Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
2022. augusztus 31-én lezárult a „Folyamatos HTC technológiára épülő biomasszát, szennyvíziszapot, és egyéb alapanyagot feldolgozó reaktorüzem prototípusának kialakítása”, GINOP-2.2.1-15-2017-00100-as azonosítószámú projekt, amely a „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések [GINOP-2.2.1-15]” konstrukció keretében nyert 1,213 milliárd vissza nem térítendő támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.
A konzorciumi együttműködésben a konzorciumvezető „TÁRS-95” Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kereskedelmi Kft., a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék, a Miskolci Egyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont vett részt.
A közös K+F+I tevékenységek során megépült Szegeden egy 10 L-es termokémiai reaktort, mely alkalmas normál nyomáson 500oC-on vagy 30 bar nyomáson 300oC-on kezelni a szennyvíziszapot és egyéb biomasszát. A magas nyomáson történő kezelést hidrotermális karbonizációnak nevezzük és előnye, hogy relatív magasabb víz/nedvességtartalmú szubsztrátok konverziójára is képes. Az átalakítás hatására metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd fázisú bioszén jellegű anyag képződik. Ezek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ és mindhárom alkalmas lehet energiahordozóként való alkalmazásra. Nagyobb léptékű hasonló célú reaktor épült Debrecenben. A technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok - pl. biogázüzem fermentációs maradékának - lokális energetikai hasznosítására.
SZTEinfo
