Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományoz a Szegedi Tudományegyetem dr. Karikó Katalinnak, a Covid-19 pandémia elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó vakcina kifejlesztőjének. Az egykori szegedi József Attila Tudományegyetemen biológus diplomát és doktori címet szerző alumna elismerését az SZTE Szenátusa egyhangúlag támogatta.
Fél évszázada kötődik a szegedi egyetemhez Karikó Katalin. Kisújszállási diákként részt vett a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) tehetséggondozó programjában, majd 1973-ban kezdhette meg egyetemi tanulmányait. „A szegedi egyetemen töltött 5 év az életem legboldogabb időszaka volt” – nyilatkozta az SZTE Hírportálon 2020. április 9-én megjelent interjúban. Itt írtuk meg először azt is a korabeli Szegedi Egyetem című lap újságcikkei nyomán, hogy a JATE Természettudományi Kar biológus szakos hallgatóját az akkori legrangosabb támogatás, a Népköztársasági Ösztöndíj három tanévben is segítette. Karikó Katalin kiváló eredménnyel végezte egyetemi tanulmányait 1973 és 1978 között.
1978 és 1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte egyetemi doktori értekezését megalapozó kutatómunkáját – rögzítette az SZTE Szenátusa elé került javaslat. A nukleinsavak szerkezetének és funkcióinak megismerésére alapuló molekuláris biológia ebben az időszakban vált az élettudományok meghatározó tudományágává világszerte. A kutatóműhely, amelyhez Karikó Katalin csatlakozott doktori tanulmányaival, az akkor felfutóban levő diszciplína világszínvonalát képviselte. Karikó Katalin 1983-ban a JATE-n szerzett egyetemi doktori címet, majd ezt követően még két évig folytatta kutatómunkáját az SZBK Biofizikai Intézetben. Az itt szerzett szakmai tapasztalatokkal felvértezve dr. Karikó Katalin 1985-től az Amerikai Egyesült Államokban, Philadelphiában és Washingtonban dolgozott kutatóként, a Szegeden megismert témához sok szálon kötődött.
A biológiai információ üzenethordozójának, az úgynevezett hírvivő – angolul messenger – RNS vagy mRNS vizsgálata dr. Karikó Katalin kutatásainak fő tárgya. Eredményeivel meghatározó mértékben járult hozzá annak kimutatásához, hogy megfelelő módosítással és tisztítással az mRNS hatékonyan használható irányított fehérje termeltetésre az élő rendszerekben, amivel sokoldalú terápiás fejlesztések alapjait teremtette meg. Több évtizedes áldozatos munkájának eredménye 2020-ban a COVID-19 világjárvány idején csúcsosodott ki. A kutatásainak és fejlesztéseinek eredményeire támaszkodó mRNS alapú vakcina a védőoltások előállításának forradalmian új megközelítését jelenti. Ahhoz, hogy a technológiai áttörést jelentő vakcina előállítását is segítse, dr. Karikó Katalin az alapkutatási eredményeit továbbfejlesztő biotechnológiai céghez csatlakozott még 2013-ban, amely 2020-ban egy multinacionális gyógyszergyártó céggel együttműködve előállította a napjainkban már világszerte alkalmazott COVID-19 vakcinát. Kitartó, fókuszált kutatómunkája, az arra épülő, az egész társadalom számára kiemelkedő jelentőségű fejlesztő tevékenysége, innovatív attitűdje példaértékű bármely tudományterületen tevékenykedő kutató számára – összegzett a laudáció.
Kiemelkedő jelentőségűnek értékelte prof. dr. Rovó László rektor, hogy az SZTE Szenátus 2021. január 25-i online ülésének résztvevői egyhangúlag támogatták: dr. Karikó Katalin, mint a Szegedi Tudományegyetem Doctor Honoris Causa címmel elismert díszdoktora térjen vissza az universitas kötelékébe.
További részletek az SZTE Hírportálján itt találhatók.
