Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Átéltem egy évszázadot” címmel 2014. március 27-én Szegeden a Grand Café-ban tartják a Fejtő Ferenc portrékötet bemutatóját. 18 órától filmet vetítenek, 19 órától pedig a Franciaországban élő szerzővel, Földes Anitával Kovács Kriszta, az SZTE BTK Magyar Irodalom Intézetének munkatársa beszélget.
A világ híreiből mindig naprakész gondolkodóval, a 99. életévébe lépő Fejtő Ferenccel Földes Anita, a Franciaországban élő újságíró készítette az utolsó, eddig kiadatlan interjúkat. Az Átéltem egy évszázadot című kötet egy izgalmas életút, a forrongó XX. század, titkok, szerelmek és a mai magyar közélet egymásba fonódó krónikája decemberben jelent meg a Scolar Kiadónál.
Fejtő Ferencet 1998-ban a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatta. A könyvről és Fejtő Ferenc életéről a szerző, Földes Anita és Kovács Krisztina, az SZTE Bölcsészkar Magyar Irodalmi Tanszék oktatója beszélget 2014. március 27-én 19 órakor Szegeden a Grand Café-ban. Előtte 18 órától Surányi András: Emlékképek című Fejtő Ferencről készült portréfilmjét vetítik.
Fejtő Ferenc az összehasonlító történelemtudomány szakértője, politikai elemző, kritikus, Széchenyi- és Pulitzer-díjas író, publicista, a Magyarság Hírnevéért Díj, a Nagy Imre Érdemrend, a Francia Becsületrend tiszti címének birtokosa, a 20. század egyik meghatározó gondolatformálója, 2008. június 2-án 99 éves korában, Párizsban hunyt el.
Fiatalon tagjává vált a XX. század eleji pezsgő magyar irodalmi életnek. A Nyugat szerzőjeként közelről ismerte Babits Mihályt, Illyés Gyulát, Füst Milánt, Örkény Istvánt, Molnár Ferencet. Ő volt József Attila utolsó valóban közeli ismerője. Vele és Ignotus Pállal együtt alapították a Szép Szó című folyóiratot. Vajon milyen emléket őrzött a mára már irodalomtörténetté vált írókról, ő, a közeli munkatárs, a barát? És milyen személyes benyomásokat szerzett Bartókról, Bajcsy-Zsilinszky Endréről vagy Thomas Mannról?
1938-tól Párizsban élt. Együtt dolgozott Károlyi Mihállyal, akinek ma oly sokan felróják Magyarország trianoni megcsonkítását. Kutatott Horthy Miklós titkos iratai között, mielőtt barátja, Habsburg Ottó, megírta neki személyes emlékeit a kormányzóról. Fejtő elsőként leplezte le a Rajk-per koncepciózusságát.
Mint a francia állami hírügynökség, az AFP vezető Kelet-Európa szakértője sokat tett azért, hogy Magyarországról, az 1956-os forradalomról Nyugaton hírt kapjanak, s reális képet alkossanak, életben tartva a forradalom céljait és szellemiségét. Hozzájutott a jugoszláv és az amerikai titkosszolgálat anyagaihoz, a francia és a lengyel diplomácia jelentéseihez, ahogy a forradalomban fontos szerepet játszó barátaitól is kapott információkat. Hírelemzéseit Amerikától Japánig, a nyugati blokk számos országában átvették az AFP-től. Mivel érte el, hogy Albert Camus és Jean-Paul Sartre a magyar forradalom mellé álljon? Miről beszélgetett Nagy Imrével? Elhiszi-e informátora állítását, miszerint Kádár János nem önszántából hagyta el az országot az ’56-os forradalom idején?
Magyarország rendszerváltás utáni miniszterelnökei közül – időrendi sorrendben – Orbán Viktor, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is fontosnak találta meghallgatni a gondolatait. Ő mit gondolt róluk? A könyvből kiderül, hogy sokat látott politikai elemzőként, újságíróként, esszéista-történészként Fejtő kísértetiesen jól látta Magyarország jövőjét. Már 2007-ben... A mai magyar közélet számos elemére rávilágított.
Fejtő Ferencnek Trianonban elszakították a családi gyökereit, a holokausztban több, mint 30 rokonát veszítette el, üldözték a fasiszták és a kommunisták is, mégse a gyűlöletbe temetkezett, hanem épp ellenkezőleg: meg akarta érteni a folyamatokat. A majd’ 100 éves polihisztor őszintén vall eszmékről, szerelmekről, kudarcokról, istenkeresésről, bűntudatról, optimizmusról, a vallásokhoz és a halálhoz való viszonyáról.
A kötetben, amely Fejtő Ferenc életének utolsó interjúival, az elmúlt száz év történelméről ad személyes hangvételű áttekintést, egy rendkívül sokoldalú személyiség szemén keresztül láthatjuk a világot – amelynek így talán jobban megértjük működését. Megszólalnak Fejtő Ferenc családtagjai, pályatársai, munkatársai, közeli barátai, hölgyismerősei és politikusok is. Köztük Kertész Imre Nobel-díjas író, Romsics Ignác történész, Széchenyi Ágnes és Agárdi Péter irodalomtörténész, Rockenbauer Zoltán egykori kulturális miniszter, Sujánszky Jenő ’56-os szabadságharcos, Méray Tibor és Schreiber Tamás újságíró is.
Az interjúkat Földes Anita újságíró, a www.fejto100.hu weboldal szerkesztője készítette.
A könyv a Scolar Kiadónál jelent meg 2013. november végén, 448 oldalon, kemény kötésben.
SZTEinfo
