Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar belső udvarának hatalmas platánfáján lévő fészekből kiesett két erdei fülesbagoly-fiókát gondoznak a kar Interaktív Természetismereti Tudástárának dolgozói az épület egyik ablakpárkányán.
A lassan már tollasodó fiókák 2-3 hét múlva érhetik el a röpképességüket. Addig gyakran nyújtózkodnak, próbálgatják szárnyaikat, óvatosan totyognak a párkányon. Rendkívül kíváncsiak, nagy narancssárga szemeikkel gyakran pislognak. Imbolyogva, nyakukat nyújtogatva figyelik a környezetükben zajló eseményeket. Fejüket akár 270 fokban képesek elfordítani. Ha megzavarják őket, szárnyaikat kissé leeresztik, tollazatukat felborzolva nagyobbnak mutatják magukat. Eközben csőrüket kattogtatják, fújnak, sőt hanyatt dobva magukat éles karmaikkal csapnak az illetéktelenek felé. A kihelyezett webkamerán (www.jgypk.hu/owl) keresztül folyamatos meg lehet figyelni a fiókákat, azt, ahogy éjszaka a szülők ennivalót visznek a kicsinyeknek.
Erdei fülesbagoly (Asio otus)
A leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes termetű, testtömege 30 dkg körüli, szárnyának fesztávolsága elérheti az 1 métert is. Szürkésbarna tollazata kiválóan elrejti a fák lombozatában. Röpte nesztelen, könnyed. Fején tollfüleket visel, amelyeknek nincs szerepe a hallásban, annál inkább árulkodik a bagoly pillanatnyi hangulatáról. Miután nem épít, varjak, szarkák fészkeit foglalja el. Ezek hiányában faodvakban, mesterséges fészkekben, jelen esetben az SZTE Interaktív Természetismereti Tudástár udvari platánfájára kihelyezett költőládában is szívesen költ. Általában 5-6 tojást rak, és miután az első tojás lerakása után már megkezdi a kotlást, a fiókák eltérő időben kelnek ki, így különböző fejlettségűek. Teljes röpképességük elérése előtt, kb. 20-24 napos korukban szétmászkálnak a fészek körüli ágakra, és jellegzetes messze hangzó sivító hívó hangon kérik szüleiktől az eleséget. Elsősorban rágcsálókat, ezen belül is főleg pockokat zsákmányol, emellett egerekkel is táplálkozik. A fiókáik is egészben nyelik le a szülők által hozott állatokat. A baglyokra jellemző a „köpetelés”, amely során a madarak a zsákmányállatok emészthetetlen maradékát (például szőrt, tollat, csontokat) hosszúkás gombócok formájában visszaöklendezik.
Megérdemlik a védelmet, az erdei fülesbagoly természetvédelmi eszmei értéke 50 000 forint.
SZTEinfo
Fotó: Balogh Ramóna
Forrás: SZTE JGYPK
