Sajtómeghívó - II. Egyetem-tér-Gyula elnevezésű programra

A Szegedi Tudományegyetem

tisztelettel meghívja Önt a

II. Egyetem-tér-Gyula elnevezésű programra

Időpontja: 2024. május 24. (péntek) 10:30 óra

Helyszíne: Erkel Ferenc Művelődési Központ

(5700 Gyula, Béke sugárút 35.)

A Szegedi Tudományegyetem és a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 2022 őszén újította meg 30 éves együttműködését. Ennek értelmében a szegedi egyetem, a gyulai gimnázium és Gyula város szempontjából is kiemelt rendezvényeket, szabadegyetemi programokat valósítanak meg. 2023. június 2-án tartották meg az I. Egyetem-tér-Gyula programot. A II. Egyetem-tér 2024. május 24-én lesz az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

Program:

Megnyitó:

10:30-11:00

Köszöntőt mond:

Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője,

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere,

Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója,

Prof. Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese

Plenáris előadás:

11:00-12:00

Prof. Dr. Sándor Klára (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kulturális Örökség és Humán Információs Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár)

A digitális világ csapdái

Egy-két évtizeddel ezelőtt a digitális egyértelműen pozitív jelentésű szó volt: azt remélték sokan, hogy a digitalizáció kinyitja a világot, elhozza az egyenlőséget, kényelmessé teszi az ügyintézést, a vásárlást, az orvos akár másik földrészről is megműtheti a beteget, ha erre van szükség.

Ma a mintha az ellenkezőjét tapasztalnánk: a digitalizálódás számlájára írják az értékvesztést, a valódi kapcsolatok pusztulását, a talmi csillogás hajszolását, a függőség új változatait.

Kinek higgyünk? Mit higgyünk el? Mit gondoljunk minderről – hogyan cselekedjünk a tanításban, magánéletünkben? Segíti a tanulást vagy akadályozza, ha játékos digitális feladatokkal színesítik a tanárok az órákat? Tiltsuk a közösségi média használatát vagy ez úgysem járna sikerrel, inkább állítsuk saját szolgálatunkba? Hány éves kortól érdemes a gyerekek kezébe okoseszközöket adni? Jó-e, ha eleve gépelni tanulnak, úgysem írnak majd kézzel? Valóban súlyos veszélyek leselkednek rájuk a neten? Tényleg szorongóvá válnak a fiatalok a digitális világban?

Az előadás ezeket a problémákat veti föl.

12:30-13:45 Szekcióülések

I. Szekció:

Dr. Nagy Andrea-tudományos segédmunkatárs, SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézet, Kísérleti Fizikai Tanszék

A szekcióülés témája: Van-e értelme a klasszikus csillagászati megfigyeléseknek a XXI. században?

A csillagászat az elmúlt évezredek során csak a vizuális (a szem számára észlelhető) megfigyelések tükrében tudta tanulmányozni az Univerzumot. Persze a technika folyamatosan változott, például megjelentek és elterjedtek a távcsövek, aminek segítségével egyre jobban és jobban képesek voltunk megismerni lokális galaktikus környezetünket. Azonban, a múlt század új távlatokat nyitott mind a számítógépes modellezés, mind az Univerzum világűrből való megismerése felé. Kérdés tehát, hogy az űrtávcsövek és szuperszámítógépek korán van-e még relevanciája az égbolt klasszikus "kis" távcsöves észlelésének.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Nagy-Laczkó Balázs író, régész, néprajz-vallástudós, muzeológus

Pál Boróka Hanga PhD hallgató

II. Szekció:

Papné dr. Szilágyi Katalin-intézetvezető-helyettes, főiskolai docens, SZTE Mérnöki Kar Gépészeti Intézet

A szekcióülés témája: Csillagászat mérnök szemmel

A csillagászat és az űrkutatás egyre lenyűgözőbb eredményei annak köszönhetőek, hogy a csillagászok kutatási lehetőségei folyamatosan fejlődnek a technika fejlődésével. Az űrkutatás területére nagyon nagy összegeket különítenek el az egyes országok költségvetéséből, ami joggal veti fel a kérdést, miért jó ez a hétköznapi embereknek. Az előadásomban kitérek a mérnök-csillagász együttműködésére, a hétköznapi ember űrkutatásból származó hasznára és arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem milyen lehetőségeket kínál azon hallgatóinak, akik érdeklődnek az űrkutatás iránt.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Olivier Malherbe, az Airbus Helicopters Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója

Haraszti Partik hallgató

III. Szekció:

Dr. Márki Dávid-adjunktus, SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Intézet

A szekcióülés témája: Alapjogok a filmművészetben: kérdések és válaszok az egészségügyi önrendelkezési jog köréből

„Vészhelyzet, Grace Klinika, Doktor House, csupán néhány az elmúlt évtizedek nagy sikerű és közkedvelt orvosi sorozatai közül. Bele se gondolnánk, de e sorozatok epizódjaiban rendszeresen jelennek meg alapjogi problémák, összeütközések, amelyek nem csak jogi, hanem erkölcsi és morális kérdéseket is felvethetnek."

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Dr. Daróczy Linda-betegjogi képviselő, Integrált Jogvédelmi Szolgálat, egészségügyi szakjogász LL.M.

Dr. Kelemen Bálint - PhD hallgató

IV. Szekció:

Bodó Regina-tanársegéd, SZTE Gazdaságtudományi Kar Pénzügyi és Gazdaságelemzési Intézet Statisztikai és Demográfiai Tanszék: Digitális pénzügyi tudatosság

A szekcióülés témája: Digitális pénzügyi tudatosság

Az előadás során egy rövid elméleti bevezető keretében néhány alapvető fogalmat ismertetünk a digitalizációról, ezt követően gyakorlati példákon keresztül megnézzük a digitalizáció erejét. Ezt követi a digitális kompetencia modelljének bemutatása, ahol a 4. pillérnek, a digitális adatvédelemnek nagyobb hangsúlyt szentelünk, gyakorlati problémákkal körítve.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Deák Sándor rendőrőrnagy, főelőadó, Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi

Igazgatóság Bűnmegelőzési Osztály munkatársa

Kovács Bence Gábor PhD hallgató

V. Szekció:

Dr. Benyhe András-tanársegéd, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Élettani Intézet; orvos kutató, pszichológus

A szekcióülés témája: Olvasás az agyban - egy kulturális tevékenység biológiája

Az olvasás napjainkban egy teljesen hétköznapi jelenség. Látszólag mindenki olvas. És ha megvizsgáljuk, hogy milyen agyi folyamatok játszódnak le olvasás közben, azt találjuk, hogy mindenki ugyanúgy olvas: mindenkiben ugyanaz az agyterület aktiválódik (a bal agyfélteke alsó oldalának egy kitüntetett pontja, a fuziform tekervény közepén). Az ilyen jól rögzült agykérgi lokalizációk általában évmilliók alatt alakulnak ki, természetes evolúció során. De ez az olvasás kapcsán elképzelhetetlen! A maihoz hasonló komplexitású írásrendszerek először kb. 5000 éve jelentek meg, és az olvasni tudás csak a legutóbbi évszázadokban terjedt el igazán. Hogyan oldhatjuk fel ezt a paradoxont? És mik azok az agyi folyamatok, amelyek olvasás közben játszódnak le? Előadásomban ezeket a kérdéseket fogjuk feszegetni.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Dézsi János, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója

Orbán Kata PhD hallgató