Befejezte munkáját a lézerek orvosi alkalmazásával foglalkozó LAMELIS

Interdiszciplináris együttműködés alakul ki a különböző tudományterületek kutatói között az ELI-ALPS startjára való felkészüléssel. Időigényes ez a folyamat, hiszen hónapoknak kell eltelnie ahhoz, hogy tökéletesen megértsék egymást a kutatók, például egy lézerfizikus és egy orvos, a harmonikus együttmunkálkodás, a közös célok érdekében.

– Sokat tanultam a lézeresektől. Szemléletbeli változásra is szükség volt a probléma megközelítésben – fogalmazott Hideghéty Katalin sugár- terepauta. Az SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika egyetemi decense átfogó áttekintést adott a lézerek orvosi alkalmazásáról, beszélt az ionizáló sugárzásról, annak jelenleg ismert hatásairól, fejlődési irányairól, legkorszerűbb technikáiról. Aztán a lézeralapú technikákat részletezte az SZTE nyári egyetemén, a II. Lasers in Medicine and Life Sciences, azaz a LAMELIS foglalkozásain.

Sugárterápiás újítások

– A különleges, nagyon nagy lézerek olyan energiát képviselnek, hogy bizonyos targetekkel – légnemű vagy szilárd anyagokkal – összeütközve ionizáló sugárzásokat váltanak ki – magyarázta Hideghéty Katalin sugár-terepauta. Az SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika egyetemi docensétől megtudtuk: ezek az ionizáló sugárzási formák azok, amelyeket használnak, hiszen a Röntgen-sugár 1895-ös felfedezése után bevezettek a gyógyításban.

A sugárterápia diszciplínájának lényege, hogy a különböző típusú rosszindulatú daganatokat egyre nagyobb pontossággal megcélozzák, bejelölve a daganat térfogatát úgy, hogy minél kevesebb ép szövetrész sérüljön. – Minél szelektívebb legyen a sugárzás! Erre törekszünk – fogalmazott a doktornő a protonterápiás lehetőséget, e legpontosabb, de legdrágább módszert méltatva. Mert hatását tekintve a protonterápia ugyanazt tudja, mint a hagyományos sugárkezelés, csak éppen szelektívebb és jóval drágább.

Jelenleg a proton és a szénion-terápiát hatalmas, hegy nagyságú gyorsítókban állítják elő. Ezért ilyen drága e központok fenntartása és működtetése. Ilyen centrum Magyarországon nincs. Innen külön kérvény alapján nyerhet támogatást egy-egy onkológiai beteg arra, hogy a heidelbergi, a bécsi, vagy a prágai centrumba, protonterápiás kezelésre eljusson.

– Egy ismert, egy hatékony, már bevált sugárzási formát próbálnak a tudósok lézerrel előállítani. Mi pedig egy átkötő kapocsként azt vizsgáljuk, hogy ez alkalmazható-e az emberek gyógyításában. Tehát a protonterápiás eljárás biológiai alapjait vizsgálja mi munkacsoportunk – pontosította szerepüket Hideghéty Katalin. – A lézerek keltette ilyenfajta sugárzás alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy nagyon nagy a dózisteljesítmény, vagyis az időegység alatti dózis mértéke: egy secundum százmilliomod része alatt ad akkora dózist, mint a most ismert sugárzás. Ez pedig várhatóan másféle biológiai hatásokat is eredményezhet, amelyeket mi is vizsgálunk.

– Ebben mi a szerepe az ELI-nek? Betegeket nem fogad majd maga az ELI – mosolyodott el a doktornő. – Az ELI az első olyan lézerközpont lesz, ami olyan nagy energiájú lézerekkel dolgozik, amelyek plazma halmazállapotú anyagot tudnak kelteni nagy gáznemű vagy szilárd anyagokban. Ebből nyerhetők különböző atommag részecskék, amelyek gyorsíthatók, energiájuk és paramétereik alapján szabályozhatók, és egyszer fölhasználhatók lesznek emberek gyógyító kezelésére is.

Sebészeti és fogászati alkalmazások

Az orvosi diagnosztikában is növekszik a lézeralapú technikák szerepe. A lézersebészet is gyorsan fejlődő terület: immár nemcsak „vágni” lehet a lézerrel, ami élesebb sebszélt biztosít, kevesebb vérzéssel jár, hanem a szövet „elpárologtatására” is használható a technika.

*

– 13 éve foglalkozunk lézeres felületmódosítással az SZTE Fogorvostudományi Karán – rögzítette Turzó Kinga biofizikus. Az SZTE FOK Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék vezetője, a FOK dékánja elmondta: 2003-ban született egy olyan cikkük, amely a titán fogászati implantátumok lézeres felületmódosítását mutatta be, és ez azóta is a legjobban idézett cikkünk. Ezeket a fejlesztéseket és az azt követő in vitro sejtkultúra eredményeket mutatta be a LAMELIS konferencián is.

Az implantátumok osszeointegrációja, azaz teljes rögzülése 3-6 hónapig is eltart, és ennek az időnek a lerövidítését célozzák meg a fizikai-kémiai és biokémiai felületmódosítások. Ezek között a lézeres felületkezelés az egyik legígéretesebb – mondta Turzó Kinga.

Mérni és gyógyítani

A fotoakusztikáról mint mérési módszerről Bozóki Zoltán, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoportjának képviseletében beszélt. Ismertette azokat a területeket, amelyeken már sikereket értek el a szegedi fizikusok. Így például a repülőgépeken „utaztatható” környezetvédelmi, klíma-mérési módszereket és eredményeket mutatta be.

A hollandiai Nijmegenből érkezett Simona M. Cristescu (Radboud University), aki az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport meghívására arról az orvosi alkalmazásról tartott előadást, hogy miként mérhetőek a kilégzett levegő nyomelemnyi összetevői, amelyek az ember egészségi állapotára utalnak. A nijmegeniek élenjáró csúcskutatásokat végezve nagyon érzékeny, speciális műszereket készítenek.

A lézer orvosi alkalmazásával a szegedi fotoakusztikus kutatócsoportban is foglalkoznak. Itt olcsóbb, egyszerűbb, könnyebben kezelhető, az orvosok gyakorlati munkáját támogató műszerek fejlesztésén dolgoznak.

*

A gyulladásos folyamatban miként használhatóak az úgynevezett lágy lézerek? Ezekről a kozmetikában, bőrgyógyászatban használatos újdonságokról is szó esett a 2015. július 13-18. közötti szegedi nyári egyetemen, a II. Lasers in Medicine and Life Sciences, azaz a II. LAMELIS foglalkozásain.

Korábban írtuk:

Középpontban a lézerek gyógyászati és élettudományi alkalmazása az SZTE nyári egyetemén

SZTEinfo - kép és szöveg: Újszászi Ilona