Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A mikrobiológiai élelmiszer-biztonságról, élelmiszer-hamisításról és a génmódosított növényekről beszélt Soós József, az SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézetének oktatója a Szabadegyetem – Szeged hetedik előadásán.
Soós József, aki maga is a mikrobiológia és a biotechnológia szakértője, bevezetőjében elmondta, hogy az élelmiszer-biztonság több szempontból is megközelíthető. Erre a napokban aktuális szíriai gyermekparalízis problémáját hozta fel, míg Délnyugat-Magyarországról a Q-láz megjelenését, illetve a Hepatitis A fertőzéseket. Nálunk Sabin-cseppeket használtak gyermekparalízis ellen, ami a beoltottak tartósabb védelmét jelenti, mert ebben legyengített vírusokat használnak. Finnországban elölt vírusokat tartalmazó Salk-oltás volt forgalomban, aminek hatása hamarabb lecsengett, így ott is volt járványos gyermekbénulás.
Az előadó rátért arra, hogy mi is az élelmiszer-biztonság feladata. Erre a kérdésre a következő válasz érkezett: garantálni, hogy az étel megfelel a fogyasztói igényeknek, emberi táplálkozásra alkalmas, és nem okoz betegséget. Ki kell tehát szűrni a különböző fizikai (például üveg- vagy fémszilánkok) és kémiai (vegyi anyagok, toxinok) veszélyeket. Soós József hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-biztonsági problémák több mint 50 százaléka mikrobiológiai eredetű. Ebbe a kategóriába olyan baktériumok, vírusok, gombák, férgek tartoznak, amelyek az élelmiszerekben előfordulhatnak, és az emberi egészségre károsak is lehetnek, ha előfordulásuk mértéke a tűrhetőt meghaladja.
Az ismertető után az előadó rátért néhány konkrét baktérium bemutatására. Ezek közt volt Campylobacter jejeuni és a Clostridium botolinium. Utóbbi toxinja amellett, hogy nagy karriert futott be a szépségiparban mint botox, a kolbászmérgezésért is felelős. A toxin működése, amelyet Soós József egy animáción keresztül mutatott be, izomlazulást okoz. Szerencsére jól hőkezelt húsban nem fordulhat elő. Mivel a Clostridium botulinum toxintermelő törzsei a mézben is előfordulhat, kísérleteket végeztek skandináv országokban, ami alapján arra jutottak, hogy a mézeik 8-25 százaléka tartalmazhat Clostridium botoliniumot. Idehaza a helyzet megnyugtató: a molekuláris biológiai módszerrel vizsgált mintákból egyben sem találtak toxintermelő Clostridium botulinumot, nyomokban sem. Szó esett a mikrobákra vonatkozó rendeleti szabályozásokról, mintavételi eljárásokról, megfigyelésekről, külön a kórokozókról és indikátor mikrobákról is.
Az előadás záró felében a növényi fajták nemesítéséről és a génmódosításról kaphatott információkat a közönség. A genetikailag módosított élelmiszer (GMO) első látszatra vonzónak tűnhet, például ellenállóbb lehet rovar- és vírustámadással szemben, de plusz hatóanyagokat is tartalmazhat. Az emberek azonban mégis idegenkednek tőle. Habár Magyarország hivatalosan GMO-mentes, ennek ellenére itt is folytak kísérletek a törvényi korlátozást megelőző időszakban. Soós József azt jósolta, hogy a jövőben az emberek rákényszerülnek majd a GMO-val kapcsolatos hozzáállás újragondolására, hiszen a GMO-alkalmazással várható gazdasági előny kényszerítő erő. Természetesen az ökológiai, egészségügyi felelősség, a szabályozás és a szabályok betartásának, a megfelelő és kötelező tájékoztatás kényszere, az ellenőrzés magas szintje részei az esetleges (majdani) alkalmazás feltételrendszerének.
Őszi Tamás
