcsolattartást.

A verseny eredményét kihirdető dr. Hegedűs István a zsűri véleményét tolmácsolva hangsúlyozta: a versenyzők friss eljárásjogi ismeretek birtokában, a gyakorlat hiánya ellenére is mindannyian elismerést érdemelnek.

Az 1. helyezett csapat tagjai és verseny szerinti szerepkörük: Pataki Bettina, bíró; Nagy Nikolett (I.), ügyész; Nagy Nikolett (II.), védő. E csapat tagjait egyéni szereplésük alapján is első helyre sorolta a zsűri.

A 2. helyezett csapat tagjai és verseny szerinti szerepkörük: Törőcsik Szilvia, bíró; Szabó Dániel, ügyész; Ivanov Dömötör, védő.

A 3. helyezett csapat tagjai és verseny szerinti szerepkörük: Szélpál Zsanett, bíró; Dencs Tímea, ügyész; Tóth Attila Tas, védő.

A szegedi joghallgatók első perszimulációs versenyének végén a díjakat Prof. Dr. Karsai Krisztina és dr. Tárkány-Szűcs Babett adta át. Jó tanácsként hangzott el, hogy ha a mai versenyzők és leendő friss diplomások bírósági fogalmazói pályázatra jelentkeznek, mindenképpen tüntessék fel önéletrajzukban, hogy részt vettek e vetélkedőn. A programot értékelő magánbeszélgetéseken megjegyezték a hallgatók: az érdeklődők számára is tartalmazott tanulságokat az SZTE ÁJTK BTI és a Szegedi Törvényszék első perszimulációs versenye.

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Szabó Emil