Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Újabb támogatást kapott az Európai Kutatási Tanácstól Janáky Csaba, az SZTE Fotoelektrokémiai Kutatócsoport vezetője. Az elnyert 150 000 eurót annak megvizsgálására, elemzésére fordítják, hogy hogyan tudják versenyképessé tenni a napenergia kémiai energiává alakításával foglalkozó alapkutatásuk eredményét, és hogy milyen irányba haladjanak tovább ahhoz, hogy a kutatásból termék legyen.
150 000 eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanácstól (ERC) Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója. Erre a támogatásra azok pályázhatnak, akik korábban már elnyerték az ERC valamely kutatásitámogatást (Starting-, Consolidator, vagy Advanced Grant), amely az alapkutatáshoz nyújt anyagi hozzájárulást.
- Az ERC a kutatók számára egyéni támogatásokat biztosít karrierszakasztól függően. A most elnyert Proof of Concept támogatás azt a célt szolgálja, hogy megvizsgáljuk, hogy az alap projektből hogyan lehet versenyképes terméket, az iparban, gazdaságban is hasznosuló szolgáltatást fejleszteni. Ez azért is jó lehetőség, mert a bírálat nagyon alapos és kompetitív folyamat volt, és a pályázat öt bírálójától nagyon részletes visszajelzéseket kaptam.
A bíráló bizottság számos olyan javaslatot is tett, amelyek nagyon hasznosak lehetnek a jövőre nézve abban a tekintetben, hogy hogyan hasznosíthatók kutatási eredményeik.
- Áramlásos fotoelektrokémiai cellákkal foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan tápláljuk be a szén-dioxidot, ebből akarunk valamilyen hasznos terméket előállítani, közvetlenül felhasználva a napfény energiáját. Az ERC első támogatása arra vonatkozott, hogy miként lehet olyan elektródokat, új anyagokat létrehozni, amelyekkel a szén-dioxid átalakítása hatékonyan végbe megy. Az új projektben pedig már átfogó piacelemzést végezünk, a technoökonómiai analízis eredménye pedig majd abban segíti, hogy lássuk: milyen paraméterekkel kell rendelkeznie a technológiának ahhoz, hogy versenyképes legyen, és érdekes legyen az ipar számára.
Janáky Csaba hozzátette: technológiai fejlesztés tekintetében a „halál völgyében” járnak. Egy kutatási termék technológiai érettségi szintjét egy 1-től 9-ig terjedő skálán pontozzák, ők 3-4-es szinten vannak.
- Ez az úgynevezett „halál völgye”, a befektetők jellemzően a 7-es szint elérését követően tudják felmérni, hogy érdemes-e az adott termékkel foglalkozni – tette hozzá a szegedi egyetem kutatója. – A mostani egy jól definiált, viszonylag szűk térben mozgó feladat, a tudományos eredmények hasznosíthatóságát nézzük meg, hogy melyik a leginkább ígéretes. Arra vonatkozóan is végzünk számításokat, hogy milyen irányban kezdjük el a további, technológia-fejlesztési tevékenységeket. A támogatásból felmérjük a versenytársakat, elemezzük a termék várható életciklusát, és azt is szeretnénk kidolgozni, hogy amennyiben a kutatásunkból termék lesz, hogyan lehet majd megsemmisíteni.
A kutatócsoport azt is tudni szeretné, melyek azok a paraméterek, amelyek a leginkább befolyásolják azt, hogy egy fotoelektrokémiai berendezés versenyképes legyen a piacon. Mindezen egy szakértő csapat dolgozik majd, többek között az SZTE Gazdaságtudományi Karáról is bekapcsolódnak a munkába. Ha ezeket az elemzéseket elvégzik, a módszer a későbbiekben is jól hasznosítható lesz más kutatásokban: a módszert felhasználva elemzéseket tudnak majd végezni egyéb energiaátalakítási/energiatárolási projektek vonatkozásában.
