SZTE Info

Nem papírt, tudást akart közvetíteni a képzés

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
„Környezetkímélő technológáik az élelmiszeriparban: feldolgozás, műszaki diagnosztika, információtechnológia” című, Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program-pályázaton elnyert támogatásból egy képzési programot szervezett az SZTE Mérnöki Kara 2008. januártól júniusig. A projektet június 27-én konferencia zárta, melyre várták a kurzusok résztvevőit is.
A projekt keretében felsőfokú végzettségűek át- és továbbképzését valósították meg, hogy a munkaerőpiacon ezzel javítsák elhelyezkedési lehetőségeiket. Elsősorban hátrányos helyzetűekre, a munkapiacról kiszorultakra, illetve kismamákra, gyesen, gyeden lévőkre gondoltak, akiknek a visszatéréséhez ez segítséget jelenthet. Az eredeti elképzeléssel szemben – miszerint 160 ember képzését vállalták – az óriási érdeklődés miatt közel 700 főt képeztek ki, de ebben voltak olyan hallgatók is, akik több kurzusban is részt vettek. A tekintélyes számú résztvevőből körülbelül 620-630 fő minősült célcsoportnak, a többiek középfokú végzettséggel rendelkeztek, de őket sem zárták ki. A célcsoportnak különböző járandóságokat biztosítottak a projekt keretében, így napidíjat, utazási költségtérítést, szállásköltség-térítést, mivel a képzések két-, illetve háromnaposak voltak – tudtuk meg Gálné Szabados Ibolya gazdasági vezetőtől.
Az élelmiszeriparban környezetkímélő technológiák alkalmazásának elősegítését célzó képzés keretében, a 29 kurzus során élelmiszer-technológiai, élelmiszer-biztonsági, a műszaki diagnosztikához kapcsolódó, valamint információtechnológiai, illetve gazdaságtudományi ismereteket szerezhettek a résztvevők – mondta Gyimes Ernő projektmenedzser, az Élelmiszermérnöki Intézet intézetvezető-helyettes docense. „A projekt legfontosabb célja az volt, hogy a Mérnöki Karhoz kötődő tudást, mérnöki szemléletet közvetítsük; azokat a kompetenciákat, amelyek a kilencvenes évektől jelentek meg, át tudjuk adni a munkavállalóknak, akik már régebben dolgoznak az élelmiszeriparban, és a tudásuk egy kicsit megfakult, illetve azoknak a szakembereknek, akik az élelmiszeriparban dolgoznak, de nem ezen a területen szereztek végzettséget” – fogalmazott a docens. Gyimes Ernő azt is hozzátette: 1-3 napos időtartamban szerveztek rövid kurzusokat, komperenciaalapú kurzusokat, és egy-egy célterületre fókuszálva a lehető legteljesebb tudást próbálták átadni. „Nem végzettséget és papírt, hanem tudást adtak ezek a kurzusok. Azt a szemléletet próbáltuk a hallgatóknak közvetíteni, hogy hogyan kell a fenntarthatóságot biztosítani, úgy, hogy egyúttal kíméljük a környezetet” – összegzett a projektmenedzser.
A konferencián a projektről, annak megvalósulásáról, céljairól és eredményeiről hallhattak előadásokat a résztvevők, utána pedig kereksztal-beszélgetés zajlott, amelyben jelen voltak a tanfolyami résztvevők, oktatók, illetve a projektmenedzsment tagjai is.
„Szeretnénk, ha a projekt eredményeit tovább tudnánk vinni, akár úgy is, hogy hasonló jellegű pályázatban veszünk részt, gondolva például a TÁMOP-támogatásra. Másrészt ezeket az eredményeket, amiket itt létrehoztunk, a tananyagokat, a kidolgozott módszertant szeretnénk a Mérnöki Kar mindennapi életébe továbbvinni” – fogalmazott Gyimes Ernő.
Arany Mihály
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *