Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések pályázati felhívásra az UBM Feed Kft., az ADEXGO Kft. és a Szegedi Tudományegyetem 2018.02.28. napján 2018-1.3.1-VKE-2018-00014 azonosító számon pályázatot nyújtott be „Új szemléletű diagnosztikai eljárás, kiegészítő takarmányok és mérőrendszer kidolgozása a szaporodásbiológiai folyamatok és az ehhez kapcsolódó fiziológiás változások megfigyeléséhez az állattenyésztésben” címmel.
A támogató (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) döntése alapján a kedvezményezettek a projektjavaslat megvalósítására 604.126.340 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesültek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. A projekt befejezési dátuma: 2021.12.31.
A projekt célja egy tudományosan megalapozott diagnosztikai eljárás kidolgozása volt az állattenyésztés számára, illetve kiegészítő takarmány fejlesztése, valamint fiziológiai hatásának diagnosztikai vizsgálata. A 3 éves pályázati időtartam alatt sikerült sertéseken alkalmazni egy nem invazív, kockázatmentes mérési technológiát. Az ivarzás (ösztrusz) során a nemi hormonok hatására elinduló élettani folyamatok megváltoztatják a zsigeri simaizomzatot, ami a mioelektromos hullámok mérésével, elsősorban a vastagbél és méh simaizomzatából követhető. A sertéseken végzett vizsgálatokat megelőzően, illetve azokkal párhuzamosan laborállatokon (patkányon) tesztelték a kutatók a vizsgálati módszert, a kulcsfontosságú paramétereket molekuláris, biokémiai, szöveti és élőállat vizsgálatokban, modern képalkotó eljárás alkalmazásával határozták meg. Igazolták, hogy a nemi hormon szint változások és ezen keresztül az ivarzási ciklus kulcslépései követhetők a simaizom elektromiográfiával, így jó eséllyel alkalmazható módszer az állattenyésztés számára.
A tenyészsertéseknél a miográfiás mérések mellett meghatározták a nemi hormonok szintjét, illetve gyorsvizsgálati módszerekkel (NIRS, e-orr) értékelték a biológiai minták (pl. vizelet) összetételét és aromaprofilját. Az elektronikus orr mérés eredményei alapján összefüggést mutattak ki az ivarzás időpontja és a vizelet szaga között, míg a vizeletminták NIR spektrumai alapján az ösztrogénbecslés nagyobb hatékonysággal volt elvégezhető, mint a progeszteron hasonló módon történő becslése. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy az élettani fázis, a hormonszint, a vizelet aromaprofilja, a koca aktivitása és a mérhető simaizomjelek közt összefüggés található.
A projekt fontos elemeként takarmányozás-fejlesztést is végeztek, amelynek célja az volt, hogy növelje a megtermékenyülés valószínűségét és csökkentse a magzatelhalás kockázatát. Igazolták, hogy a magas n-3 (EPA-C20:5, DHA-C22:6) zsírsavprofillal rendelkező halolaj több hetes adagolása növeli az állatok vemhességvédő hormonjának, a progeszteronnak a szintjét, amivel elősegítheti a sikeres beágyazódást és hozzájárulhat a magzati elhalás kockázatának csökkentéséhez. A halolajban gazdag kiegészítő takarmány etetése a tenyészkocáknál már alacsony dózisban (0,5%) csökkentette a malacok elhullását és jelentős mértékben javította a vizsgált szaporodásbiológiai paramétereket (pl. ivarzásig eltelt idő hossza, ivarzó egyedek aránya, vemhesülési százalék), ami a sertéstartás gazdaságosságát nagymértékben befolyásolja.
