Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban majdan végzendő kutatásokat előkészítő szegedi projekt hamarosan lezárul. A mintegy 500 millió forintos EU-támogatottságú és 28 hónapon át tartó programot, az interdiszciplináris és 6 altémából álló projekt eredményeit konferencián mutatták be a kutatók.
Több tudományterületet érintett a lézeres kutatás. A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 Impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában című projektet záró konferenciát 2015. január 28-án a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumban rendezték meg.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektorának köszöntője után a szakmai vezető és a projektmenedzser számolt be a 28 hónapos tudományos program eredményeiről.
Az ELI-ALPS „előszobája”
A Szegedi Tudományegyetem – az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a MTA Atommagkutató Intézetével együtt – mintegy 500 millió forintot nyert lézeres kutatásra európai uniós támogatásból. Nem véletlen, hogy a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 Impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában című projektet az ELI-ALPS „előszobájaként” emlegették. A kutatássorozat előzménye az ELI-ben majdan végrehajtható kutatásoknak is, e program szervesen illeszkedik a Szegeden épülő lézerkutató központ stratégiai céljaihoz.
A kutatók azt vállalták, hogy e pályázatban az ultrarövid impulzusú lézerekkel kapcsolatosan végeznek nemzetközi szintű kutatás-fejlesztést, valamint munkájuk megcélozza a lézerek alkalmazását és felhasználását is több területen. A 28 hónapos tudományos programban 28 kutatócsoport dolgozott.
Több tudományterület összefogásával
A záró rendezvényen megnyitóbeszédében Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora arra mutatott rá: a szegedi egyetemen sok sikeres TÁMOP projekt van, ez mégis kiemelkedik abból a szempontból, hogy valóban interdiszciplináris – vagyis több tudomány- és szakterületet érintő – volt. Hangsúlyozta: az ELI valójában nem a lézerfizikusok játszóterének épül, hanem olyan tudományos eredmények fognak az intézményben megszületni, amelyek az alkalmazásokban jelennek meg, számos területen. A rektor hozzátette: bízik abban, hogy az interdiszciplináris megközelítés tovább fog fejlődni, amikor megépül az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont.
Hopp Béla, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője azt mondta: ami szomorúságra ad okot, az az, hogy véget ér a 28 hónapos projekt. Örömforrás viszont, hogy számtalan eredmény született bő két év alatt, a pályázati célok teljesítésével. Szakmai vezetőként azt emelte ki, hogy magas színvonalú nemzetközi kutatásokat végeztek az anyagtudomány, a spektroszkópia, a biofotonika és az orvostudományi alkalmazások területén. A kutatássorozat lényegeként fogalmazta meg azt is, hogy a lézerfizika nem csupán a fizikusoknak szól, hiszen a kutatásokba számos más tudományterület szakemberei bekapcsolódtak, így például gyógyszerkutató orvosok, jogászok, biológusok, vegyészek, matematikusok, programozók és csillagászok is.
A kutatássorozat – az összes altémával együtt – szervesen illeszkedik a Szegeden épülő ELI-ALPS kutatóközpont stratégiai kutatási céljaihoz.
A pályázat megírásakor az volt a másik fontos cél, hogy elősegítse a régióbeli lézeres valamint lézerfelhasználói közösség hozzáférését az ELI-hez kapcsolódó szakirányú kutatásokba. Hozzátette azt is: a pályázat akkor tud igazán sikeres lenni, ha a programban részt vevő szakmai csapat együtt marad, és a továbbiakban is olyan hatékonyan tud együtt dolgozni, mint ebben a projektben.
Kutatók és publikációk
Maróti Péter projektmenedzser azt emelte ki, hogy mintegy negyven fiatal kutató csatlakozott a különböző alprojektekhez, ezzel túl is teljesítették a pályázatban vállalt számokat. A kutatásokban együtt dolgoztak PhD hallgatók, és frissen doktorált ifjú kutatók. Mellettük több mint 20, olyan élen járó, „kiváló kutató” vett részt a munkában, akik témavezetéssel, mentorálással is segítették a fiatal kutatók szakmai előrehaladását.
A tudományos világban kiemelkedő fontossággal bírnak a publikációk is. A lézeres kutatásban nem csupán az egyes szakmai feladatok teljesítése volt a cél, hanem ezeknek a hazai és nemzetközi megmérettetése is úgy, hogy az eredményeket szakmai folyóiratokban publikálják. Ezzel a referálással lehet megmérni azt, hogy az elért eredményeik mennyire jelentősek nemzetközi és hazai szinten. Hazai és nemzetközi fórumon több mint félszáz publikációt tettek közzé.
A lézerhez kötődő témák seregszemléje
A konferencia további részében a 6 altémát mutatták be az érdeklődőknek.
Elsőként az Attoszekundumos fényimpulzusok keltése altémát és ennek kutatási témáit ismertették. A feladatokat Dr. Osvay Károly, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék docense, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont kutatási technológiai igazgatója irányításával végezték el. Kutatásvezetők voltak: Dr. Kovács Attila, Dr. Geretovszkyné Varjú Katalin és Dr. Kövér Ákos.
A második, Nagy intenzitású terek keltésével és annak alkalmazásaival foglalkozó altémáról Dr. Szatmári Sándor, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Kísérleti Fizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár, tanszékcsoport vezető beszélt.
A harmadik altéma kutatásai a lézerek anyagtudományi alkalmazásaival foglalkozott. E csoportot Dr. Hopp Béla altémavezető irányította, a kutatásvezetők: Dr. Geretovszky Zsolt, Dr. Csete Mária, Dr. Tóth Zsolt, Dr. Vass Csaba, Dr. Kukovecz Ákos, Dr. Jakab Éva.
A lézerek bio- és környezetfizikai alkalmazásairól Dr. Dér András altémavezető, az SZBK Biofizikai Intézet munkatársa, valamint a kutatásvezetők – Dr. Kelemen Lóránd, Dr. Groma Géza, Dr. Garab Győző, Dr. Maróti Péter, Dr. Börzsönyi Ádám, Tátrai Dávid és Dr. Erdélyi Miklós – tartottak előadást.
A lézerek biomedikai alkalmazásairól – azaz a Dr. Bari Ferenc, az SZTE ÁOK és TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanár által irányított altémához illeszkedő kutatásokról – Dr. Kemény Lajos, Zölei-Szénási Dániel és Dr. Tóth András számolt be.
A lézer atom kölcsönhatások elméleti és numerikus modelljei című altéma eredményeit Dr. Benedict Mihály, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Elméleti Fizikai Tanszék egyetemi tanára és a kutatásvezetők – Dr. Vinkó József, Dr. Gergely Árpád László, Dr. Krisztin Tibor és Dr. Stachó László –-mutatták be.
 |
| Az eseményen készült képek itt megtekinthetők. |
SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső
Fotó: Ócsai Gábor
